2024.szeptember.03. kedd.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Körültekintéssel az elektronikus csalások ellen

3 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--><span class="inline inline-left"><a href="/node/73668"><img class="image image-preview" src="/files/images/mnblogo_1.jpg" border="0" width="132" height="138" /></a></span><span class="inline inline-left"><a href="/node/58562"><img class="image image-preview" src="/files/images/images_568.jpeg" border="0" width="207" height="96" /></a></span>A számlavezető hitelintézetek soha nem kérik el ügyfeleiktől az elektronikus banki ügyintézéshez szükséges egyedi azonosítókat (pl. a PIN kódot) telefonon, sms-üzenetben vagy e-mailben. Az ilyen megkeresések mögött mindig csalók állnak. Ha banki vagy államigazgatási üzenetnek álcázott felkérés érkezik az egyedi ügyfél-azonosító megadására, célszerű haladéktalanul értesíteni a pénzügyi szolgáltatót, vagy az adott államigazgatási intézményt, illetve a jegybankot.

mnblogo 1images 568A számlavezető hitelintézetek soha nem kérik el ügyfeleiktől az elektronikus banki ügyintézéshez szükséges egyedi azonosítókat (pl. a PIN kódot) telefonon, sms-üzenetben vagy e-mailben. Az ilyen megkeresések mögött mindig csalók állnak. Ha banki vagy államigazgatási üzenetnek álcázott felkérés érkezik az egyedi ügyfél-azonosító megadására, célszerű haladéktalanul értesíteni a pénzügyi szolgáltatót, vagy az adott államigazgatási intézményt, illetve a jegybankot.

mnblogo 1images 568A számlavezető hitelintézetek soha nem kérik el ügyfeleiktől az elektronikus banki ügyintézéshez szükséges egyedi azonosítókat (pl. a PIN kódot) telefonon, sms-üzenetben vagy e-mailben. Az ilyen megkeresések mögött mindig csalók állnak. Ha banki vagy államigazgatási üzenetnek álcázott felkérés érkezik az egyedi ügyfél-azonosító megadására, célszerű haladéktalanul értesíteni a pénzügyi szolgáltatót, vagy az adott államigazgatási intézményt, illetve a jegybankot.

Egy számlavezető bank vagy egy takarékszövetkezet sem kérheti el ügyfelei elektronikus (pl. PIN kód) vagy egyéb azonosító adatait telefonon (szóban vagy SMS formájában), e-mailen vagy írásban. Az ilyen üzenetek minden esetben csalóktól és nem az érintett pénzügyi intézménytől származnak. Ezekben az esetekben a fogyasztónak azonnal értesítenie kell szolgáltatóját, vagy az érintett államigazgatási intézményt, hogy az megtehesse az ilyenkor szükséges lépéseket (figyelemfelhívás, nyomozó hatóságok értesítése, fokozott biztonsági intézkedések).

Új módszer, hogy egyes csalók a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nevében helyeznek kilátásba sms üzenetben adó-visszatérítést, ha a címzett az interneten keresztül megadja adatait. A csalók által küldött link egy hamis, látszólag adóhivatali felületre visz, amely egy űrlapot tölt be a személyes adatok megadásához. Aki a csaló sms utasításait követve megadja adatait, számolnia kell azzal, hogy bankkártyájáról pénzt emelhetnek le.

A NAV értesítési gyakorlata merőben eltér a megtévesztő módszertől. A hivatal ugyanis ügyfélkapun keresztül, illetve postán, folyószámla-kivonaton értesíti az adózókat a többletként megjelenő tételekről, és hivatalos honlapja a www.nav.gov.hu címen található. A NAV az adózók figyelmeztetésén túl feljelentést tesz.

Az internetes banki csalások tipikus esetei a következők: Az adathalászat során a csalók a pénzügyi intézmény nevében telefonhívással, e-mailben, sms-ben ráveszik a számlatulajdonost, hogy árulja el azonosítóját és jelszavát, azaz, adja meg a banki műveletekhez szükséges bizalmas, titkos adatait. Az intézmény valójában soha semmilyen formában nem kéri el az ügyfél titkos adatait.

Előfordulhat, hogy a csalók e-mailjükben egy „banki alkalmazás" letöltését kérik, valójában azonban a linkre kattintva az ügyfél ártó szándékú vírusokat, úgynevezett trójai programot helyez el saját számítógépén. A megfelelő vírusvédelem, tűzfal és kémelhárító képes e kártékony programok behatolását megakadályozni.

Egyes adathalászok e-mailek segítségével az ügyfeleket hamis – de az eredetire hasonlító – megtévesztő internetbanki oldalra csalják. A pénzügyi intézmények valódi honlapján viszont a böngésző alsó sávján/felső címsorában szerepel a biztonságos kapcsolat meglétét jelző lakat ikon. Ezen oldalak használatakor a normál „http" helyett „https" védett kapcsolat épül fel az ügyfél gépe és az intézmény között.

A elektronikus banki szolgáltatások biztonságáról, s a csalások elleni védekezésről az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának honlapján olvashatók további információk.

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

HÍRMORZSA

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.