Könyvfesztivál: Elektronikus könyvek kereskedelme – hülyének nézett vásárlók

Magyarország a multik kísérleti laboratóriuma. Igaz ebből látványos ráfázás még nem volt nagy – csak az aranyárban mérni szándékozott Mobiltelefon TV bukott olyan nagyot mint két ólajtó a Pannon kínálatában. De úgy tűnik továbbra is számítanak a Magyar Birka pénztárcájára (is).

Magyarország a multik kísérleti laboratóriuma. Igaz ebből látványos ráfázás még nem volt nagy – csak az aranyárban mérni szándékozott Mobiltelefon TV bukott olyan nagyot mint két ólajtó a Pannon kínálatában. De úgy tűnik továbbra is számítanak a Magyar Birka pénztárcájára (is).

Mintha a történelem ismételné meg önmagát. A zeneipar az elektronikát okolta azért, hogy kiadványai nem keltek. Megalakított mindenféle érdekvédelminek mondott szövetséget, és saját hallgatói ellen fordult. Jól fizetett amerikai lobbysták egy embertelenebb szerzői jogi törvényeket hoztak. Rendőri razziákkal vegzálták a fogyasztókat. És Amerikában  a korlátlan terror hazájában ezért gyerekeket, nagymamákat pereltek be horribilis bírságra. S miután ez tetszett nekik ezt a gyakorlatot próbálják – exportálni a világba, köztük Magyarországra is.

Van ahol a lobbysták pénzét korlátlanul fogadja a politika. Ebben Anglia és Michael Sarközy francia kormánya áll. Ott ennek jegyében a sztálini-rákosy megfigyelésekhez hasonlóan minden állampolgár gyanús. Mindenkit figyelnek aki az Interneten megjelenik. Nehogy megszegje a Szent Szerzői Jogvesztői törvényt. Hiszen MINDEN állampolgár állatpolgár, akit figyelni, fegyelmezni és kordában tartani kell. Újabb oka a terrorizmus mellett a polgárok figyelésére.

Ez a trend megérkezett Magyarországra is. Furcsa módon éppen a Könyvfesztiválon debütál as Hogyan csináljunk birkát a magyarokból program. Megjelent az elektronikus könyv, mégpedig az amerikai kereskedelmi modell szerint. Ez nem csoda, hiszen a Nagy Amerika hátsó fertályát mindig nagy ügybuzgalommal fényesítettük.

Miről is van szó? Nos arról, hogy az elektronikus könyv, amit pénzért kívánnak forgalmazni – ez utóbbi kitétellel nem is lenne semmi baj – pontosan ugyanolyan módon szabadul meg azon tulajdonságaitól, – a könnyű elérhetőségétől, a mindenki számára egyszerű elérhetőségétől – mint a zene ezt megtette.

A nyomtatott könyvet megvesszük. Ajándékozzuk, másnak odaadjuk. Vagy éppen generációkon keresztül a házikönyvtárunkban tartjuk, esetleg előkerül egy padlás mélyéről valamikor információt adva a korról, amelyben született. A könyv segített az embereknek a diktatúrákban a békeidőkben egyaránt. A könyvtárak a kultúra raktáraivá váltak, ahonnan ha kell szinte bármi előszedhető.

Erre jött az amerikai lobby gépezet a maga tőkéjével. Azt mondta: beleegyezek a könyv elektronikussá válásához, de lenne pár feltételem. Es lett. Pontosan ugyanaz, ami a zene esetében is:

1. A könyv nem tarthat a papír kiadványokkal ellentétben gyakorlatilag örökké.
2. A könyv nem legyen továbbadható.
3. A könyvből ne legyenek sem képek sem részek másolhatóak.
4. A könyv központi utasításra minden példányában semmisüljön meg.
5. A könyv tartalma a kiadás után is központi utasításra módosuljon.

És mit tesz a pénz szaga: Megjelent az elektronikus könyv, amely ezen feltételeknek megfelelt. Es a magyar kiadók némelyike, minimális számítástechnikai etikai ismeret és maximális pénz maximalizálás érdekében rögtön mint egyedül üdvözítőként és a csodálatos jövő hírnökeként hallaluját zengve nyomja ezt a trendet.

Igy a hazai piacon is megjelenik az az elektronikus könyv, amely ezen feltételeknek megfelel: csak azon a gépen olvasható, amire megvették. Ha az eszköz megsemmisül, a könyv is megsemmisül. Hacsak a Kiadó nem gondolja másként és mondjuk a tanév végén törli az összes megvett tankönyvet. Mondván úgy sem kell már. Valójában csakis azért, hogy más ne tudja használni. Mint most a papír kiadványt, amit az egyetemisták sokszor éveken át elődjüktől vásárolnak.

De ugyanilyen feltételekkel kölcsönöznének az elektronikus könyvtárak könyvet. Pontosabban ezek nem is könyvtárak lennének, hanem a jó yenki jog szerint könyvbérlödék. Itt a hülye résztvevő azért fizet, hogy megkapja egy könyv elektronikus változatát mondjuk x forintért 1 hónapra. És a határidő lejárta után a könyv automatikusan megsemmisül.

Ez nem hülyeség, nem fantazmagória. Nem is olyan régen megkeresett egy ilyen frissen alakult hazai cég. És nem értette, amikor koppant, és nem lelkesültem be rögtön az üzleti modellje miatt.

Ez ellen a trend ellen csak az olvasók léphetnek eredményesen fel: NE VÁSÁROLJANAK ILYEN ELEKTRONIKUS KÖNYVET! És a pénzvakságban szenvedő kiadók rájönnek, az emberek nem birkák, akkor talán valódi könyvhöz méltó feltételekkel fogják árulni elektronikus kiadványaikat – másolásvédelem, titkosítás és kódolás nélkül. Csak igy remélhetjük, hogy az elektronikus cenzúra, a tartalom visszamenőleges módosítása nem tud megvalósulni az elektronikus könyvkereskedelem fedése alatt.

A technológiáról:

Az amerikai piacin jelenleg az Adobe Copyright Menedzsment szervere a legelterjedtebb ilyen technológia, d e a Microsoft is dolgozik hasonlóan.

Mire is képes a technológia?

Off line állapotban:

Megnyitás és olvasás jelszóhoz kötése

Megnyitás és olvasás adott idő intervallumban történő engedélyezése vagy tiltása

A szöveg kinyomtatásának, és/vagy kimásolásának tiltása

A szöveg módosíthatóságának tiltása.

A szöveg eszközhöz kötése, azaz csak azon az egyedi eszközön nyitható meg, amire eladták.

On line állapotban:

A megnyitás on line állapothoz való kötése. Akkor a központi szerver pontosan értesül, melyik gépen ki és mikor és hol nyitotta meg az anyagot.

A megnyitás és olvashatóság, illetve egyéb jogok kiterjesztése és szűkítése. Például ha egy egyetemi tankönyv másik fejezete is kell, akkor ezt hitelkártyával megveszi az illető, és on line engedélyezi a másik fejezet adott ideig történő megnyitását is a rendszer.

Az állomány központi megsemmisítése. Ha úgy gondolja a kiadó, akkor a már eladott állományokat is megsemmisítheti, ami hozzáférhetetlenné teszi az ezekből a rendszerhez tartozó eszközökkel készített járulékos állományokat is. A közelmúltban az Amazon.com – nak volt ilyen botránya, ahol a jogtulajdonos követelésére visszahívták Orwell 1984 című művét.

Az olvasás ellenőrzése: pontosan lehet tudni, ki a mű melyik oldalát mennyi ideig olvasta. Ez például kiváló eszköz a hatóságok szemében, ha egy ne közgazdász mondjuk érdeklődik a kreativ könyvelési technikák iránt, akkor várhatja az ADÓHIVATAL látogatását….

http://www.piacesprofit.hu/tarsadalom/ekonyv_nem_kell_meg_az_olvasoknak.html?hk=1