Mérföldkő a szociális szolgáltatások modernizációjában – az elmúlt két év eredményei

A két éve útnak indult, és első szakaszának végéhez érő TÁMOP 5.4.1 kiemelt projekt annak idején azzal a céllal jött létre, hogy olyan szakmai, módszertani fejlesztéseket, kutatásokat végezzen, amelyek lehetővé teszik a szociális és gyermekvédelmi ellátás korszerűbb, hatékonyabb működését, miközben segítik az ellátásban tevékenykedő szakemberek munkáját is.

A két éve útnak indult, és első szakaszának végéhez érő TÁMOP 5.4.1 kiemelt projekt annak idején azzal a céllal jött létre, hogy olyan szakmai, módszertani fejlesztéseket, kutatásokat végezzen, amelyek lehetővé teszik a szociális és gyermekvédelmi ellátás korszerűbb, hatékonyabb működését, miközben segítik az ellátásban tevékenykedő szakemberek munkáját is.

A november 7-i projektzáró konferencián a két év összegzéséről, a különböző szakterületek összehangolt munkájának eredményeiről, tapasztalatairól adtak számot a projektben résztvevők.

A rendszerváltás óta eltelt több mint két évtizedben Magyarország társadalomszerkezetében alapvető változások figyelhetők meg. A népesség várható élettartama növekszik, miközben a népszaporulat nem nő számottevően, a népességen belül emelkedik az idősek és a nagyon idősek aránya. 2050-re 9 milliós népesség mellett várhatóan 30 százalékos lesz a 65 éven felüliek aránya. Az idősellátás szociális jellege gyengül, viszont erősödik az ápolási és szakápolási tevékenység, egyre inkább eltolódik a hangsúly az egészségügyi szolgáltatások felé. A hatékonyabb munka feltétele a jelenlegi szociális szolgáltató rendszer strukturális átalakítása. A projekt keretében a gyermekvédelem, a családsegítés, illetve a bentlakásos idősellátás területén dolgozó szakemberek bevonásával készítettük el a szakmai szabályozó anyagokat, melyek az ellátórendszer modernizációjának alapját képezik. A szabályozó anyagok kidolgozását széleskörű szakmai egyeztetés kísérte, modellezése során 5 hónap alatt 204 szakember több mint 2400 esetkezelésének tapasztalatait használták fel a megnevezett területeken.

A projekt a kábítószerrel kapcsolatos problémák hatékonyabb kezelése érdekében számos fejlesztést valósított meg a két év alatt. Az elsődleges cél az volt, hogy az integrált addiktológiai ellátások módszere és gyakorlata ismertté váljon. A felméréseket Miskolcon, Dunaújvárosban, Észak-Pesten és Észak-Budán végezték, és ezek után kezdődtek meg a helyi ellátórendszerek fejlesztései. Miskolcon kézzelfogható előrelépések történtek a megkereső tevékenység fejlesztése, az önsegítő csoport beindítása és a szenvedélybetegek nappali ellátásának megszervezése terén. Dunaújvárosban sajnos szinte egyáltalán nincs olyan intézmény, amely koordinálhatná a munkát, és súlyos szakemberhiánnyal is küzd a város. Azonban remény van rá, hogy megvalósulhat itt is a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsony küszöbű és közösségi ellátás, illetve a szenvedélybetegek nappali ellátása. Észak-Budán és Észak-Pesten a rejtőzködő droghasználók felkutatását végző utcai szociális munka fejlesztése és a korai jelzőrendszer megerősítése volt a legfőbb cél, de változatlanul különös figyelmet kell fordítani a plázákban és lakótelepeken csellengő fiatalokra, a zenés-táncos szórakozóhelyekre, a megelőző-felvilágosító szolgáltatásra, a tűcsere programra.

A társadalmi kirekesztettség és esélyegyenlőtlenség szempontjából a roma népesség az egyik leginkább veszélyeztetett csoport ma Magyarországon és egész Európában. A kutatások célja a társadalmi kirekesztettség által leginkább veszélyeztetett csoportok helyzetének, életkörülményeinek objektív adatokon alapuló megismerése volt. A célcsoportok itt egyfelől a roma/cigány, másfelől a fogyatékos emberek voltak.

A roma kutatások eredménye többek között azt mutatja, hogy az aktív korú romák (16 és 64 év közöttiek) csupán alig több mint egyötödének van rendszeres munkája, miközben jelenleg további 40-50 százalékuk alkalmi, rendszertelen munkákból él, ugyanakkor kétharmaduk korábban már tartósan dolgozott.

A saját megítélésük szerint testi vagy pszichés problémák miatt tartós akadályozottsággal élők, illetve az egészségkárosodásukról orvos szakértői igazolással rendelkező aktív korúak (18-62 év közöttiek) körében folytatott kutatások azt bizonyítják, hogy az akadályozottsággal élők anyagi-jövedelmi helyzetüket tekintve jobban hasonlítanak a teljes aktív korú népességhez, mint az átlagosnál lényegesen rosszabb helyzetben lévő orvos szakértői minősítéssel rendelkezőkhöz.

Az aktivitás és foglalkoztathatóság aktuális helyzete az egészségkárosodott népesség körében

Megállapíthatjuk viszont, hogy az aktív korú egészségkárosodottak 15 százaléka gyakorlatilag aktív (foglalkoztatott). Az inaktívak kb. egynegyede tekinthető foglalkoztathatónak, vagyis ők azok, akik – számukra is elérhető munkahelyek esetében – kisebb-nagyobb erőfeszítéssel, de visszavezethetők a munkaerőpiacra.

A projekt folytatásával kapcsolatos tervekről természetesen szintén tájékoztatást adunk.

A „Szociális szolgáltatások modernizációja" című TÁMOP 5.4.1. kiemelt projekt – melyet a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet valósít meg – a szociális szolgáltatások modernizációjára, a központi és területi stratégiai kapacitások megerősítésére, valamint a szociálpolitikai döntések megalapozására hivatott, ezáltal a szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer korszerűsítésének egyik legfontosabb mérföldkövévé válhat. A projekt elsődleges célja, hogy a szociális és gyermekvédelmi döntéshozók, valamint a hatósági, finanszírozási funkciókat gyakorlók számára fontos információkat, tervezési, fejlesztési, szabályozási, módszertani és ellenőrzési eszközöket tartalmazó fejlesztéseket, kutatásokat végezzen. A projektről részletes információ található a www.modernizacio.hu honlapon.