EU Új Magyarország Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2007. szeptember 18-án induló első környezetvédelmi pályázati csomagja támogatást nyújt a szennyvíztisztítás fejlesztéséhez, az ivóvíz minőség javításához, az energiahatékonyság növeléséhez, a megújuló energiaforrások kihasználásához, megkezdődhet a megtelt hulladéklerakók uniós normák szerinti rekultivációja, természetvédelmi programok indulhatnak, valamint jut pénz az e-környezetvédelem céljaira is.

 EU Új Magyarország Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2007. szeptember 18-án induló első környezetvédelmi pályázati csomagja támogatást nyújt a szennyvíztisztítás fejlesztéséhez, az ivóvíz minőség javításához, az energiahatékonyság növeléséhez, a megújuló energiaforrások kihasználásához, megkezdődhet a megtelt hulladéklerakók uniós normák szerinti rekultivációja, természetvédelmi programok indulhatnak, valamint jut pénz az e-környezetvédelem céljaira is.

Magyarország környezetvédelmi és energetikai szempontból jelentős fejlesztések előtt áll. A most induló pályázati csomag összegében az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik legjelentősebb fejlesztési programja lesz. A most megjelenő pályázatok összértéke 342 milliárd Ft, ez az összeg 2008 végéig pályázható.

A megcélzott pályázói kör elsősorban az önkormányzatok, a környezetvédelemért felelős állami és civil szervezetek, illetve az energetikai fejlesztéseknél a vállalkozások is. Az ország környezeti állapota a program végére, 2015-re érzékelhetően javulni fog, eltűnnek a folyóinkat rongáló tisztítatlan szennyvizek, egészséges víz folyhat minden csapból, tisztább energia forrásokat használhatunk majd hatékonyabban, javítunk védett területeink állapotán és mindenki számára elérhetővé tesszük a környezeti információkat. Természetesen, mint minden új fejlesztésnek, kiépített infrastruktúrának üzemeltetési költségei vannak, amit hosszútávon a magyar lakosságnak kell megfizetnie. Ezért az intézményrendszernek és a pályázóknak is érdekelteknek kell lenniük a költség-hatékony, a lakosság teherviselő képességét figyelembe vevő rendszerek kialakításában.

A környezetvédelmi fejlesztések bonyolultsága, az előkészítési tevékenységek forrás és időigénye indokolja, hogy egyes pályázatokat kétfordulós pályázati konstrukció keretében hirdessük meg. A projekt-előkészítési időszak alatt a kiválasztott projektek részletes kidolgozását a Közreműködő Szervezet folyamatos szakmai és menedzsment tanácsadással segíti, valamint a projektgazdának lehetősége van a kidolgozás költségeinek folyamatos elszámolására.

A 2007-13-as időszakban a szigorúbb EU-s elvárások eredményeképpen a jövedelemtermelő projektek (szennyvíz, ivóvíz, hulladék) esetén az elvárt önerő mértéke 10 és 30% között lehet. Ezért az önerő biztosítása érdekében a 2008-as évben megközelítőleg 2 milliárd forint kamattámogatást biztosít a magyar kormány azon önkormányzatok részére, amelyek az önrész egy részét hitelfelvétellel vagy kötvénykibocsátással kívánják biztosítani. A kamattámogatás a hitel és kötvénykonstrukcióhoz kötött és 5 év türelmi időszakkal jár. A kamattámogatási konstrukciót hosszútávra tervezzük.

Novemberben indul a második életminőség csomag, ekkor az árvízvédelemmel, a vízminőség védelemmel, a hulladékgazdálkodással és környezeti kármentesítési feladatokkal folytatódhat a program.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv szeptember 18-én induló életminőség pályázati csomagja az alábbi területeken valósít meg fejlesztéseket:

Tisztább települések

KEOP 1.2. – Szennyvízelvezetés és tisztítás

Annak ellenére, hogy jelenleg szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya 67% Magyarországon, a szennyvíztisztítók kapacitáskihasználtsága alacsony, valamint jelentősebb területi eltérések vannak régióként a szennyvízcsatorna-hálózatba bekötött lakások arányát illetően a növekedés mértékét és az ellátottságot tekintve.

A program elsődleges célja városaink, nagyközségeink szennyvíztisztításának hosszú távú megoldása, az ország lakosainak számára a komfortos lakáshoz jutás esélyeinek növelése.  Ennek keretében új szennyvíztisztító telepek, csatornahálózatok jöhetnek létre az országban, illetve most először lehetőség lesz arra is, hogy a gazdaságosan nem csatornázható településrészeken korszerű egyedi szennyvízkezelési kisberendezések fejlesztésében gondolkodó önkormányzatok támogatást kapjanak. Az előttünk álló feladat óriási: 2015-ig minden 2000 lakosnál nagyobb településen meg kell oldanunk a szennyvizek EU normáknak megfelelő, fenntartható kezelését. Emiatt a projektek tervezése során kiemelten figyelmet kell, hogy kapjon a projektek költséghatékonysága, ezt a pályázatokat értékelő szakemberek is nagy súllyal fogják majd pontozni. A következő 15 hónapban a pályázható keret 188 milliárd forint, amelyhez 2009-től újabb hasonló nagyságrendű keret társulhat majd.

Az előző időszakban a Kohéziós Alap társfinanszírozásával indult Kelet-Közép-Európa legjelentősebb, 2010-ig megvalósuló környezetvédelmi beruházása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei projekt, közel 80 milliárd forint támogatással.

KEOP 1.3. – Ivóvízminőség javítás

Ma hazánkban majdnem 900 településen, több mint 2,5 millió ember iszik rossz minőségű vizet. A legnagyobb problémák az Alföldön jelentkeznek, de bőven van megoldandó feladat a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon is: sokfelé arzénes, bóros, nitrites, ammóniumos az ivóvíz. Célunk ennek az állapotnak a mielőbbi megszüntetése, amire a csatlakozási szerződésben az unió is kötelezett bennünket. A már 2004-ben megkezdődött uniós ivóvízminőség-javító program tovább folytatódik, a lényegesen több rendelkezésre álló forrás miatt az érintett önkormányzatoknak a program felgyorsítására kell tehát törekedniük. A KEOP keretében közel 200 milliárd Ft jut az ivóvízminőség javítására, ebből idén és jövőre 56 milliárd forintot tudunk kiosztani, de emellett a projekt előkészítési keretből elkezdődhet valamennyi szükséges projekt tervezése. A cél a program végére az, hogy mindenki jó minőségű vizet ihasson az ország bármely pontján.

Az ivóvízkezelés esetében is volt Kohéziós Alapból finanszírozott projekt, ami az Észak-Alföldre (az ivóvízminőség szempontjából legrosszabb helyzetben lévő régió) terjedt ki 5 Mrd Ft értékben.

KEOP 2.3.0. – A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése

A Magyarországon feltárt települési szilárdhulladék-lerakók nagy része felhagyott, bezárt, s rendezett rekultivációjuk, lezárásuk még nem történt meg. Felszíni és felszín alatti vizek további szennyezésének megakadályozása és a környezetterhelés csökkentése, valamint a települések környezetének védelme érdekében térségi szinten rekultiválni kell a környezetet és a lakosságot is folyamatosan veszélyeztető, régi, műszakilag nem megfelelően bezárt illetve felhagyott települési szilárdhulladék-lerakókat. A program keretében települési önkormányzatok és azok társulásai pályázhatnak, a 2007-2008-ben rendelkezésre álló forrás közel 60 milliárd forint. A konstrukció hosszú távú célja 2010-ig 850, 2015-ig 1500 szilárdhulladék lerakó rekultiválása.

A természeti sokszínűség védelme

KEOP 3.1.1. és KEOP 3.1.2. – Az élő és élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése illetve az élőhelyvédelem, -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése

A természetvédelem egyik legfontosabb feladata a vadon élő állatok és növények, valamint azok élőhelyeinek megóvása, illetve állapotuk romlása esetén a természet közeli állapot helyreállítása. A barlangok, a források, az egyes sziklaalakzatok és más felszínalaktani képződmények a környezetüktől eltérő mikroklímájukkal, vízforgalmukkal és talajviszonyaikkal speciális élőhelyeket jelentenek számos védett növény- és állatfaj számára. A közlekedési infrastruktúra által okozott károk közül az egyik legszembetűnőbb az állatelütés, az elektromos szabadvezetékek akadályozzák a madarak szabad vándorlását. A pályázati kiírások célja a védett természeti területek hatékony védelme, mely cél teljesítése érdekében 2007-2008-ban a pályázatokra 7,5 milliárd forint áll rendelkezésre.

A célterület védett természeti terület és/vagy Natura 2000 terület, illetve feltétel, hogy a beruházás védett és/vagy fokozottan védett madárfajokat érintő probléma kezelésére irányuljon. A kedvezményezetti kör a megfogalmazott céltól függően: nemzeti park és környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, települési önkormányzatok és azok társulásai, állami erdőgazdálkodási Zrt-k, közhasznú társaságok és közalapítványok, közútkezelő, MÁV és a Gysev.

Az I. NFT hasonló célú intézkedésének keretén belül 11 projekt 3,27 Mrd Ft támogatást kapott.

KEOP 3.1.3. – Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek megőrzése és helyreállítása

A gyűjteményes kertek (botanikus kertek, arborétumok) és a történeti kertek (kastélyok, kúriák parkjai) viszonylag kisméretűek, de fontos elemei a környezetvédelemnek. Szerepet játszanak a saját élőhelyükön veszélyeztetett növényfajok szokásos élőhelyén kívüli védelmében. A nagyközönség számára is nyitva állnak, így a környezeti nevelést, oktatást és ismeretterjesztést is szolgálják. A természetvédelmi szempontból kiemelkedő fajok és előhelyek megőrzését, rekonstrukcióját szolgálják a tervezett beruházások, melyek kedvezményezetti köre nagyban átfed az előző konstrukcióval.

Elmozdulás a megújuló energiák felé

KEOP 4.1. – Hő- és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása

A konstrukció célja, hogy a megújuló energiaforrások (biomassza, geotermális, víz, nap, szél energia) alkalmazásának elősegítésével a hazai energiatermelési, -felhasználási szerkezet diverzifikáltabbá, a helyi igényekhez mindinkább igazodóvá és a környezeti szempontú elvárásoknak (elsősorban üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentése) megfelelővé váljon. Ennek keretében támogatáshoz juthatnak a hőt és/vagy villamos energiát megújuló energiaforrásból előállító projektek; a kisebb, helyi jellegűtől egészen a több milliárdos méretig (támogatás mértéke: nagyvállalatok: 100-800 millió Ft; egyéb kedvezményezettek: 1-500 millió Ft-ig). Az állami támogatási szabályok miatt egy projekt maximális támogatási intenzitása 50% lehet. A kedvezményezetti kör igen széles: egyaránt támogathatók a költségvetési szervek (elsősorban önkormányzatok), a kis és középvállalkozások, a távhőszolgáltató cégek, valamint a többségi magántulajdonú nagyvállalatok is. 2010-re[1], kizárólag a konstrukció révén a megújuló energiaforrások hazai energiafelhasználáson belüli részaránya mintegy 0,6%-kal lehet magasabb. E cél megvalósítására 2007-2008-ban mintegy 13,26 milliárd Ft áll rendelkezésre. Tekintettel a megújuló energiaforrások használatával kapcsolatos számos veszélyforrásra, projektkiválasztás során kiemelt figyelmet és az értékelési szempontrendszerben meghatározó helyet kap a projektek fenntartható fejlődésre gyakorolt hatása, környezeti, természetvédelmi szempontú fenntarthatósága (pl. a felhasznált biomassza származási helye).  

Cél: a takarékosság

Riasztó adat, hogy Magyarországon az energiapazarlás a legjóindulatúbb becslések szerint is másfélszer magasabb, mint az Európai Unió fejlett országaiban. Ezért az energiatakarékos gondolkodásmód elterjesztése sürgetően aktuális feladatunk.

KEOP 5.1. – Energetikai hatékonyság fokozása c. konstrukció

A konstrukció célja az épületek (különös tekintettel a központi és helyi költségvetési szervek épületeire és az egyéb középületekre, de egyben a vállalkozások üzemi és irodaépületeikre is), valamint a távhőszolgáltatók és -termelők primeroldali energiahatékonysági korszerűsítésére irányuló beruházások elősegítése, vissza nem térítendő támogatás formájában. A támogatás eredményeként javul a hazai energiafelhasználás hatékonysága, és ezzel párhuzamosan csökken a klímapolitikai szempontból kiemelt jelentőségű üvegházhatású gázok kibocsátása.  A konstrukció elsősorban kis-közepes méretű projekteket támogat (támogatás mértéke: 1-500 millió Ft-ig), az adott projekt megtérülési paramétereitől függően 10-50 % közötti arányban, a potenciális kedvezményezetti kört a költségvetési szervek, távhőszolgáltatók, valamint a KKV-k alkotják. A célok megvalósítására 2007-2008-ban mintegy 8,76 milliárd Ft áll rendelkezésre. 

KEOP 5.2. – „Harmadik feles finanszírozás" c. konstrukció

A konstrukció célja a központi és helyi költségvetési szervek, alapítványok és egyházak épületeiben az elektromos, világítási és fűtési rendszerek korszerűsítése, minőségivé tétele, s ezáltal az intézmények energiaköltségeinek mérséklése, továbbá az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Tekintettel az intézmények általában jellemző gyenge önrész-finanszírozási képességére és beruházási hajlandóságára, a pályázati konstrukció kedvezményezettje nem közvetlenül az intézmény, hanem a beruházás lebonyolítását az intézmény által kiírt közbeszerzési eljáráson elnyerő vállalkozás (harmadik fél). A vállalkozás és az intézmény között létrejövő szerződés értelmében a vállalkozás megelőlegezi az intézmény részére a beruházáshoz szükséges összeget, pályázik a KEOP forrásra, lebonyolítja a kivitelezést, majd az intézmény a beruházás eredményeként megvalósuló energiaköltség-csökkentése terhére, tartósbérleti szerződés keretében törleszt a vállalkozó felé.

Ilyen kondíciók mellett a támogatásra azért van szükség, hogy az intézmények fenntartói minél nagyobb számban, még kevesebb törlesztés mellett tudják igénybe venni ezt a finanszírozási módot (a kedvezményezett vállalkozás ugyanis csökkentett árain keresztül „átengedi" a támogatást az intézmény részére). Az előnyös pénzügyi kondíciók teszik lehetővé, hogy a támogatási arány fűtéskorszerűsítés esetében 14,5, elektromos, ill. világítási rendszer korszerűsítése esetén mindössze 10% legyen. A projektek kiválasztása egyszerűsített, automatikus eljárásrendben történik, ezzel is hozzájárulva az intézményi beruházások gyorsabb bonyolíthatóságához. A célok megvalósítására 2007-2008-ban mintegy 1,84 milliárd Ft áll rendelkezésre. 

A zöld gondolat terjesztése

KEOP 6.3. és KMOP 3.3.4. – Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (e-környezetvédelem)

Környezetvédelemmel kapcsolatos informatikai fejlesztések is finanszírozhatók lesznek a rendelkezésre álló környezetvédelmi keretből. Hisz nyilvánvaló: mindenféle digitalizálás a papíralapú eljárások háttérbe szorítását jelenti, ami már önmagában is fontos lépés környezetünk megóvásáért. Az e-környezetvédelem programja alapvetően a központi és regionális környezetvédelmi szervek hatósági tevékenységére, illetőleg helyi önkormányzatok és az országos és területi civil szervezetek támogatására irányul. A pályázati konstrukció célja az intézmények környezetvédelmi adatbázisainak fejlesztése és harmonizálása, az adatgyűjtés, adatszolgáltatás fejlesztése, valamint az elektronikus ügyintézés biztosítása a környezetvédelem területén. Ezek az intézkedések a közösségi döntéshozatalban való társadalmi részvétel erősítését, azaz a környezeti demokrácia fejlesztését szolgálják.

A pályázatok keretében négy tématerülethez kapcsolódó informatikai fejlesztések részesülhetnek támogatásban: Európai Környezeti Tájékoztató és Megfigyelő Hálózat (EIONET), Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR), Települési és regionális együttműködések, Víz Keretirányelv végrehajtása. A pályázás kétfordulós eljárás keretében történik, 100%-os támogatási intenzitás mellett. A pályázati konstrukció 2007-2008-as időszakban rendelkezésre álló keretösszege: 6,6 Mrd forint.

Társadalmi szemléletváltás, azaz a fogyasztási szokások változása nélkül persze a fentiek csupán részeredményeket hozhatnak. Anyag- és energiatakarékossági fejlesztések, az újrahasznosítás kultúrájának széleskörű elterjedése, a környezetbarát eljárások bevezetésének segítése – ezek mind hozzájárulhatnak mentalitásunk változásához, és persze a gazdasági fejlődés fenntarthatóságához. Ezeknek a céloknak a teljesítése érdekében az életminőség környezetvédelmi csomag 2008 januárjában folytatódik.


[1] Az indikátort 2010 végéig kell értelmezni a 2007-08-as időszakban, mivel a projektek megvalósításának futamideje max. 2 év.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük