Megszólítások

Elgondoltam, hogy hosszú, lelkiekben gazdag életünk során mi minden voltunk már. Kezdetben szabad nép, napilapunk is volt ezzel a címmel. Aztán csak nép. Néppel a népért, a népnevelők támogatásával. Majd dolgozó nép, később a nép lekopott. Egyszerű dolgozók lettünk, viszont – gavalléros gesztus a hatalom részéről – miénk volt a holnap, pártunk is volt, a Magyar Dolgozók Pártja. Szaktárs, ha kitanultunk egy szakmát. Kartárs, ha tovább tanultunk..Munkatárs, ha még előbbre léptünk a ranglétrán.

Elgondoltam, hogy hosszú, lelkiekben gazdag életünk során mi minden voltunk már. Kezdetben szabad nép, napilapunk is volt ezzel a címmel. Aztán csak nép. Néppel a népért, a népnevelők támogatásával. Majd dolgozó nép, később a nép lekopott. Egyszerű dolgozók lettünk, viszont – gavalléros gesztus a hatalom részéről – miénk volt a holnap, pártunk is volt, a Magyar Dolgozók Pártja. Szaktárs, ha kitanultunk egy szakmát. Kartárs, ha tovább tanultunk..Munkatárs, ha még előbbre léptünk a ranglétrán.

   Voltunk még proletárok, nem panel. Brigádtagok harcos rohambrigádban, netán káderek. Közben bajtársak is lettünk egy ideig, a két év kötelező katonai szolgálat alatt. Ha lakáshoz jutottunk, akkor lakótársak is lehettünk.

   Voltunk még munkások parasztok, értelmiségiek, osztályidegenek, osztályellenségek. Nem kellett bajlódnunk identitásunkkal, meghatározták azt az ország bölcs vezetői. Nota bene: ez most sincs másként, bölcs vezetők meghatározzák, ki a gazember és ki az igaz ember, ki a jó hazafi és ki a hazaáruló, ki az országépítő és ki az országromboló, ki jó köztisztviselő és ki a csapnivaló. 

   Lettünk forradalmárok két hétig, ellenforradalmárok harminc évig, népfelkelők egy évig és forradalmi szabadságharcosok huszonöt évig. Még fülke forradalmárok is lettünk, de ez már egy másik történet.

   A múlt század hatvanas éveiben konszolidálódtunk, lettünk békeharcosok, tömegek. Még tömegszervezeteink is voltak, úgy ám!  Aztán mert nem fordultunk az állam, az állampárt ellen, elvtársak lettünk, mert aki nincs ellenünk, az velünk van. A rendszerváltás előtti években hölgyekké és urakká váltunk.

   Ekkor jött a nagy fordulat. Honfitársakká alakultunk át. Nem féltünk, ergo demokraták lettünk. Ebből hatféle is: magyar, szabad, keresztény, szociál, fiatal, nemzeti. Aztán fogyasztókká váltunk, néha túlfogyasztókká. Még egy fordulat jött, négy évig polgárok voltunk, majd polgári körösök. Vártuk, hogy ha kell, egyszerre mozduljunk. Közben némi vigaszként emberek lettünk, sőt, magyar emberek.

   Egy szó mint száz, vezetőink tényleg különös anyagból vannak gyúrva, fantáziájuk határtalan, ha bennünket kell megszólítani. De azért elsősorban homo sapiensek vagyunk. Mindannyian!

Láng Róbert