Az ifjú közgazdász elvégezte a doktori iskolát és megírta disszertációját. Majd elballagott a konzulenséhez. Munkája meglehetősen soványkára sikerült. Témául a magyar újkapitalizmus gazdasági alaptörvényének kidolgozását választotta és mindössze egy mondatból állt. „Ha túl drága az árú, nem veszik meg."

Az ifjú közgazdász elvégezte a doktori iskolát és megírta disszertációját. Majd elballagott a konzulenséhez. Munkája meglehetősen soványkára sikerült. Témául a magyar újkapitalizmus gazdasági alaptörvényének kidolgozását választotta és mindössze egy mondatból állt. „Ha túl drága az árú, nem veszik meg."

   A konzulens csóválta a fejét. Ennél azért többet vártam magától. Az ifjú tiltakozott. De hiszen Newton törvényei, ami az egész világra, sőt a világegyetemre is a mai napig érvényesek, szintén egyetlen mondatból állnak. Igaz, jól eltalálták a lényeget, ahogy én is. Jó-jó, válaszolta a tapasztalt tanerő, de a lábjegyzetek akkor is hiányoznak. Enélkül pedig a disszertációk egy fabatkát sem érdek- Egy magas közjogi méltóságunk pont ebbe bukott bele.

   Hacsak ez kell, gondolta az ifjú doktorandusz, megkaphatjátok. És hozzálátott a lábjegyzetek elkészítéséhez.

(Ha) Sokjelentésű kötőszó, szinonim (görög) jelentései: amennyiben, feltéve, hacsak, netán. Egy ha (területegység, hektár) egyenlő tízezer négyzetméterrel.

(Túl) Itt arról van szó, hogy valami rendkívüli mértékű, igen fontos része a mondanivalónak. Túl az Óperencián boldogok leszünk (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő), burkolt jelentése: talán, majd, egyszer.

(Drága) Értékes, megbecsülendő. Jól fejezi ki a jelentést az ismert vers. Drága kincsem, galambocskám, csikóbőrös kulacsocskám, stb. Csokonai Vitéz Mihály költő (1773-1805), az Ódák két könyvéből.

(Az) Névelő. Pl. Az államgazdaságtan. (Dr. Mariska Vilmos 1899), Az árak szerepe a szocializmusban. (Dr. Nagy Tamás, 1960.), Az újabb magyar pénztörténet és egyes elméleti tanulságai (Dr. Varga István, 1964). Mutató névmás is lehet: azt a tárgyat kérem!

(Árú) Külső tárgy, dolog, amely tulajdonságainál fogva használati értékkel bír és eladásra (piacra) termelték. A szolgáltatás is árú. A munkaerő is árú. Sőt „eladó az egész világ" (Mefisztó rondója Gounod, Faust c. operájából.)

(Nem) Tagadószó. Bővebbet Heller Farkas 1937-ben kiadott Közgazdasági Lexikonjában találhatunk (338.p.) „Nem azonosítható javak, illetve nem versenyző csoportok címszavánál (Grill Károly Könyvkiadó.) Tilos összekeverni a „Nem, nem, soha!" irredenta jelszóval.

(Veszik) Ha valaki megvesz egy árút, vagy szolgáltatást, fizet érte és a tulajdonává válik, vagy igénybe veheti. Ha viszont valakit megveszünk, akkor az illetőt lepénzeljük. Ha megvesszük kilóra, akkor még a hívünkké is válik. Nem tartozik ide a „megvesz az Isten hidege" mondás, jelentése nem telik fűtőanyagra.

(Meg) Nem matematikai kifejezésről van szó (meg = plusz), hanem a megvétel ige igekötőjéről. A közgazdaságtanban gyakran használjuk a megoldás, megfelelés, a sportban a megbundázás, a kitüntetéseknél a megérdemel, a tanintézetekben a megbukás szavakat.

 

Az ifjú közgazdász beadta a doktori disszertációját, immár lábjegyzetekkel együtt. Drukkoljunk neki két szempontból is. Egyrészt, hogy sikeresen védje meg tudományos igényű művét. Másrészt, hogy megfelelő állást találjon a versenyszférában.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük