2024.április.20. szombat.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Körösi Csoma Sándor

4 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/101160"><img class="image image-preview" src="/files/images/Felfedez%C5%91k%20napja%20().jpg" border="0" width="152" height="213" /></a></span>Május huszonegyedike a Felfedezők Napja. Ebből az alkalomból emlékezzünk meg világhírű felfedezőnkről, Körösi Csoma Sándorról. Sokgyermekes székely családból származott. A Bethlen Kollégiumban szolgadiákként tanult, kisebb munkákat végzett, abból fizette tandíját. Rendkívüli tehetsége hamar kiderült. A XIX. század elején ösztöndíjat nyert a Göttingeni Egyetemre, ahol angol nyelvet és orientalisztikát tanult. Nyelvtehetsége elvarázsolta tanárait. Néhány év alatt tizenhárom nyelven írt és olvasott.

felfedez%c5%91k%20napja%20()Május huszonegyedike a Felfedezők Napja. Ebből az alkalomból emlékezzünk meg világhírű felfedezőnkről, Körösi Csoma Sándorról. Sokgyermekes székely családból származott. A Bethlen Kollégiumban szolgadiákként tanult, kisebb munkákat végzett, abból fizette tandíját. Rendkívüli tehetsége hamar kiderült. A XIX. század elején ösztöndíjat nyert a Göttingeni Egyetemre, ahol angol nyelvet és orientalisztikát tanult. Nyelvtehetsége elvarázsolta tanárait. Néhány év alatt tizenhárom nyelven írt és olvasott.

felfedez%c5%91k%20napja%20()Május huszonegyedike a Felfedezők Napja. Ebből az alkalomból emlékezzünk meg világhírű felfedezőnkről, Körösi Csoma Sándorról. Sokgyermekes székely családból származott. A Bethlen Kollégiumban szolgadiákként tanult, kisebb munkákat végzett, abból fizette tandíját. Rendkívüli tehetsége hamar kiderült. A XIX. század elején ösztöndíjat nyert a Göttingeni Egyetemre, ahol angol nyelvet és orientalisztikát tanult. Nyelvtehetsége elvarázsolta tanárait. Néhány év alatt tizenhárom nyelven írt és olvasott.

   Huszonkilenc éves korában indult felfedező útjára. Így írt példaképének, Döbrentei Gábor akadémikus történésznek: „Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében."

   1820-ban indult útnak Szófia-Konstantinápoly-Alexandria-Ciprus-Tripoli-Aleppó útvonalon. Szíria után ázsiai öltözetben, tevekaravánnal jutott el Bagdadba, majd Teheránba. Itt hosszabb ideig tartózkodott, tökéletesítette perzsa és török nyelvtudását, felvette a Szkander bég nevet. Tovább haladva végül két év után a Hindukus hegységet gyalog átszelve Afganisztán fővárosába, Kabulba érkezett. Aztán India felé vette útját, eljutott Lahorba. (Akkor India része volt, ma Pakisztán egyik nagyvárosa.) Végül Lehbe érkezett, ott kezdett el a tibeti nyelvvel és irodalommal foglalkozni annak reményében, hogy az ősi iratok között a magyarok eredetére is talál bizonyítékokat. Az út közbeni veszélyeket, hatósági zaklatást, rablótámadást, háborút, pestisjárványt nem sorolom fel, mert betöltené az egész írást.

   1823-ban Zanszkárba érkezett, másfél éves ottléte alatt több ezer tibeti nyelvű könyvet olvasott át. Elkészült Tibet történetének, földrajzának és irodalmának feldolgozásával, összeállított egy harmincezer szóból álló szójegyzéket, munkájában a lámák segítették, Csilengi Dászának (európai tanítvány) hívták. Tudósunk itt a legnagyobb hidegben, egy 3×3 méteres cellában, fűtés nélkül volt kénytelen dolgozni, mert a kémény nélküli szobában a tibeti szokás szerint földre rakott nyílt tűz maró füstje miatt képtelen volt olvasni.

   Aztán tovább vándorolt Kanamba, ahol a teljes tibeti buddhista kánon 225 kötete található. Itt is segítették a lámák immáron nyugodtabb körülmények között. A Kanamban eltöltött három év Csoma munkálkodásának legtermékenyebb periódusa. Befejezte szótárát és nyelvtanát és elkészített egy buddhista terminológiai szótárt, valamint több értekezést.

   1837-ben visszatért Kalkuttába, ahol öt évet töltött könyvtárosként, remetei magányban, tudományos munkát végezve. Ekkor már húsz nyelven írt vagy olvasott. 1842-ben megkísérelt Lhászába jutni. A mocsaras, egészségtelen éghajlatú vidéken gyalogosan kelt át és maláriát kapott, amely halálos volt. A dardzsilingi európai temetőben helyezték végső nyugalomra, a Himalája egyik csúcsának árnyékában.

   Emlékét szobor őrzi Balatonfüreden és Csomakőrösön (Chiurus, Kovászna megye), valamint egy sztupa (békeszentély) Tar községben (Nógrád megye.)

   A Teleki Sámuel  Felfedező Klub idén nyáron társasutazást szervez. A részt vevők Delhiből indulva felkeresik azokat a helyeket, amelyek Körösi Csoma Sándor (Szkander bég, Csilengi Dázsa) útvonalához, életéhez köthető.

   Készülő alaptantervünk a földrajz oktatását jelentősen szűkíteni tervezi a középiskolákban. Vajon mit szólna ehhez Teleki Sámuel, Baktay Ervin, Germanus Gyula, Vámbéry Ármin, Brassai Sámuel és Körösi Csoma Sándor?

Láng Róbert

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.