Korrektúra 2010: Nyíltan a médiáról
6 perc olvasásA Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával létrejövő Korrektúra 2010 nemzeti médiakonferencia szervezői már most várják a http://korrektura.hu/kerdesek/ -en az érdeklődők írásban feltett előzetes kérdéseit, amit „korrektúra nélkül" juttatnak el a konferencia megszólított előadóihoz. További részletek a konferencia weboldalán olvashatók.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával létrejövő Korrektúra 2010 nemzeti médiakonferencia szervezői már most várják a http://korrektura.hu/kerdesek/ -en az érdeklődők írásban feltett előzetes kérdéseit, amit „korrektúra nélkül" juttatnak el a konferencia megszólított előadóihoz. További részletek a konferencia weboldalán olvashatók.
A politikai, gazdasági és szakmai döntéshozók és véleményvezérek részvétele mellett, több száz érdeklődő regisztrált a 2010. november 23-24-én megrendezendő Korrektúra 2010 elnevezésű nemzeti médiakonferenciára, amely az új médiatörvényt, s annak a szakmára és a piacra gyakorolt hatásait mutatja be avatott előadók tolmácsolásában. A konferenciát megnyitja, s – a résztvevők kérdésire válaszolva – zárja Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke.
Azzal szinte mindenki egyetértett, hogy új médiatörvényre volt szükség, arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy miért kellett újat alkotni. Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője; Heltai Péter újságíró; Bárdos András újságíró és Baló György újságíró Kálmán Olgával (ATV) kerekasztal beszélgetésben vitatja meg az előzményeket, s következményeket.
A közszolgálati média frissen kinevezett vezérigazgatóinak témája az intézmények további sorsa lesz,míg Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke; Kolosi Péter, az RTL klub programigazgatója és Urbán Ágnes médiakutató, a Corvinus Egyetem adjunktusa Érték és unalom? című paneljében arról beszél: Közszolgálat-e az, amit nem néznek? Biztos, hogy minden értéktelen, amit a kereskedelmi televíziózás közvetít? Elkülöníthetők-e a tartalmak a médiumok típusai szerint?
Alapvető változások zajlottak le a hazai rádiós piacon: a két vezető kereskedelmi adó helyére új rádiók érkeztek, a Petőfiből zenei adó lett, a Kossuth rádió műsorkínálata is jelentősen átalakult. Hogy élesen elválik-e a közszolgálati és a kereskedelmi rádiók feladata, arról Módos Márton, az InfoRádió főszerkesztője; a Magyar Rádió még hivatalosan meg nem nevezett vezérigazgató-helyettese és Lovász László (Rádió Café) Baló Györggyel pódiumbeszélget.
Az eredeti tartalmak egyre nagyobb része készül online műhelyekben, ugyanakkor még mindig meghatározó a hírügynökségi újságírás. Pach Ferenc, az MTI főszerkesztője; Gerényi Gábor, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke és Weyer Balázs, az origo.hu főszerkesztője Mucsányi Mariannal beszélget arról: Mennyibe kerülnek az ingyenes hírek? Mi lesz a magyar tartalmakkal, ha a reklámpiacra olyan globális vállalatok telepednek rá, mint a Facebook vagy a Google?
A média a politikusok éltető ereje, nélkülözhetetlen színtere a népszerűség megteremtésének. Giró-Szász András (Századvég), Szánthó Miklós (Nézőpont, Török Gábor (Vision) azt járja körbe Perjés Zoltánnal (Lánchíd Rádió), mennyiben befolyásolja a lehetőségeiket az új szabályozás?
A médiaszabályozás és az internet viszonya régi vitatéma. A világháló szabadságharcosai rendre összecsapnak a politikusokkal és a hivatalnokokkal. Miszlai Róbert, az NMHH informatikai szabályozási igazgatója; Rajcsányi Gellért, a Mandiner blog főszerkesztő-helyettese és Uj Péter, az Index főszerkesztője arra keresik a választ: Miért legyen a szabályozás más akkor, ha a műsor nem a televízió képernyőjén jelenik meg, hanem az interneten? Többet engedhet-e meg magának egy hírportál, mint egy nyomtatott lap?
A válság jelentősen meggyengítette a hagyományos hirdetési piacot. Somlói Zsolt, a Mindshare ügyvezető igazgatója; Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatója; Vidus Gabriella, az R-Time ügyvezető igazgatója és Schatz Péter, az MTV üzleti igazgatója Siklós Erik újságíróval azokat a kényes kérdéseket boncolgatja: Fellendülést vagy további hanyatlást hoz az új szabályozás? Szükség van-e egyáltalán reklámokra a közszolgálatban?
A közéleti műsorokat sugárzó, de nem közszolgálati rádiók és tévék közül a legnagyobbak valamelyik politikai irányzathoz kötődnek. Van tehát baloldali és van jobboldali médium, de van-e kétféle valóság? A panel résztvevői: Gajdics Ottó, a HírTV vezérigazgató-helyettese; Jónás István, a Lánchíd Rádió főszerkesztője; Rózsa István, az ATV alelnöke, Vicsek Ferenc, a Klubrádió főszerkesztője és Bárdos András (Színház- és Filmművészeti Egyetem).
Sokévi vita és döntésképtelenség után idén tavasszal új szabályokat kapott a magyar médiavilág. Mik a törvénycsomag erényei és mik a gyengéi? Sokkal jobb lesz vagy sokkal rosszabb? A tihanyi találkozó második napján a médiaalkotmányozásról fejti ki véleményét Cser-Palkovics András (Fidesz), Karácsony Gergely (LMP), Mesterházy Attila (MSZP), Pálffy István (KDNP), Pörzse Sándor (Jobbik) és Kálmán Olga (ATV).
A régi médiatörvény nem állta ki az idő próbáját. Az új jogszabályoktól azt várják az érintettek, hogy tiszta helyzetet teremtsenek. A jogalkotók szándéka mindenképpen ez. A szélsőséges kritikusok szerint viszont még a szándék sem igaz, nem beszélve a következményekről. Baló György (MTV) beszélgetőtársai: Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke; Sarkady Ildikó, volt miniszterelnöki főtanácsadó és Koltay András, a Médiatanács tagja.
A Korrektúra 2010 konferencián premier előtti ősbemutató keretében vetítik le Tímár Péter legújabb vígjátékát, a Zimmer Feri 2-t. A filmet megelőző pódiumbeszélgetésen három producer beszélget a magyar film helyzetéről, jövőjéről és a hazai filmgyártás finanszírozásáról. A kerekasztal résztvevői a Zimmer Feri 2-t producerként jegyző Kálomista Gábor, a Magyar Producerek Szövetségének elnöke, Csupó Gábor, akinek a nevéhez többek között A Simpson család című rajzfilmsorozat köthető, valamint Andy Vajna hollywoodi filmproducer, az etyeki Korda Filmstúdió társtulajdonosa.