Meghalt Csurka István

Életének 78. évében meghalt Csurka István – tudatta Papolczy Gizella, az író, politikus hozzátartozója szombaton az MTI-vel. A Magyar Írószövetség elnöke szerint az utókornak úgy kell megítélnie Csurka István munkásságát, hogy szét kell választania írói és politikusi tevékenységét. Búcsúzik az írótól az Új Színház és a Thália is.

Az író életének utolsó nyilvános megszólalása február 2-án volt a budapesti Új Színház társulati ülésén, amikor Dörner György, az új igazgató felolvasta a kórházban fekvő Csurka István társulathoz intézett levelét. Ebben arra biztatta a jelenlévőket, hogy attól függetlenül, ki hova érzi magát tartozónak, mit gondol a politikáról, szeretetben dolgozzanak együtt. Az Új Színház szombaton – a honlapján – e levél közzétételével búcsúztatta Csurka Istvánt.

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke szerint az utókornak úgy kell megítélnie Csurka munkásságát, hogy szét kell választania írói és politikusi tevékenységét. Csurka István tagja volt a Magyar Írószövetségnek, és a hatvanas-hetvenes évek magyar prózai és drámai irodalmának kiemelkedő egyénisége volt, ezt senki sem vitathatja, s Csurka alkotói tehetségét sem vonhatja kétségbe senki – hangsúlyozta az MTI-nek az írószövetség elnöke.

"A nyolcvankilences rendszerváltozás karizmatikus figurája volt, nemcsak a politikában, hanem az irodalmi életben is. Részese volt a változások szellemi előkészítésének. A Magyar Írószövetség 1986-os tisztújító közgyűlésén igen kemény beszédet mondott. Mindenképpen a magyar irodalom egyik nagy egyénisége távozott az élők sorából" – mondta.

Az elhunyt Csurka István íróról szólva Karinthy Márton, az egyetlen olyan budapesti színház vezetője, ahol Csurka-darabot játszanak, arról beszélt, hogy az alkotó halála után a mű él tovább, a napi politika már nem szólhat bele megítélésébe. A Karinthy Színház igazgatója az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: "most már a mű él tovább Csurka Istvánból, és azt játszani kell, mert kifejezi azt, amit a világról gondolt, több, mint az ember és tettei". "Mint nálunk játszott szerzőről tudok beszélni Csurka Istvánról" – mondta a színházvezető, aki a drámaíró Eredeti helyszín című művét szeptemberben mutatta be. Hozzátette, a darabot továbbra is műsoron tartják, hiszen a közönség szereti, és nem a politika diktálja egy színház műsorát, hanem a műsorpolitika.

A Thália Színház igazgatósága közleményében azt írta: a teátrum búcsúzik Csurka István írótól, akinek művei meghatározó jelentőségűek a 20. századi kortárs magyar drámairodalomban. Drámáinak, színpadi ősbemutatóinak egykor fontos helyszíne volt a Thália Színház. "Munkásságának emlékét őrizzük és ápoljuk" – hangsúlyozták.

A Jobbik is részvétét fejezte ki Csurka István halála miatt. "Az egyik legnagyobb magyar drámaíró halálával óriási veszteség érte a magyar kultúrát. Csurka István a MIÉP vezetőjeként korábban számos, a közéletben elhallgatott tabukérdést vetett fel. Nyugodjék békében" – írta a párt részvétnyilvánításában.

Az MDF utódpártja, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség szóvivője közleményében azt írta: Csurka István vérbeli drámaíró volt, igazi színházi ember. "A világ számára rosszakból és jókból állt, életből és halálból. Ebből táplálkozott vitathatatlan irodalmi tehetsége, és ebből született vitatható politikai pályafutása" – fogalmazott Németh Kitti, hozzátéve: a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség tagjai "szeretettel és fájdalommal" emlékeznek az elődpárt, az MDF alapítójára.

Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke azt írta Csurka Istvánról: "jó magam többször kerültem vele kapcsolatba. Ha politikai nézeteink különbözőek is voltak, mégis tudtunk normális hangon szót váltani egymással. Csurka István, nyugodjál békében!"

Csurka István 1934. március 27-én született Budapesten. 1957-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán szerzett diplomát. 1956-ban a főiskolai nemzetőrség vezetője volt, emiatt fél évre Kistarcsára internálták.

Tanulmányai befejeztével szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Első írása 1954-ben jelent meg, azt követően több regényt, filmforgatókönyveket (Hét tonna dollár, Amerikai cigaretta), rádióhangjátékokat, elbeszéléseket, színműveket (Ki lesz a bálanya?, Deficit, Döglött aknák, Házmestersirató) írt. Irodalmi munkásságáért 1969-ben és 1980-ban József Attila-díjat kapott, 1980-ban elnyerte a színikritikusok díját.

Politikai megnyilvánulásai miatt többször került szembe a hatalommal: 1972-ben szilenciumra ítélték rendszerellenesnek és antiszemitának minősített kijelentései miatt, 1986-ban pedig azért, mert a kisebbségek érdekében való összefogásról szóló, Elfogadhatatlan realitás című esszéje megjelent a New York-i Püski Kiadónál.

A Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja. Részt vett az MDF ideiglenes elnökségének munkájában, majd az MDF országos elnökségének tagjaként tevékenykedett, közben két évig az ügyvezető elnökségnek is tagja. 1991 decemberétől egy évig a párt alelnöki teendőit látta el. 1990-94 és 1998-2002 között országgyűlési képviselőként dolgozott.

1993-ban kizárták az MDF-ből. Ugyanebben az évben megalakította a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), amelynek kezdetben elnökségi tagja volt, majd 1993 novemberétől társelnöke, 1994 októberétől elnöke.

2011 októberében az Új Színház vezetésére kinevezett Dörner György Csurka Istvánt nevezte meg intendánsának. Tarlós István főpolgármester azonban a tiltakozások hatására decemberben felkérte, hogy ne alkalmazza a színházban. Dörner György erre úgy reagált, hogy ő maga is pusztán szellemi jelenlétnek tekintette Csurka intendánsi szerepét.

Az Új Színház ősszel tervezi színpadra vinni egyik utolsó darabját, A hatodik koporsót.

Az Új Színház vezetőségének búcsúja

Az Új Színház vezetősége azon levél közzétételével búcsúztatja az életének 78. évében elhunyt Csurka Istvánt, amelyet az író a társulatnak írt a vezetőváltást követő első társulati ülésre.

Mint a színház honlapján olvasható, a február 4-én hajnalban elhunyt Csurka István kétszeres József Attila-díjas író "Kedves magyar testvéreim! " megszólítással kezdődő levelében azt írta, hogy nem a hatalomhoz való feltétlen igazodás hajlama, hanem egy súlyos betegség gátolja meg abban, hogy személyesen vegyen részt mint intendáns a társulati ülésen.

Mint fogalmazott, amikor megírta A hatodik koporsó című drámáját, "amely az egész trianoni kérdést -legnagyobb nemzeti tragédiánkat – új megvilágításba helyezi", látnia kellett, hogy a dráma számára csak akkor nyílik tér – élettér – ha teremt, teremtenek. Dörner Györggyel – "régi barát, kitűnő színész és nagyszerű rendező" – és Pozsgai Zsolttal – "a legtermékenyebb és legtehetségesebb drámaíró és rendező" – összeültek, és megvetették A hatodik koporsó bemutatásának alapjait – áll a levélben.

"Éppen akkor hirdették meg az Új Színház esedékes pályázatát, amelyre beadtuk a magunkét és megnyertük. Azóta mocskos harc folyik ellenünk. De az állam és a főváros mellettünk áll" – írta, hozzátéve, hogy ezért tarthatnak most társulati ülést.

A levélben Csurka István úgy fogalmazott: az utcai harcok el fognak múlni, bent a színházban is. "A kérdés csak az marad, milyen színházat teremtünk. Lesz-e erős társulat, összetartás, jószándék és barátság" – írta, hozzáfűzve: mert a feladat nemcsak az, hogy egy-két szerző számára színpadot teremtsenek, hanem az, hogy a "lomtárbörtönre ítélt magyar klasszikusok" egész sorát feltámaszthassák Móricz Zsigmondtól, Németh Lászlón át Páskándi Gézáig. Hangsúlyozta: ehhez társulat kell, "szellemileg egy irányba húzó, küldetésével tisztában lévő".

"Igen a küldetés, legalábbis addig ameddig egyedül vagyunk. Majd, ha lesz másik hasonló társulat, a küldetést felosztjuk, mint a földet" – fogalmazott.

"Ezek tehát az intendáns kérései egy rászakadt sors, betegség távolából. Ha Isten segít, ott leszek. Amit eddig elértünk, az maga is eredmény" – zárta sorait Csurka István.

A színház vezetőváltását követő, első társulati ülésen, február 2-án felolvasták Csurka István kórházból küldött levelét.

gpz \ bpg

MTI 2012. február 4., szombat 21:09