2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Megfejthették a piramisok építésének rejtélyét?

3 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/109883"><img class="image image-preview" src="/files/images/piramis-.preview.jpg" border="0" width="468" height="349" /></a></span>Több száz elmélet született már arról, hogyan is épültek a piramisok - egyesek szerint faszánokon mozgatták az óriási köveket, de áltudományos források a földönkívüli erőket sem zárják ki a lehetőségek közül. Vajon hogyan szállíthatott az ókori nép naponta több mint 800 tonna kőtömböt a monumentális építményekhez?</p> <p> 

piramis .previewTöbb száz elmélet született már arról, hogyan is épültek a piramisok – egyesek szerint faszánokon mozgatták az óriási köveket, de áltudományos források a földönkívüli erőket sem zárják ki a lehetőségek közül. Vajon hogyan szállíthatott az ókori nép naponta több mint 800 tonna kőtömböt a monumentális építményekhez?

 

piramis .previewTöbb száz elmélet született már arról, hogyan is épültek a piramisok – egyesek szerint faszánokon mozgatták az óriási köveket, de áltudományos források a földönkívüli erőket sem zárják ki a lehetőségek közül. Vajon hogyan szállíthatott az ókori nép naponta több mint 800 tonna kőtömböt a monumentális építményekhez?

 

Február 25-én, a DoQ műsorán egy vadonatúj teóriával ismerkedhetünk meg, amelyben a kutatók a szélenergiát tekintik a megoldás kulcsának.

 

A gízai nagy piramis becsült tömege 5,9 millió tonna, melyhez a források szerint egy több mint két kilométerre fekvő kőbányából kellett az egyiptomi rabszolgáknak a helyszínre szállítaniuk az alapanyagot. Szélsőséges vélemények szerint kizárt, hogy emberi kéz alkotta volna a nagyszabású, tökéletes alakú ókori építményeket, így sokan egy korábban kihalt, szuperfejlett civilizáció létezését, esetleg földönkívüli erők beavatkozását feltételezik…

 

A világ egyik csodájaként is számon tartott piramisok építésének egyik legnépszerűbb teóriája a faszánokon szállított kövek elmélete. Eszerint felvizezték a szánok előtt a homokot, hogy a hatalmas kőtömbök súlya alatt ne süllyedjen be a talaj. Más feltételezések szerint farudakat erősítettek a több tonnás elemekre, ezzel tizenkétszögeket alkotva könnyen görgethetővé váltak.

 

Jean-Pierre Houdin francia építésznek más elképzelése volt a monstrumok születéséről. Szerinte a többszázezres munkaerő helyett mindössze 4000 munkás dolgozhatott – precíz mérnöki irányítás alatt. Az építkezés első fázisában hagyományos rámpát használtak, majd, amikor a piramis teljes tömegének háromnegyedét már beépítették, a rámpa köveinek felhasználásával egy belső spirális alagúton, fasíneken 8-10 ember csúsztatta fel egyesével a nehéz köveket.

 

A DoQ Repülő piramisok, szárnyaló kőtömbök című műsorában Dr. Maureen Clemmons egy teljesen új elmélettel áll elő: szerinte mivel az egyiptomiak hajós nemzetként amúgy is jól ismerték a szélenergia adta lehetőségeket, vitorlákat alkalmaztak az óriási kőtömbök felemeléséhez és az obeliszkek felállításához. A kutatócsapat kamerák előtt teszi próbára, hogy az ókori építészek valóban felhasználhatták-e a természet erejét a gúlák felépítéséhez.

 

Tudj meg még többet Clemmons teóriájáról a Repülő piramisok, szárnyaló kőtömbök című műsorból február 25-én 21.00 órakor a DoQ műsorán!

 

http://doqchannel.com

 

Lantai József

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.