Megtalálni, motiválni, megtartani.
4 perc olvasás 
A tehetségmenedzsment stratégiai fontosságú a szervezetek életében, azonban megoszlanak a vélemények arról, hogy mennyire tudatosak a vállalatok e területen. Az október 9-én a Szociális és Munkaügyi Minisztérium védnökségével megrendezendő "Tehetségmenedzsment Konferencia 2008" többek között arra keresi a választ, hogyan lehet megtartani a tehetségeket.
A tehetségmenedzsment stratégiai fontosságú a szervezetek életében, azonban megoszlanak a vélemények arról, hogy mennyire tudatosak a vállalatok e területen. Az október 9-én a Szociális és Munkaügyi Minisztérium védnökségével megrendezendő "Tehetségmenedzsment Konferencia 2008" többek között arra keresi a választ, hogyan lehet megtartani a tehetségeket.
Háború a tehetségért (The war for talent) címmel 1997-ben adta ki tanulmányát a McKinsey. Bár azóta több mint tíz év eltelt, a tanácsadó vállalat idei, A tehetséggondozás stratégiai prioritás című jelentése szerint a mai napig nem történt jelentősebb változás e területen. "A megdöbbentő valóság az, hogy a legtöbb vállalat még mindig nem készült fel a tehetséges munkaerő megtalálásának, motiválásának és megtartásának kihívásaira" – írja a tanulmány.
Pedig számos külső tényező – demográfiai változások, a globalizáció és a jól képzett "knowledge worker"-ek (nagy tudású, kreatív emberek, szakértők) szerepének fokozódása – miatt a szervezeteknek sokkal komolyabban kellene venniük a tehetségek szerepét.
Emellett muszáj szembenézni az Y generáció – azaz az 1980 után születettek – munkába állásának kapcsán megváltozó igényekkel: ez a korosztály már flexibilis munkaidőre, magasabb jutalmakra, jobb munka/szabadidő arányra, szakmai szabadságra és önmegvalósításra vágyik. Ráadásul a vállalatoknak nagyobb fluktuációval kell számolniuk, hiszen e fiatalok két-három éves fejezetekben gondolkodnak, s bármikor könnyedén munkahelyet váltanak, ha elképzeléseik nem egyeznek munkaadójukéval.
De hogy mi az oka annak, hogy a tehetségmenedzsment területén a legtöbb szervezet tíz éve egy helyben toporog? A rövid távú gondolkodás. Ahogy Maupassant fogalmazott: "a tehetség: sok-sok türelem", a mai felgyorsult világban azonban éppen ez nem jellemző.
"Pedig a megfelelő munkaerő kiválasztásával és jó irányba terelésével, valamint tudatosabb képzéssel és utódlástervezéssel motiváltabb, jobban képzett szakemberek állhatnának a vállalatok rendelkezésére. A tehetségmenedzsment ezért stratégiai fontosságú" – emelte ki Stark Brigitta, a fiatal tehetségeket támogató nemzetközi szervezet, az AIESEC üzleti kommunikációs koordinátora.
Egyetért ezzel Ocskay Szilárd, a humáninformatika területén piacvezető NEXON ügyvezetője is, aki szerint azonban nem olyan borús a helyzet, mint ahogy a tanulmány lefesti: "Számos vállalatnál már komoly munka folyik a tehetségmenedzsment területén, s mint azt az idei I. HR Benchmark Konferencián is tapasztaltuk: a vállalatvezetőket, HR szakembereket érdekli ez a téma. Ezért döntöttünk úgy, hogy a DGS GLOBAL RESEARCH-csel és az AIESEC-kel együtt tehetségmenedzsmenttel foglalkozó konferenciát szervezünk."
"A konferencia megvalósításának pozitív fogadtatását az is jelzi, hogy sikerült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium védnökségét elnyerni, illetve az azt megnyitó Simon Gábor államtitkáron kívül 24 szervezet vezetői vállalták el rövid idő alatt, hogy beszámolnak saját tehetségmenedzsmenttel kapcsolatos gyakorlatukról" – hangsúlyozta Dara Péter, a többek között az Országos HR Benchmark Felmérést is készítő DGS GLOBAL RESEARCH ügyvezető igazgatója.
Az október 9-én, a Corinthia Grand Hotel Royalban megrendezendő "Tehetségmenedzsment Konferencia 2008" célja, hogy a hazai vállalatvezetők, HR szakemberek, valamint a közszféra képviselői megismerjék az e területen bevált gyakorlatokat és a legfejlettebb technikákat.
Az előadók, a kerekasztal és a vitafórum szereplői között olyan nagyvállalatok vezetői kapnak helyet, mint az AUDI, a Microsoft, az Ernst&Young, a PricewaterhouseCoopers, a Hewlett Packard, a L'Oreal vagy a British American Tobacco.
