Klímaváltozás – hiányzik az egyéni felelősségvállalás

Magyarországon össztársadalmi konszenzus van arról, hogy az éghajlatváltozás valós jelenség, de a többség az államtól és a vállalatoktól várja a megoldást. Az egyéni felelősség- és szerepvállalás jelentősége még kevéssé mutatkozik meg a válaszokban – derül ki a Századvég Alapítvány közelmúltban készült, a klímaváltozással kapcsolatos kutatásából.

A felmérés szerint a megkérdezettek többsége egyetért abban, hogy a klímaváltozás negatív hatásai már most is tapasztalhatóak, illetve hogy az egészen közeli jövőben érezhetőek lesznek. Ugyanakkor a felelősség vállalását tekintve már korántsem ennyire egységes a kép – jelentette ki Hídvégi Áron, a Századvég Alapítvány közvélemény- és piackutatási igazgatója.

A megkérdezettek legnagyobb arányban – 46 százalékban – az államtól, és – 27 százalékban – a vállalatoktól várják a klímaváltozás problémájának megoldását, a tényleges egyéni szerepvállalás mindössze a válaszok 18 százalékában jelent meg. Ugyanakkor feltűnő ellentmondás, hogy a kérdésekre adott válaszok alapján a magyar lakosság kifejezetten környezettudatosnak vallja magát. Valószínűleg inkább a társadalmi elvárások tükröződnek a válaszokban, mintsem a hétköznapokat jellemző valós cselekedetek. De már az is fontos, hogy a lakosság tudatában van az elvárásoknak, s onnan már csak egy lépés kell ahhoz, hogy mindez a tettekben is megnyilvánuljon. A kérdés, hogy mikor és mi alapján hozzák meg ezt a döntést – tette hozzá Hidvégi Áron.

A Századvég Alapítvány ugyancsak a közelmúltban fejezett be egy, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából készült kutatást a nyugdíjbiztosításokról. E szerint a hazai lakosság alig több mint a fele takarít meg kisebb-nagyobb rendszerességgel – 22 százalék rendszeresen, további 30 százalék esetenként -, a ténylegesen megtakarítók elsősorban a 30-49 év közötti korosztályok gazdaságilag aktív tagjai közül kerülnek ki.

A rendszeres vagy eseti megtakarítással rendelkezők alig 34 százaléka gondolkodik öt évnél hosszabb időtávra, negyedük azonban egy évnél sem lát előbbre. Ha a megtakarítások célját tekintjük, rendkívül alacsony, alig hat százalék azoknak az aránya, akik rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással. A többség inkább a mindennapokat érintő, kevésbé távoli célok érdekében tesz félre jövedelméből A megtakarításra képes korosztályok közül elsősorban a harmincas, városi, felsőfokú végzettséggel rendelkezőkben a legnagyobb a hajlandóság arra, hogy nyugdíj-előtakarékosságban gondolkozzanak.

A kutatásból kiderül, hogy a válaszadók 60 százaléka nem tartja fenntarthatónak az állami nyugdíjrendszert, 66 százalék pedig – ennek ellenére – az államtól reméli nyugdíjas éveinek anyagi biztonságát. A nyugdíjbiztosítás iránt érdeklődők 52 százaléka 5-20 ezer forint közötti összeget lenne hajlandó havonta nyugdíjcélra félretenni és átlagosan 150 ezer forintos havi járadék mellett tudná fenntartani jelenlegi életszínvonalát a nyugdíjazása után is.

„Az immár két éve állami támogatást is élvező nyugdíjbiztosítások megjelenése komoly előrelépést jelenthet ebben a tekintetben is" – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. „Azzal, hogy a jogszabály rögzíti, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások csak a nyugdíjba menetelkor hozzáférhetők, elősegíti a lakosság hosszabb távra történő öngondoskodását is" – tette hozzá. A nyugdíjbiztosítások az elmúlt két év alatt komoly növekedést könyvelhettek el, a szerződések darabszáma év végére megközelítheti a 200 ezret – jelentette ki a MABISZ főtitkára.