Lengyel János: A NAGYIDAI CIGÁNYOK

1557-ben Magyarország egyszerre nyögte a török és a német igát. Egyidőben dúlt a honvédő és a polgárháború. A főurak hol Izabella királynéhoz pártoltak, hol a császárhoz, ahogy éppen érdekük diktálta, hiszen ebben a korban ők voltak a nemzet.

1557-ben Magyarország egyszerre nyögte a török és a német igát. Egyidőben dúlt a honvédő és a polgárháború. A főurak hol Izabella királynéhoz pártoltak, hol a császárhoz, ahogy éppen érdekük diktálta, hiszen ebben a korban ők voltak a nemzet.

A nagyidai várat ebben az időben Perényi Mihály és fivére, Ferenc birtokolta. Utóbbi a királyné híve lett, és kisemmizte testvérét.

A vár ellen idegen zsoldosokból álló császári csapatok vonultak, akikhez Mihály is csatlakozott az embereivel. Istvánffy Miklós elbeszélése szerint a húsz napos ostrom során teljesen rommá lőtték az erődítményt, aminek következtében a védők kénytelenek voltak letenni a fegyvert. A leírás szikár tényekre hagyatkozik.  A várért harcolók között nem említ cigányokat.

Arany János ismert eposzának kútfője Thuróczi László jezsuita páter 1726-ban Ungaria suis cum regilus címmel megjelent műve volt, amelyben már felbukkannak a várost hősiesen védő romák, akik visszavonulásra kényszerítik az ellenséget. A páter szerint azonban – rájuk jellemző módon – túl korán kezdik ünnepelni a sikert, hencegve kiabálják a császáriak felé: ha a puskaporuk el nem fogyott volna, bizony mindannyian találkoznának a teremtőjükkel. Ezt hallva az osztrákok visszafordultak és kardélre hányták az ezer cigányt a többi védővel együtt. (Talán ez a történet lehet a gyökere az egri vár védői közt felbukkanó Sárközi nevű cigány alakjának Gárdonyi regényében és az abból készült feledhetetlen filmben.)

Ezer cigány a nagyidai várvédők között? Ismerve a korabeli magyar társadalom viszonyát e nomád néphez, alapos okunk van a kételkedésre. Az még hihető, hogy Perényi Ferenc a katonák mellé összes alattvalóját kirendelte – de semmiképpen nem fegyveres szolgálatra. Kétségbevonható, hogy a cigányok részesültek volna katonai kiképzésben.

A másik el nem hanyagolható tény az, hogy az akkori magyarországi hadak szűkölködtek hozzáértő tüzérekben. Ezen a poszton rendszerint külföldi zsoldosok szolgáltak, elvétve akadt közöttük hungarus. Mellesleg a védők zömét amúgy is idegen zsoldoskatonák alkották, akik a falak leomlása után azonnal letették a fegyvert.

Ami az anekdotát illeti, a jó öreg Thuróczi közismerten kedvelte a népies humort. Nem tudni, egy már kész történetet szőtt-e bele az ostrom leírásába, vagy ő maga színezte ki a véres eseményeket.

A lényeg: remek olvasmánnyá Arany János emelte a megondolatlan cigányok históriáját.