„Kihívások a pénzügyi válságot követően”
www.pszaf.hu A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) 2009. december 2-3-i II. Felügyeleti Integrált Pénzügyi Konferenciáján mintegy 350 szakember vett részt. A „Kihívások a pénzügyi válságot követően" címmel megrendezett találkozón többek között szó esett a megváltozott pénzügyi rendszerhez kötődően módosult pénzügyi felelősségről, a szabályozó, monetáris és felügyelő hatóságok makrogazdasági és pénzügypolitikai várakozásairól, illetve a pénzügyi közvetítők szerepéről és szabályozásáról.
www.pszaf.hu A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) 2009. december 2-3-i II. Felügyeleti Integrált Pénzügyi Konferenciáján mintegy 350 szakember vett részt. A „Kihívások a pénzügyi válságot követően" címmel megrendezett találkozón többek között szó esett a megváltozott pénzügyi rendszerhez kötődően módosult pénzügyi felelősségről, a szabályozó, monetáris és felügyelő hatóságok makrogazdasági és pénzügypolitikai várakozásairól, illetve a pénzügyi közvetítők szerepéről és szabályozásáról.
A válság kezelésére tett eddigi intézkedéseken túl továbbiak szükségesek a jövőbeni krízisek elkerülésére – hangsúlyozta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Ilyennek nevezte, hogy a felügyelő hatóságok kapjanak korai beavatkozó-válságkezelő eszközöket a pénzügyi intézményeknél a társadalmi költségek csökkentése érdekében. Ha állami pénzekkel kellene rendezni egy-egy pénzügyi intézmény helyzetét, a felügyelők akár korlátozhassák is a társaság tulajdonosi vagy menedzsmentjogait. Simor szerint szükség van a hitelközvetítők miatti hitelkockázat csökkentésére, a banki vezetők megfelelő kiválasztási folyamatának biztosítására és a pozitív banki adóslista mielőbbi bevezetésére is.
Egyértelmű tanulság, hogy a válság nyomán változtatni kell a felügyelés rendszerén, s ennek illeszkednie kell az Európai Unióban kirajzolódó új felügyelési struktúrához – fejtette ki Farkas Ádám, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke. A nemzetközi elvárások Magyarország felé elsősorban a felügyeleti működési függetlenség és szabályozói eszköztár erősítését, illetve a makro- és mikroprudenciális hatóságok közötti együttműködés erősítését szorgalmazzák. A felügyelés intézményi formáját illetően ugyanakkor többféle megoldás létezik az EU országaiban.
Az Országgyűlés előtt van a hitelközvetítők szabályozásáról szóló törvénymódosítási tervezet, amelyet a közvetítők díjazásáról szóló végrehajtási rendelet is kiegészít majd – jelentette be Marsi Erika, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára. A tárca alapelvként szabná meg, hogy a közvetítők az ügyféltől nem kaphatnának díjat tevékenységükért, a közvetítői lánc pedig csak egy alügynökig terjedhetne. A javaslat szabályozná a közvetítők nyilvántartási, ügyfél-tájékoztatási feladatait is.
A konferencia szekcióülésein a résztvevők eszmét cseréltek a Magatartási Kódex hatásairól, az új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvényről, a lakossági befektetési termékek szektorokon átívelő szabályozásáról, a pénztárak intézményi reformjáról, járadékszabályozásáról, illetve a válság kapcsán a tőkekövetelmények változásáról és az ügyfelek befektetési és kockázattűrő hajlandóságáról. A hazai fogyasztók öngondoskodásának jövőjével, illetve a tisztességes versennyel kapcsolatos kérdéseket külön szekciókban vitatták meg a résztvevők.