Május 29. – zenés szórakoztató napot tartottak a dohányzás ellen
14 perc olvasás 
Szívsz vagy élsz?! Ez a szlogenje annak a dohányzás-elleni napnak, melyet 2010. május 29-én rendeztek a budapesti Westend Tetőteraszán előadásokkal és szórakoztató műsorral, a nap csúcsa pedig egy Guiness világrekord kísérlet lesz; 15.00 órakor az utolsó „slukkot" szívja el nagyszámú, dohányzást abbahagyó résztvevő, ez lesz az első, egyszerre, egy helyen, legtöbb égő cigarettát elnyomók rekord kísérlete.
Szívsz vagy élsz?! Ez a szlogenje annak a dohányzás-elleni napnak, melyet 2010. május 29-én rendeztek a budapesti Westend Tetőteraszán előadásokkal és szórakoztató műsorral, a nap csúcsa pedig egy Guiness világrekord kísérlet lesz; 15.00 órakor az utolsó „slukkot" szívja el nagyszámú, dohányzást abbahagyó résztvevő, ez lesz az első, egyszerre, egy helyen, legtöbb égő cigarettát elnyomók rekord kísérlete.
Az egésznapos rendezvényen koncertek és szűrővizsgálatok is várják az érdeklődőket.
Az esemény tájékoztatóján
dr.Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke,
dr.Fenyvesi Tamás professzor, (SOTE III: Belklinika),
dr.Kovács Gábor professzor, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökségi tagja,
dr.Vajer Péter, a Leszokást Támogató Központ képviselője,
dr.Liszkay Gabriella, onkológus bőrgyógyász, (Országos Onkológiai Intézet),
dr.Pavlik Gábor professzor, sportorvos, (SOTE Testnevelési és Sporttudományi Kar)
és Fekete Dávid, Megasztár győztes fellépő szólt az esemény témájáról és jelentőségéről.
Ma Magyarországon mintegy 2,5 millió ember gyújt rá rendszeresen. A dohányzás okozta egészségkárosodás miatt 19 percenként meghal valaki, naponta mintegy 77, évente pedig 2.800 embert, egy kisvárosnyi lakosságot veszítünk el, akinek a halála összefüggésbe hozható a dohányzással.
A dohányzás megelőzése,, ill. a dohányosok leszokáshoz való segítése nem hiábavaló feladat, a Dohányzás Elleni Világnap alkalmából a Magyar Rákellenes Liga és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság ezért is rendezi meg az első dohányzásmentes napot a WestEnd Tetőteraszán.
A dohányzók számára a leszokás az egyik legfontosabb lépés, amellyel megőrizhető vagy visszanyerhető egészségük. A nikotin és a cigarettafüst ártalmai közismertek, aki azonban rabja ennek a rossz szokásnak, nehezen tudja letenni az utolsó szálat.
Miért érdemes leszokni?
– Nap 1-4 szál cigaretta megháromszorozza a halálos szívbetegség kialakulásának esélyét. A szívinfarktusnak, érelmeszesedésnek, magas vérnyomásnak és az agyvérzésnek is a dohányzás az egyik legfontosabb, ismert kockázati tényezője.
– A rák egyes formái jóval gyakoribbak a dohányzók körében. A tüdőrákos betegek többsége rendszeresen rágyújtott betegsége előtt, sőt, van, aki még a betegágyon sem tud lemondani a napi egy dobozról!
A káros szenvedély hozzájárulhat a gége-, a szájüregi és garatrák, sőt, a hasnyálmirigy, hólyag- és méhnyakrák kialakulásához is.
– A cigarettafüst több mint 4 ezer vegyi anyagot tartalmaz. A füst irritálja a légutakat, az állandó fulladásérzés, köhögés rontja a mindennapi teljesítményt. A dohányosoknál jellemző a hörgőgyulladás, a tüdőgyulladás és a középfülgyulladás, ezen felül pedig 33 százalékkal nagyobb az asztma kialakulásának kockázata náluk a nemdohányzókhoz képest.
– Mind a cukorbetegség, mind a füstölgés önmagában is növeli az érelmeszesedés kockázatát. Ha a kettő egymással társul, a következmények még súlyosabbak lehetnek. A 60 éves kor alatti végtag-amputációra kényszerült cukorbetegek döntő többsége cigarettázik.
– A dohányzó nőknél nehezebb lehet a teherbeesés, ugyanakkor gyakoribb a vetélés és a koraszülés.
A gyermekvárás időszakában az édesanya dohányzása a magzati fejlődés visszamaradását idézheti elő, kisebb lehet az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mell-körfogata.
– Világszerte emberek százezreinek halálát okozza a passzív dohányzás. Egy cigarettázó kolléga mellett eltöltött két óra annyit jelent, mintha négy szál cigarettát szívott volna el a nemdohányzó is. A füstös otthonban élő gyerekek körében is nagyobb a hörgőgyulladás, tüdőgyulladás, középfülgyulladás gyakorisága, mint azoknál a kicsiknél, akik jóval egészségesebben, füstmentes környezetben nőhetnek fel.
– A cigarettázás költséges függőség, hiszen egy rendszeres dohányos évente akár 250-300 ezer Ft-ot is elfüstöl.
Az utolsó slukk
Nem kérdés tehát, hogy bármely életkorban, akár több év füstölgés után is érdemes letenni a cigarettát.
A Dohányzás Elleni Világnap alkalmat ad minden évben rá, hogy a figyelmet a dohányzás káros hatásaira, a cigarettagyártók üzleti fogásaira, valamint a WHO-nak a dohányzás leküzdése érdekében tett erőfeszítéseire irányítsuk. Tudatosítani lehet, hogy mit tehetnek az emberek saját- és környezetük egészségének védelmére,
a jövő generációinak történő megőrzésére.
A dohányzás az egész világon egyre szélesebb körben és egyre kíméletlenebbül szedi áldozatait. A WHO a XXI. század pestisének nevezte. Ma Magyarországon 3,5 millió ember fújja, 6,5 millió pedig szívja a cigarettafüstöt.
Felmérések szerint a dohányosok nagy része szeretne leszokni. Nyugat Európában és az Egyesült Államokban egyre kínosabb rágyújtani, van, ahol éttermekben, közintézményekben tilos is. A szabályozás itthon is egyre inkább védi a nemdohányzókat. Sok munkahelyre már nem szívesen veszik fel a dohányzó jelentkezőket, hiszen közismert a napi többszöri, 10-20 perces szünet miatti munkaidő-veszteség.
A leszokás mentében léteznek gyógyszer-mentes és gyógyszerrel támogatott módszerek.
Gyógyszer mentes megoldás akkor lehetséges, ha még nem alakult ki a nikotin-függőség, vagy csak gyenge fokon.
Szakember segítségével történhet a leszoktatás, bár a megvonási tünetek gyenge függőség esetén is jelentkezhetnek.
A gyógyszerrel támogatott leszokásra az utóbbi években több segítő gyógyszert is kifejlesztettek. Az orvosok szerint ezek, és az alkalmazott viselkedés-terápia együttesen nyújthatnak hathatós támogatást a dohányzással szemben. Ma a siker reményével kecsegtető legjobb módszert az jelenti, ha valaki 3 hónapon keresztül részt vesz egy leszokást támogató programban és az esetlegesen kialakult nikotin függőség oldására valamilyen gyógyszeres segítséget is igénybe vesz.
A lehetséges nikotinpótló készítmények:
nikotinos tapasz,
rágógumi,
szopogató tabletta.
Nikotinmentes készítmény: vareniklin. 3 hónapos programban használható, hatására enyhébbek lesznek a megvonási tünetek, gátolja az agyban a nikotinnak a megfelelő receptorokhoz való kötődését, ezért a dohányos nem érzi kellemesnek már a cigarettát. Segítségével minden harmadik-negyedik leszokási kísérlet sikeres lehet.
A füstmentes élet előnyeit már 5 perccel az utolsó elszívott szál után érezhetjük.
5 perc múlva: a szív oxigénnel való ellátottsága nő
20 perc múlva: a pulzusszám és a vérnyomás csökken, a végtagok hőmérséklete emelkedik.
24 óra múlva: a szívinfarktus veszélye csökken, a szervezet fizikai terhelhetősége nő.
48 óra múlva: az íz és a szagérzékelés jelentősen javul, a lehelet dohányfüst-szaga megszűnik.
3 hónap múlva: az agyvérzés veszélye csökken, a köhögés csökken.
9 hónap múlva: az anya egykori dohányzása már nem veszélyezteti születendő gyermekét.
1 év múlva: a szívinfarktus és a gyomorfekély veszélye a dohányosokéhoz képest a felére csökken.
5 év múlva: a tüdőrák valószínűsége a felére csökken.
10 év múlva: a tüdőrák és más daganatok valószínűsége ugyanarra a szintre csökken, mint a nemdohányzóké,
15 év múlva: a szívinfarktus kockázata megegyezik a nemdohányzókéval.
Mi a helyzet hazánkban?
Az ókori igazság: "Senki nem lehet szabad, aki szenvedélyének rabja" (Pithagorasz).
Kormányciklusokat átívelő módon, 2002 óta folyik a kampányolás a füstmentes, egészségesebb Magyarországért, a dohányosokért. Sajnos, a Parlament a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (XI.1.) megjelenése óta halogatja a vendéglátóhelyek és a közterületek védelmére tervezett megszorító intézkedéseket. Emiatt az egészségtudatos, kiszolgáltatott nemdohányzók a passzív dohányzás áldozataivá válhatnak.
Az egészség még ma sem általános érték, de mindenki befektethet saját egészségébe! Gyakorlatilag egy havi cigaretta áráért visszaszerezheti szabadságát! A dohányzásról leszokott betegek, a cigaretta árának megtakarításán túl, gyógyszerekre is kevesebbet költenek, ami évente több százezer forintos megtakarítást is jelenthet.
A nikotin alattomos méreg, az egyetlen legális drog, (a cigarettafüstben lévő kátrány pedig bizonyítottan rákkeltő).
A „kemény" drogoknál gyorsabban, nagyobb százalékban alakít ki függőséget, de ez a biofizikai orvoslás segítségével könnyedén kiküszöbölhető. Maga a leszokás viszont gyakorlatilag "egyedül nem megy".
Persze az lenne a legjobb, ha egyáltalán rá se szokna senki, vagy sokkal kevesebben válnának e szenvedély rabjaivá. A rászokás megelőzése a hivatalos dohányzásellenes kampányokban még ma is háttérbe szorul a leszokás reklámozása mellett. Fiatal korban (12-13 évesek között) kell jobban propagálni, hogy;
a dohányzástól senki sem lesz előbb felnőtt, divatos, férfias, egyenrangú,
csak szenvedélybeteg és 8-10 évvel rövidebb életű!
Jelenleg már minden 4. elszívott cigaretta kézzel, „sodrós dohányból" készül Magyarországon.
Az ok egyszerű: a sodrós cigaretta adótartalma alacsony, és az kevésbé is emelkedik, mint dobozos társaié.
A magyar állam azt preferálja, ami károsabb és drágább, azaz, aminek hosszú távú egészségkárosító hatása nagyobb, ahelyett, hogy a lehetséges többletbevételt a dohányzásról történő leszokás támogatására fordítaná.
A COPD :
Az angol Chronic Obstructive Pulmonary Disease kifejezés rövidítése; a krónikus, légúti szűkülettel járó betegség neve. Olyan megelőzhető és kezelhető tüdőbetegséget jelent, melynek jellemzője a visszafordíthatatlan hörgőszűkület. A betegség a tüdőben zajló kóros, gyulladásos folyamatok miatt alakul ki, ezek hatására a légúti áramlás lecsökken. Maga a gyulladás a szöveteket károsító gázok és részecskék, döntő mértékben a dohányfüst hatására alakul ki.
Bár a COPD a tüdő betegsége, azonban jelentős, a szervezet egészét érintő elváltozások is kísérik. Egyre több jel mutat arra, hogy a COPD kapcsán kialakuló gyulladás nemcsak a légutak izomzatát károsíthatja, hanem a test változatos helyein a szövetek gyulladását idézheti elő, ami aztán az érintett szervek működésének károsodásához vezethet (csökken a működőképes vázizomzat, a szívizom, valamint a csontok tömege, károsodhatnak az ízületek, izomsorvadás, csontritkulás, ízületi panaszok léphetnek fel).
Kialakulásának a legfontosabb és leggyakoribb oka a dohányzás: a COPD-s betegek 85-90 százalékában a dohányzás szerepet játszik a betegség kialakulásában!
A COPD népbetegség, hazánkban legalább 600 ezer embert, elsősorban dohányost érint. A betegség gyakorisága a nők körében a férfiakénál valamivel alacsonyabb, de előfordulása világszerte emelkedik. Az eddigi felmérések alapján a 3-3,5 millió magyarországi dohányos 15 százaléka küzd a betegséggel. Részben az ő tájékoztatásukra,
a dohányzás „eredményeképpen" fellépő fenyegető betegség terjedésének megelőzése érdekében alakult meg hét évvel ezelőtt az Oxigénnel Kezeltek Közhasznú Egyesülete (OKKE).
Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy hogyan, mit és mennyit dohányzunk. A lehető legjobb megoldás, ha egyáltalán nem is kezdjük el, il. ha már dohányzunk, akkor szokjunk le e káros szenvedélyünkről. Az esetek 80-90 százalékában a COPD megelőzhető lenne a dohányzás elhagyásával, vagy ha nem is szoknának rá az emberek.
A leszokás soha nem késő! (Például a COPD kezelésében használatos gyógyszerek hatékonysága nem éri el a dohányzás abbahagyása által elérhető kedvező hatások mértékét!).
A felmérések szerint tízből hét dohányos szeretne leszokni a káros szenvedélyéről, de ehhez szakember segítségére van szüksége!
Az elmúlt évben a romló gazdasági helyzettel párhuzamosan (részben annak köszönhetően) drámai változás zajlik a hazai dohányzási szokásokban. Bár a sajtóban megjelentek olyan hírek is, hogy csökken a magyar dohányosok száma, valójában csak az elszívott cigaretták száma csökkent a dohányzok szokásainak megváltozása miatt.
Ahogy emelkedik a cigaretta ára (és/vagy csökken az érintett jövedelme), úgy keresik a dohányzók az egyre olcsóbb megoldásokat. Hosszú évek óta folyamatosan emelkedik a sodrós dohány piaci súlya a dohánytermékek piacán, és immár minden 4. szál elszívott cigarettát kézzel készítenek. Ennek hosszú távú következményei, így a COPD kialakulásához történő „hozzájárulásuk" kiszámíthatatlan.
Az adatok szerint a kézi készítésű cigarettával negyedével több füst kerül a tüdőbe, ráadásul a dohányosok ilyenkor jellemzően nem használnak füstszűrőt, így a füst mindenféle minimális szűrés nélkül kerül a tüdejükbe. A dobozos cigaretta tartalmát senki sem ellenőrzi, míg a gyári dobozokon a nikotin, kátrány és szénmonoxid kibocsátás kötelezően szerepel, a sodrós dohányt szívóknak viszont fogalmuk sincs arról, hogy mennyi káros anyagot visznek be a szervezetükbe. (Ráadásul, ha a dohányos maga készíti el a cigarettáját, előfordulhat, hogy a „gyártástechnológia" tökéletlensége okán (pl. túl tömör, túl laza cigaretta) a káros égéstermékek mennyisége is megváltozik.)
2005-ben egy doboz átlagos cigaretta adótartalma 318 Ft volt, az ugyanennyi cigaretta előállítására alkalmas sodrós dohányé pedig 108 forint. Azóta ugyanennek a cigarettának az adótartalma 421 forintra nőtt, miközben a sodrósé csak 169 forintra. Nem javít a helyzeten a tervezett jövedéki adó módosítás sem, mert bár a különbség nem nő tovább, a dohánytermékek általános drágulása mellet ez az adóelőny fennmarad. Jelenleg már ott tartunk, hogy sodrós dohányt szívni olcsóbb, mint a feketepiacon megvenni a cigarettát!
Ma már az ország minden tüdőgondozójában van megfelelően képzett szakember arra, hogy gondozza a dohányzásról leszokni akaró embereket, de egyszerűen nincs rá idő és pénz. Nem véletlen tehát, hogy tüdőgyógyász szakemberek is megfogalmazták már;
jó és logikus megoldás lenne, ha a dohányáruk bevételéből származó összeg egy bizonyos részét – de legalább a „sodrós dohány" adóemeléséből származó többletösszeget – arra fordítanák, hogy a dohányzást elhagyni akaró betegnek legyen hova fordulni, ahol megkapja a leszokáshoz szükséges támogatást és a megfelelő gyógyszereket, eszközöket.
Ez mindenki – a dohányosok, a potenciálisan érintettek (családtagok, a dohányos környezetében élők), az egészségügy, és a költségvetés – közös érdeke, így valósulhat meg ez az egyszerű és költségkímélő elképzelés. Segítségével az ország költségvetésének plusz terhelése nélkül juthatna további forráshoz a dohányzás prevenció és a leszokás támogatása.
Az Oxigénnel Kezeltek Közhasznú Egyesülete (OKKE):
2003. április 30-án, betegek összefogásával alakult meg. Fő célja; az otthonukban kezelt krónikus obstruktív légúti betegeknek (COPD-s betegek) és családtagjaiknak a felmerülő, nem szakmai jellegű problémáik megoldásában segítséget nyújtson, ezzel hozzájáruljon életminőségük javulásához. Az Egyesület tehát olyan önkéntesen létrehozott közhasznú nonprofit szervezet, amely a COPD-ben szenvedő tüdőbetegeknek, vagy a betegségben potenciálisan veszélyeztetetteknek kíván tájékoztatást és segítséget nyújtani. Az Egyesület az egyetlen olyan civil szervezet Magyarországon, amely felvállalja a COPD-s tüdőbetegek érdekképviseletét.
Komplex nemzetközi tanulmány a dohányzás kockázatáról:
http://www.medscape.com/viewarticle/489738
http://www.psychosomaticmedicine.org/cgi/content/full/66/6/797
http://www.theheart.org/article/155691.do
http://www.theheart.org/article/732741.do
Harmat Lajos
