2024.július.24. szerda.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Magyar kutatót is esélyesnek tartanak az idei fizikai Nobel-díjra

3 perc olvasás
<p><span class="inline inline-left"><a href="/node/95075"><img class="image image-preview" src="/files/images/Krausz_Ferenc_2.jpg" border="0" width="468" height="313" /></a></span>Krausz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója komoly eséllyel indul az idei fizikai Nobel-díjért - állítja a Thomson Reuters, amely minden évben megpróbálja előrejelezni a Nobel-díjasokat.

krausz ferenc 2Krausz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója komoly eséllyel indul az idei fizikai Nobel-díjért – állítja a Thomson Reuters, amely minden évben megpróbálja előrejelezni a Nobel-díjasokat.

krausz ferenc 2Krausz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója komoly eséllyel indul az idei fizikai Nobel-díjért – állítja a Thomson Reuters, amely minden évben megpróbálja előrejelezni a Nobel-díjasokat.

A Thomson Reuters 2015-ös elemzése alapján a fizikában három tudományterület négy kutatója került a rangsor élére. Krausz Ferenc magyar fizikus a kanadai Paul B. Corkummal együtt az attoszekundumos fizikával kapcsolatban szerepel a listán.

A Thomson Reuters több mint egy évtizede minden évben kiadja az "idézettségi Nobel-díjasok" listáját. A rangsor összeállításánál a kutatók publikációs idézettségi mutatói mellett számításba veszik azt is, hogy az adott évben mely tudományterületek állnak a tudományos közösség érdeklődésének középpontjában.

 

Idén az attoszekundumos, vagyis a másodperc milliárdszor milliárdod része alatti történéseket vizsgáló fizika a Thomson Reuters szerint a leginkább "Nobel-érett" tudományterületek egyike. Ennek művelője Krausz Ferenc, MTA külső tagja, a müncheni Ludwig-Maximilians Universität kutatója, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója.

Krausz Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésének díszelőadásán beszélt arról, hogyan lehet "lefényképezni‟ a természet leggyorsabb mozgásait (az előadás videofelvételét itt tekintheti meg). Az attoszekundumos fizikával jól vizsgálható az elektronok viselkedése, így hozzásegíthet a molekulák szerkezetváltozásainak értelmezéséhez. Az itt kapott eredmények révén új orvosi képalkotó eljárások születhetnek, és a molekuláris szerkezetváltozások jobb megértése a gyógyszerfejlesztésben is jelentős előrelépést hozhat.

A Thomson Reuters eddigi előrejelzései meglehetősen pontosak voltak: az utóbbi tizenhárom évben kiosztott 52 tudományos Nobel-díjból 21-et eltalált. A módszerek leírása és a helyesen megjósolt Nobel-díjasok listája ebben a dokumentumban érhető el.

Krausz Ferenc az mta.hu-nak elmondta: nem osztja a Thomson Reuters véleményét. „Nálam sokkal érdemesebbek vannak erre a magas kitüntetésre, de ettől függetlenül nagy örömmel tölt el, hogy nevem és a csoportom által képviselt tudományterület említésre kerül ebben az összefüggésben, ez sok erőt és motivációt ad a további munkához" – mondta.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.