MAGYARORSZÁG ÁLLATVILÁGA IV. – 2010 A BIODIVERZITÁS ÉVE
4 perc olvasás
MAGYARORSZÁG ÁLLATVILÁGA IV. – 2010 A BIODIVERZITÁS ÉVE BLOKK
A Magyar Posta hagyományai szerint alkalmi bélyegblokkon és bélyegsorozaton mutatja be hazánk flóráját és faunáját. A 2010-es kibocsátás során a bélyegblokk megörökíti azt a tényt, hogy az ENSZ a 2010-es évet a biológiai sokféleség, az ún. biodiverzitás évének nyilvánította.
MAGYARORSZÁG ÁLLATVILÁGA IV. – 2010 A BIODIVERZITÁS ÉVE BLOKK
A Magyar Posta hagyományai szerint alkalmi bélyegblokkon és bélyegsorozaton mutatja be hazánk flóráját és faunáját. A 2010-es kibocsátás során a bélyegblokk megörökíti azt a tényt, hogy az ENSZ a 2010-es évet a biológiai sokféleség, az ún. biodiverzitás évének nyilvánította.
A biodiverzitás a földi élet sokszínűségét jelenti, ami a sok milliárd éve zajló evolúció által formált természetes folyamatok eredménye. Az év programjai a fajokat kipusztító környezetszennyezésre és a fenntartható fejlődés szükségességére hívja fel a figyelmet.
MAGYARORSZÁG ÁLLATVILÁGA IV. – 2010 A BIODIVERZITÁS ÉVE SORA magyar nőszirom Magyarországon fokozottan védett, lágy szárú, évelő növényfaj. Száraz réteken, sziklafüves lejtőkön, esetleg pusztai cserjésekben található meg. 10-30 cm magasra nő. Levelei fokozatosan szélesednek, kifelé görbülnek. Egyenes, hengeres szárának felszíne sima zöld. Az április-májusban nyíló virágai ibolyakékek vagy lilásvörösek.
Közönséges ürge a földön élő mókusfélék alcsaládjának Marmotini nemzetségébe tartozó nem. Európában két fajuk fordul elő: a közönséges és a gyöngyös ürge. Magyarországon védett állat. Növényeket esznek: főleg fűféléket és magvakat, de kifosztja a madarak fészkét is. Telepes állatok. Téli álmot alszik.
A kék cinege a verébalakúak rendjébe, és a cinegefélék családjába tartozó apró termetű, közismert és közkedvelt madárfaj. Alapvetően európai madárfaj. Nevét kék fejtetőjéről és kékes szárny- és farokvégéről kapta. Bár Kárpát-medencei előfordulása gyakorinak mondható, Magyarországon védettséget élvez.
A lándzsás levélpoloska főként a Földközi tenger országaiban fordul elő. Hazánkban csak néhány éve fedezték fel. Megjelenése talán az egyik legbizarrabb poloska fajjá teszi, hiszen hatalmas tüskékkel rendelkezik. Különleges tulajdonsága, hogy amikor veszélyt érez egész testében reszketni kezd, így egy elszáradt, szélfútta levéldarabkához hasonlít. Védett rovar.
A rákosi vipera egy kizárólag Magyarországon előforduló, rendkívül ritka mérgeskígyó-alfaj, a Kárpát-medence faunájának elismerten legveszélyeztetettebb állata. Fokozottan védett. Eredetileg Ausztriától Bulgáriáig fordult elő, de ma már csak hazánkban jellemző. Az alfaj alapszíne szürkés vagy sárgásbarna, hátán sötétbarna cikcakkmintázat fut végig. (Forrás: hu.wikipedia.org; Vásárhelyi Tamás leírása)
A sorszámozott blokk keretrajzán és bélyegképén az állat és növényvilág sokszínűségét idéző grafikai kompozíció látható. A bélyegkép főmotívuma a magyar nőszirom. A sorozat bélyegképein névérték szerinti sorrendben ürge, lándzsás levélpoloska, kék cinege és rákosi vipera látható, a háttérben az állat élőhelyére, illetve környezetére utaló motívumok jelennek meg. Az alkalmi borítékot lepkék alkotta grafikai kompozíció díszíti. Az alkalmi bélyegzőn a biodiverzitásra utaló emblematikus grafika szerepel.
SO
Megjelenési időpont: 2009. május 7.
Gyártó nyomda: Pénzjegynyomda
Tervezőművész: Székely Kálmán
A blokk vágási mérete 90 x 70 mm, a benne található bélyeg és a sorozat címleteinek perforációs mérete 40 x 30 mm. A bélyegívekben 50 bélyegkép található.
A blokk 120.000, a sorozat – melynek zárócímlete a 215 Ft névértékű bélyeg – 500.000 példányban jelent meg.
