MAGYAR ELŐADÓMŰVÉSZEK I. –100 éve született Rodolfo – Gács Rezső, Básti Lajos és Kiss Manyi

4 perc olvasás

2011.március.27. vasárnap. EuroAstra - Petrásovits Zoltán

<a href="/node/48623"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/Image6_58.thumbnail.jpg" border="0" alt="MAGYAR ELŐADÓMŰVÉSZEK I." title="MAGYAR ELŐADÓMŰVÉSZEK I." width="100" height="24" /></a>MAGYAR ELŐADÓMŰVÉSZEK I.A Magyar Posta jeles magyar előadóművészek bemutatása céljával új alkalmi bélyegsorozat kibocsátását kezdi meg. Születésük századik évfordulója alkalmából ezúttal Gács Rezső művésznevén Rodolfo, Básti Lajos és Kiss Manyi került bélyegre.

MAGYAR ELŐADÓMŰVÉSZEK I.A Magyar Posta jeles magyar előadóművészek bemutatása céljával új alkalmi bélyegsorozat kibocsátását kezdi meg. Születésük századik évfordulója alkalmából ezúttal Gács Rezső művésznevén Rodolfo, Básti Lajos és Kiss Manyi került bélyegre.

Gács Rezső művésznevén Rodolfo – (1911-87) Érdemes (1960), Kiváló (1971) és SZOT-díjas Művész (1980). Bűvészkedésre egy kínai gyöngyárus inspirálta, majd Odry Zuárd karolta föl és tanította. A Rodolfo Grosso művésznevet is tőle kapta. 1931 januárjától lett tagja a Magyar Artista Egyesületnek. Nemcsak a főváros számos ismert és kedvelt mulatóhelyén szerződtették, hanem előadóként bejárta a világot is. 1967-től állandó meghívott-ként vett részt a bűvészek világkongresszusain. Sikereinek valódi forrása számainak tökéletes kidolgozása és a közönséggel való kapcsolatteremtő képessége volt. Nyugdíjas korában is napi négy órát gyakorolt. Közismert szlogenje: „Figyeljék a kezemet, mert csalok!"

Básti Lajos (1911-77) Érdemes (1954), Kossuth-díjas (1955), Kiváló (1963) és SZOT-díjas Művész (1965). A Színművészeti Akadémia után Bárdos Artúr Belvárosi Színházában kezdte pályafutását, 1937-ben pedig a Víg-színházba szerződött. 1941-ben még játszott a Magyar és az Andrássy Színházban, de aztán a háború végéig nem szerepelhetett színpadon. Két munkaszolgálat között könyvkiadással és írással foglalkozott. 1945 után a Nemzeti Színház meghatározó művésze lett. A különösen szép orgánumú művész énekes-bonviván szerepekben is be-mutatkozott. Számos filmszerepe mellett kiváló versmondóként is emlékezik rá a közönség. 1952-1960 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt.

Kiss Manyi (1911-1971) Jászai Mari-díjas (1954), Kossuth-díjas (1957), Érdemes (1962), Kiváló (1964) és SZOT-díjas (1970) művész. Pályafutása kezdetén Kolozsvárott, Miskolcon és Szegeden szubrett és komikai szerepeket alakított természetes játékkal, kiváló tánc- és énektudással. 1932 után egy ideig olasz artista férjével külföldi cirkuszokban lépett fel, majd 1934-ben Budapesten debütált. Játszott a Pódium kabaréban és a Király Színházban. 1938-ban a Fővárosi Operettszínház szerződtette, de számos budapesti színházban is szerepelt. 1943-ban a Vígszínházba szerződött. Rövidesen a budapesti közönség egyik kedvence lett. 1954-ben a Madách Színház szerződtette. Az 1950-es években figyeltek fel drámai tehetségére. (Forrás: hu.wikipedia.org)

A sorozat bélyegképein – névérték szerinti sorrendben – Gács Rezső művésznevén Rodolfo, Básti Lajos és Kiss Manyi portréja látható. A portrék mellett minden esetben a művészre illetve a munkásságára jellemző attribútumok szerepelnek, nevezetesen: Rodolfo bűvészmutatványainak elmaradhatatlan kellékei a francia kártya és a varázspálca; Básti Lajos a „színészek királya – a királyok színésze" mottó alapján egy korona, továbbá művészi sokoldalúságát hangsúlyozandó hegedű, és írói munkásságára utaló kézirat; Kiss Manyi örökzölddé vált dalából ismert habos sütemény. Az alkalmi borítékok és bélyegzők grafikáján az előadóművészek életére és munkásságára utaló tárgyak alkotta grafikai kompozíció található.