(L)égiháború avagy a Ryanair átmenetileg kivonul Budapestről

A tavaly ősszel Budapesten is debütáló ír fapados csütörtökön bejelentette, hogy november 4. és december 19. között törli összes budapesti járatát. A döntés összességében 180 járatot és 27 ezer utasnyi veszteséget jelent a fővárosnak. A Ryanair a döntést a magas budapesti reptéri díjakkal indokolta (amelyet a cég véleménye szerint az utasok nem fizetnének ki a téli szezonban), másrészt pedig – amint fogalmaztak – az emelkedő kerozinárak is jelentősen rontják a jövedelmezőséget.

A tavaly ősszel Budapesten is debütáló ír fapados csütörtökön bejelentette, hogy november 4. és december 19. között törli összes budapesti járatát. A döntés összességében 180 járatot és 27 ezer utasnyi veszteséget jelent a fővárosnak. A Ryanair a döntést a magas budapesti reptéri díjakkal indokolta (amelyet a cég véleménye szerint az utasok nem fizetnének ki a téli szezonban), másrészt pedig – amint fogalmaztak – az emelkedő kerozinárak is jelentősen rontják a jövedelmezőséget.

A Ryanair sajtóközleményében utal rá, hogy megpróbált a Budapest Airport-tal egyeztetni a téli árcsökkentésről, ám elutasították kérésüket. „Ez a döntés a repülőtérnek komoly bevételkiesést, a régiónak pedig 6 millió eurónyi turisztikai bevételvesztést okoz" – áll a közleményben. A cég vezetői szerint azonban a tárgyalások folytatódnak, és amennyiben a repülőtér árpolitikája megváltozik, a jövőben nem kell ilyen lépésekre számítani.

Nem csak Budapestről van szó

A légitársaság Budapestre eljuttatott közleménye azonban hallgat arról, hogy a Ryanair Európa-szerte hadjáratot indított a repülőterek ellen. A budapesti mellett hat további célállomásán – Bázelben, Krakkóban, Palma de Mallorcán, Rzeszowban, Salzburgban és Valenciában – is hasonló bejelentést tett, a ferihegyihez kísértetiesen hasonló szövegű kommenttel, vagyis a drága repülőtereket és az olajárakat okolva a nehézségekért. A legtöbb járatot – 504-et és 444-et – Valenciában, illetve Krakkóban törölte, 80 és 67 ezer utast érintve, a legkisebb veszteséggel Salzburgban számolhatnak, 84 járattal és 12 500 utassal.

Ugyanakkor a Ryanair Londonban is komoly visszavonulót fújt: a Stansteden állomásozó tavalyi 36 gépét az idei téli szezonban 28-ra csökkenti, mivel 900 ezer fős visszaesést prognosztizál a légikikötőben, amelynek egyébként az ír fapados a legnagyobb partnere. Ezzel párhuzamosan járatai számát is megnyesi, a tavalyi heti 1850 indulás helyett most csak 1600-zal számol. A lépést itt is a repülőtér rugalmatlanságával indokolja. A Ryanair szerint összes bázisa közül ez a legdrágább, mellesleg monopóliummal vádolja az üzemeltető BAA-t, valamint beolvas a brit légügyi szerveknek is, akik képtelenek kontrollálni az indokolatlan áremeléseket. És persze itt is megemlékeznek az olajárakról.

Kedden egyébként a légitársaság Dublinban is hasonló bejelentést tett: itt 18 százalékkal fogja vissza téli kapacitását, ami 500 szezonális munkahely megszűnéséhez és a repülőtér számára 5 millió eurós bevételkieséshez vezet. Természetesen itt is a drága repülőtéri díjakkal indokolják a döntést.

Ezen lépésének azonban némileg ellentmond, hogy 6 új célállomásra – Fuerteventurára, Ibizára, Tenerifére, Malagába, Katowicébe és Bázelbe (ez utóbbiba csak a kényszerszünet végén, december 21-én) indít járatokat a Stanstedről.

A bejelentéseket követően a Ryanair részvényei csütörtök délután 1,7 százalékkal emelkedtek az ír tőzsdén.

A Budapest Airportot is meglepte a döntés

Sajnáljuk a Ryanair döntését, de ez a történet nem a Budapest Airport-ról, hanem a Ryanairről szól, a légitársaság költségcsökkentő lépéseiről. És bár igaz, hogy magas az olajár, ami nehéz helyzetbe hozza a légiközlekedés valamennyi szereplőjét, nem helyes ezt a repülőterekre fogni – szögezte le szerkesztőségünknek Szollár Domokos, a Budapest Airport szóvivője.

A repülőtér valóban kapott néhány hónapja egy levelet a légitársaságtól, amelyben azt kérték, hogy a téli időszakban MINDEN légitársaság számára töröljenek el MINDEN díjat. Ám a levélben Airport Authority állt, vagyis egy körlevelet kaptak meg, a Ryanair más célállomásaihoz hasonlóan, ugyanazzal a szöveggel fenyegetőzve.

Ez teljesen nonszensz megközelítés, hiszen a Ryanair, amikor idejött, pontosan ismerte árainkat, amelyek azóta nem változtak – tette hozzá Szollár Domokos. A repülőtéri díjszabás publikus, és mindenki számára hozzáférhető, csakúgy, mint az idén januárban bevezetett ösztönzőrendszer, ami komoly kedvezményeket biztosít azon légitársaságok számára, amelyek hozzájárulnak Ferihegy forgalmának bővüléséhez. Például egy új célállomást Budapestre kapcsoló légitársaság az első évben nem fizet leszállási díjat. Ez utóbbi értelmében a Ryanairnek az első évben 5 úti céljára egyáltalán nem kellett le- és felszállási díjat fizetnie, ami összességében több mint félmillió eurós megtakarítást jelentett, csak az utasok fizették az illetéket.

Ráadásul minden alapot nélkülöz az állítása, hogy Ferihegy drága. Almát az almával kell összehasonlítani, a magyar főváros repülőterét más közép-európai fővárosok repülőterével. Ebben a versenyben a Budapest Airport kiállja a próbát, hiszen Bécs 40, Varsó 8 százalékkal magasabb tarifákat alkalmaz, míg Prága közel ugyanolyan árban van. Látszik ugyanakkor, hogy konszolidálódik a budapesti fapados piac, és bízunk benne, hogy a versenyképes, növekedő és sikeres fuvarozók tovább fognak erősödni – mondta a szóvivő.

(Turizmus Panorama Bulletin/Ryanair)