Kiheverték a válság hatásait a magánnyugdíjpénztárak – Mi vár azonban rájuk, ha hibás a törvényi szabályozás?
3 perc olvasás
A VIT Nyugdíjpénztár 2010. április 8-án tartott sajtóbeszélgetésén kiderült: az új törvényi szabályozás számos hibát tartalmaz, feleslegesen bolygatja meg a piacot, és ráadásul valószínűleg szakmai egyeztetés nélkül készült.
A VIT Nyugdíjpénztár 2010. április 8-án tartott sajtóbeszélgetésén kiderült: az új törvényi szabályozás számos hibát tartalmaz, feleslegesen bolygatja meg a piacot, és ráadásul valószínűleg szakmai egyeztetés nélkül készült.
Sajtóbeszélgetés zajlott 2010. április 8-án, a VIT Nyugdíjpénztár székházában, ahol a pénztár ügyvezető igazgatója, Pellei József beszélt többek között az új törvényi szabályozásról, annak piacra gyakorolt hatásairól.
Pellei József mindenekelőtt áttekintést adott a magánnyugdíjpénztárak jelenlegi helyezéről, amiből kiderült: sikerült „kiheverni" a válság hatásait. A VIT-nek ez olyannyira jól ment, hogy magánágon a kiegyensúlyozott portfólió 10 éves hozamaival minden más hazai pénztárat maga mögé utasított, és a növekedési portfólió 10 éves eredményeivel is csupán a második helyre szorult.
– Az új törvény már hatályra kerülése előtt problémákba ütközött, hiszen jelenleg alkotmányossági problémák miatt az Alkotmánybíróság döntésére várunk – emlékeztetett Pellei József. – Magának a törvénynek azonban számos gyenge pontja van, ami elkerülhető lett volna egy átfogó szakmai vitával.
A VIT ügyvezető igazgatója elmondta: habár a jogalkotó szerint szakmai munkacsoport dolgozta ki a javaslatot, ennek összetétele ismeretlen, a független ágazati pénztárak képviseletét nem biztosították. A törvény nem rendelkezik például a megszűnő pénztárak tagjai által felhalmozott működési, likviditási tartalékok jövőbeni helyzetéről, így azt az új tulajdonos tulajdonképpen „ingyen" kapja. Alkotmányossági kérdés például, hogy a tagok tulajdonosi jogosítványa ellenszolgáltatás nélkül elvész.
– A törvény céljai nem fedik a valóságot – összegezte Pellei József. – Nem versenysemleges, és drágább működést eredményez: a vegyes pénztárak működtetésében rejlő, illetve a pénztári szolgáltató piac igénybevétele kapcsán jelentkező szinergiákat, hatékonyság javulást figyelmen kívül hagyja.
A szakember arra is rámutatott: a független, munkáltatói magánnyugdíjpénztárak valóban működőképesek, sőt: lényegesen olcsóbban tudnak működni, mint a nagyobb, a pénzügyi csoporthoz tartozó magán nyugdíjpénztárak, a szolgáltatói versenyeztetés hatása miatt. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkáltatói hátterű pénztárak nemcsak olcsóbban működtek a nagypénztáraknál, hanem a hozamokban is lekörözték a többséget.
