Megemlékezés a BME-n: 110 éve született Jendrassik György
12 perc olvasás 
Jedrassik György
Jendrassik Györgyről, a magyar és nemzetközi energetikai gépgyártás 110 éve született, meghatározó alakjáról nevezte el hőtechnikai laboratóriumát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2008.május 13-án. A turbina-teremben működik az ország egyetlen oktatási célú gőzturbinája, melynek az évfordulóra való felújítását az egyetemet évek óta támogató Alstom Hungária Zrt. vállalta magára.
Jedrassik György
Jendrassik Györgyről, a magyar és nemzetközi energetikai gépgyártás 110 éve született, meghatározó alakjáról nevezte el hőtechnikai laboratóriumát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2008.május 13-án. A turbina-teremben működik az ország egyetlen oktatási célú gőzturbinája, melynek az évfordulóra való felújítását az egyetemet évek óta támogató Alstom Hungária Zrt. vállalta magára.
A most modernizált szerkezetet a cég jogelődje, a Láng Gépgyár gyártotta 1964-ben. Az Alstom vezérigazgatója, Wolff Vilmos elmondta, a fejlesztéssel az egyetem és a vállalat arra törekszik, hogy a labor felújított gőzturbinája, modernizált számítógépes irányítási rendszere révén a felnövekvő magyar mérnök-generációk nemzetközi viszonylatban is versenyképes műszaki szaktudást szerezhessenek.
Ki is volt Jendrassik György?
Autentikus bemutatását az összegyűltek Jendrassik György keresztfiától, a Zürichből az ünnepi összejövetelre érkezett Dr. Gyarmathy György professzortól és dr.Penninger Antal BME tanszékvezetőtől hallhatták.
Műszaki-fizikai kiválóságunk, a magyar- és a nemzetközi tudományok meghatározó jelentőségű alakja 110 éve, 1898. május 13-án született. Az akaratos gyermek gyorsan tanult, így időt fordíthatott kedvenceire, a focira és a boxra.Középiskoláit Budapesten a VIII. kerületi Horánszky utcai reálgimnáziumban, a mai Vörösmarty Mihály Gimnáziumban végezte.
A matematika és fizika iránt különös érdeklődést mutatott, hatodikos korában már tudott integrálni és differenciálni, és 1916-ban megnyerte a Mathematikai és Physikai Társulat fizikaversenyét. Az év őszén megkezdhette tanulmányait a budapesti Magyar Királyi József Műegyetem gépészmérnöki szakán. Az 1919-20-as tanévben a Műegyetem ajánlására és az illetékes minisztérium egyetemi ügyosztálya vezetőjének, Kármán Tódornak az engedélyével, ösztöndíjasként a berlin-charlottenburgi műegyetem előadásait hallgathatta. Berlinben alkalma nyílt a Physikalische Gesellschaftban a nagy fizikusok, Planck, Einstein, Nernst előadásait látogatni.
A következő tanévben ismét itthon folytatta tanulmányait, 1922-ben kitűnő minősítéssel megszerezte a gépészmérnöki oklevelet.
1922. augusztus 1-jével munkát vállalt a Ganz és Társa – Danubius Gép-, Vagon és Hajógyár Rt.-nél. Érdeklődését Bánki Donát korábbi sikeres motorkísérletei keltették fel.
Tevékenységét a fejlesztő, kísérletező részlegen, a Tanulmányi Osztályon kezdte. Első munkái közé tartozott a holland tengerparti helyiérdekű vasút részére szállított újszerű kocsik főtartóinak szilárdsági számítása és a terhelési próbák előkészítése. Ebben az időben a Tanulmányi Osztály központi témája egy középfordulatú semi-dízelmotor kifejlesztése volt. Így Jendrassiknak alkalma nyílt megismerni a dízelmotor elméleti és gyakorlati problémáit.
Miért éppen a diesel?
Az 1900-as évek elejére a Rudolf Dieselről elnevezett belső égésű motorok nagy teljesítmények területén már kiforrott erőgépek voltak. Hiányoztak azonban az egyszerű kivitelű, kis teljesítményű motorok a kisebb, mozgékonyabb vagonokhoz, amelyek a világháború után a kisiparban, mezőgazdaságban és a közlekedésben versenytársai lehettek volna a benzinmotornak.
Ezidőben a Ganz már hatalmas tapasztalatokat szerzett vagongyártás és szerelvények előállítása terén, valamint a Csonka-Bánki motorokkal. A diesel ezt a motort válthatta ki, mint egyszerűbb, könnyű és üzembiztos termék.
Egy külföldi gyártmányú diesel-motor szabadalommal való foglalkozás közben jutott Jendrassik a gondolatra, máshogyan kellene csinálni, akkor látta meg a jövőt a dízelmotorok továbbfejlesztésében.
Tisztázta az alapvető elméleti kérdéseket, a porlasztás, befecskendezés és hideg-indítási eljárás módszerét, majd javasolta a gyár vezetőségének, hogy elgondolásai alapján gyártsanak közösen motort Ganz-Jendrassik néven, és a szabadalmakat is közösen nyújtsák be. Kandó Kálmán közbenjárására létrejött Jendrassik és a gyár vezetése között az egyezség, így az első szabadalom, amely a Belső égésű erőgép és ehhez való üzemeljárás címet viselte és a motorok indító eljárását védte, már Jendrassik, valamint a Ganz és Társa név alatt.
Az első, egyhengeres motor percenként ezer fordulatnál 12 lóerőt teljesített 210 gramm fajlagos fogyasztás mellett. Az egyre tökéletesebb Jendrassik-motorok sikert arattak és világszerte ismertté tették Jendrassik nevét, öregbítették a magyar ipar, a Ganz-gyár hírnevét. Az első motor-szállítás a Duna-Száva-Adria vasút számára történt, a két motor ára három év alatt megtérült, olcsóbb volt a benzinmotoros megoldásnál. Vasúti megrendeléseket teljesítettek a MÁV, Hollandia, Bulgári, Románia, Franciaország, Spanyolország, nagy-britannia, Egyiptom, Argentína, Rhodézia, India számára.
Hajómotorokat szállítottak négy Ganz Duna-tengerjáróhoz. 1930-40 között szállítottak vonathoz, autókhoz, ipari és mezőgazdasági gépekhez.
Jelentős volt a licenc-tevékenység is; nyolc európai gyár vette meg a Ganz licencét. Spanyolország még nagyobb, helyszíni feladattal kívánta Jendrassikot megbízni, de kitört a polgárháború…
Az állandó motorfejlesztési tevékenység mellett Jendrassik a gázturbinák megvalósításával is foglalkozott. A feladat már hosszabb ideje megoldásra várt, a hatásfok nem volt eléggé kedvező. Magánirodájában végezték a majdan megvalósuló gázturbina számára a termodinamikai számításokat. 1927 nyarán
létrehozták részére az önálló „Jendrassik Motorszerkesztési Osztályt". Ez az osztály még Jendrassik halála után is működött, egészen 1958 végéig.
Jendrassik, néhány nagynevű kortársával ellentétben, igen nagy jövőt jósolt a gázturbinának a repülésben. A gázturbinára vonatkozó első két szabadalmat 1929-ben nyújtotta be. Az elsőt saját neve alatt, a másodikat a Ganz-gyárral
közösen. A Ganz-gyár a további szabadalmakon nem szerepelt, nem kívántak gázturbinagyártással foglalkozni.
Jendrassik, elsősorban a gázturbina-fejlesztés érdekében, 1936-ban megalakította a Találmánykifejlesztő és Értékesítő Kft.-t,amelynek költségeit eleinte saját maga fedezte szabadalmi részesedéséből, de később jelentős támogatást kapott az Iparügyi Minisztériumtól is. Az elméleti előkészítés után, 1937-ben megindulhattak a gázturbina-kísérletek, amelyeket 1938 végére siker koronázott: megszületett a világ első önálló tüzelőtérrel rendelkező kis gázturbinája, 100 LE-s teljesítménnyel és 21,2%-os gazdasági hatásfokkal (a legkisebb jelenlegi turbina teljesítménye 300 MW, hatásfoka pedig közel 40%).
Mintegy 70-80 jelentősebb műszaki szabadalma és kutatásai tették lehetővé, hogy a nagyteljesítményű diesel motorok továbbfejlesztésével kisebb, a kisiparban, a mezőgazdaságban és a közlekedésben is használható erőforrásokat állíthassanak elő. A „Jendrassik-motorok" az egész világon ismertté tették Jendrassik és az alkotóval szerződött gyártó, a Ganz-gyár nevét. A Jendrassik-féle gázturbinával a szerkezet felhasználásának új területei nyíltak meg, alkalmazása napjainkban is tart.
Az 1939-43-es években elkészítette a CS 1 jelű, 1000 LE-re tervezett repülőgép-gázturbinát. A fejlesztésben a CS a csónakmotor fedőnevet jelentette, hogy a német hadiipar érdeklődését elkerüljék… A fejlesztés következő lépése az ezer lóerős szerkezet lett volna, de sok akadály jelentkezett. Másik, párhuzamos fejlesztése a jármű-gázturbina volt,
300 LE-s szerkezettel. A JR 300 típusnevű jármű-gázturbina leválasztott munkaturbinával készült. A típusból három darab készült: kettő járműbe történő beépítésre, egy pedig stabil gépként való felhasználásra.
A turbófeltöltővel végzett kísérletei a Ganz-gyárban folytak. Hosszas kísérletezés után látványos eredmény született: a kísérleti motor teljesítményét, csupán a középnyomás emelésével, sikerült 50%-kal megnövelni. Ez az eredmény 1944-ben szenzációként hatott.
A Ganz-vállalatnál tovább nőtt Jendrassik tekintélye, emelkedett a ranglétrán és bővült hatásköre, 1939-ig osztályvezető volt,főmérnöki (1927), felügyelői (1930), főfelügyelői (1931) és igazgatói (1936) rangban. 1939-ben a gyár helyettes vezérigazgatójának, 1942-ben vezérigazgatónak nevezték ki. A vezérigazgatóságot csak rábeszélésre, a vállalat érdekében vállalta el. Eredményeit a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte, 1943. május 14-én levelező tagjának választotta, székfoglalójára azonban a háború miatt nem kerülhetett sor.
Budapest ostromának elmúltával azonnal megjelent a romos Ganz-gyárban és a rá jellemző intenzitással vetette bele magát az újrakezdés munkálataiba. GYOSZ elnökként szakértő tagja lett több külföldre utazó szakmai küldöttségnek, többször utazott a nyugati államokba is, hogy mint a Ganz vezérigazgatója, felelevenítse a háború miatt megszakadt üzleti-szabadalmi,
gyártó-szállítói kapcsolatait. Idehaza 1946-tól politikai kampány indult ellene, így 1947-ben egy nyugati üzleti útjáról nem tért vissza Magyarországra. Először Argentínában próbált letelepedni, de az éghajlatot rosszul tűrte, visszatért Angliába, azt választotta további munkássága állandó színhelyéül. Londonban a Metropolitan Vickers cégnél vállalt igazgatóságot. Megalakította a Jendrassik Developments Ltd.-t. Ennek a cégnek a keretében dolgozta ki utolsó találmányát, a nyomáscserélőt.
A Ganz-gyárral való kapcsolata 1951-ben véglegesen megszakadt, miután egy Magyarországról érkezett bizottsággal megállapodott, hogy hazai szabadalmairól a jövőre nézve lemond, a múltra vonatkozó igényeit azonban fenntartotta.
Angliai élete nem volt könnyű, noha anyagi gondjai nem voltak, sokat gyötörte a honvágy, találmányai értékesítésével is nehézségei voltak. Váratlan halálát elhibázott orvosi gyógyszerezés okozta, egy nap alatt végzetesre fordult állapota és 1954. február 7-én elhunyt. Az angol lapok méltatásaikban a gázturbina úttörőjének nevezték. Londonban helyezték örök nyugalomra.
1934-ben vette feleségül Schmall Johannát, Schmall Henrik okleveles építész nagyobbik leányát. Szelíd, jószívű családfő volt. Kiváló mérnöki képességei mellett négy nyelven, közte spanyolul volt perfekt tudású, főnökként élvezte munkatársai megbecsülését. A Magyar Tudományos Akadémia 1943-ban levelező tagjává fogadta.
A turbina-terem névadó ünnepén dr. Penninger Antal professzor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék vezetője kijelentette; Jendrassik György neve
egyet jelent a kor műszaki élvonalának irányát meghatározó kutatással és fejlesztéssel. A mostani névadással nemcsak tisztelegni kívántak a 110 éve született műszaki géniusz emléke előtt, de egyben az egyetem innováció melletti elkötelezettségét is ki kívánják fejezni. Napjaink műszaki trendjeit és fejlesztési irányait az egyetem a vállalati szférával való együttműködésben határozza meg, annak érdekében, hogy az itt végzett fiatal mérnökök piacképes műszaki ismeretekkel kezdhessék szakmai pályafutásukat.
A tanszéki turbina-teremben működik Magyarország legkisebb gőzturbinája, amely 40 éve szolgálja felnövekvő mérnökgenerációk gyakorlati oktatását. A tanszéki ellennyomású gőzturbinában 1 fokozatú, két sebességfokú Curtis-kerék található. A turbina 6 Bar-os abszolút gőznyomás és 1 t/h gőzáram mellett képes 40 kW tengelyteljesítmény leadására. Az oktatási célokat szolgáló berendezés az országban egyedülálló lehetőségeket biztosít. Rendszerei és működése megegyezik az ipari nagyméretű gőzturbinákéval, így lehetőség nyílik olyan biztonsági berendezések és különleges üzemállapotok ellenőrzött körülmények között történő vizsgálatára és bemutatására, amely az erőművi berendezéseken élet és vagyonvédelmi szempontból nem lehetséges.
Csakúgy, mint a jelenleg is üzemelő erőművi berendezések jelentős részénél, a sokévnyi használat a turbina szerkezetét jelentősen igénybe vette és a hozzá kapcsolódó mérőrendszerek felett is eljárt az idő. Az Alstom Hungária Zrt. gőzturbina teljes felújítása és átalakítása során az eredeti berendezéseket korszerű, kiválóan működő szerkezetekre, valamint az Alstom által egyedileg alkalmazott speciális eszközökre cserélte. A vállalat szakemberei a hagyományos analóg műszerek mellett a digitális számítógépes adatgyűjtés lehetőségét is kialakították a gőzturbina teljes felújítása során.
A Műszaki Egyetem és az Alstom, a piacvezető nemzetközi energetikai gépgyártó és erőműszervíz-szolgáltató vállalatcsoport elkötelezte magát a kutatás-fejlesztés területén való együttműködés mellett. 2004 óta az Alstom Hungária Zrt. elsősorban az egyetem energetikai tanszékének képzési programjait, valamint innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységét pártolja pénzügyi támogatással, ill. tárgyi eszközök térítésmentes átadásával. Az ünnep alkalmával Wolff Vilmos, az Alstom vezérigazgatója, aki maga is a Műszaki Egyetemen végezte tanulmányait, elmondta, tovább támogatják a szakemberképzést, mivel Magyarországról irányítják a Közép-Kelet Európai régió hat országában folytatott erőműszerviz tevékenységét, s ezért
elkötelezettek és érdekeltek a hazai műszaki és fizikai felsőoktatás kimagasló színvonalának fenntartásában és továbbfejlesztésében, abban, hogy a felnövekvő magyar mérnök-generációk nemzetközi viszonylatban is versenyképes műszaki szaktudást szerezhessenek. Örömét fejezte ki, s megtisztelőnek nevezte, hogy ehhez a folyamathoz vállalata olyan műszaki
berendezés felújításával és modernizációjával járulhat hozzá, amelyet az Alstom jogelődje, a Láng Gépgyár tervezett és gyártott.
Wolff vezérigazgató az Euroastra kérdésére elmondta, a szakember-hiány enyhítésére folyamatosan támogatják a Kossuth Lajos szakközépiskolát, ill. a BME-n végzett diplomások számára kurzusokat, továbbképzési lehetőségeket biztosítanak.
Harmat Lajos
