Mérföldkőnél a munkaerő-kölcsönzés — Sok kölcsönzött munkavállalónak szűnhet meg automatikusan a munkája

Egy uniós irányelv alkalmazása miatt a Munka Törvénykönyve alapján 2016. november 30 végével automatikusan megszűnik mindazon kölcsönzött munkavállalóknak a kikölcsönzése, akiket öt éve folyamatosan ugyanannál a kölcsönvevő cégnél foglalkoztattak. Az öt éves időtartamba a betegállomány, sőt, a gyed/gyes is beleszámít, és az is irreleváns, hogy az adott helyre időről időre több társaság kölcsönözte-e ki a munkavállalót. A Trenkwalder felhívja a figyelmet arra, hogy mindez már november 30-án is igen sok munkavállalót érinthet, és a jövőben folyamatosan, napról napra emelkedhet majd az érintettek száma.

Egy uniós irányelv alkalmazása miatt a Munka Törvénykönyve alapján 2016. november 30 végével automatikusan megszűnik mindazon kölcsönzött munkavállalóknak a kikölcsönzése, akiket öt éve folyamatosan ugyanannál a kölcsönvevő cégnél foglalkoztattak. Az öt éves időtartamba a betegállomány, sőt, a gyed/gyes is beleszámít, és az is irreleváns, hogy az adott helyre időről időre több társaság kölcsönözte-e ki a munkavállalót. A Trenkwalder felhívja a figyelmet arra, hogy mindez már november 30-án is igen sok munkavállalót érinthet, és a jövőben folyamatosan, napról napra emelkedhet majd az érintettek száma.

„Az európai uniós irányelv abból indul ki, hogy a munkaerő-kölcsönzés átmeneti jellegű foglalkoztatási forma. Számos esetben azonban, főként speciális hiányszakmákban, illetve egyes szellemi területeken kifejezett igényként jelentkezett a kölcsönvevők részéről a hosszabb távú kikölcsönzés fenntartása – mutat rá dr. Selmeczi Réka, a Trenkwalder jogi és munkaügyi szolgáltatások üzletágának vezetője. – Országos szinten ez a törvényi rendelkezés azonnali hatállyal, automatikusan megszünteti az 5 évet elérő dolgozók kikölcsönzését, és az ötéves időszak fokozatos betöltésével ez egyre magasabb létszámot érinthet majd."

A rendelkezés hatása az összes érintett szereplőt többnyire negatívan érintheti: a munkavállalónak megszűnhet az addig már jól bevált állása, ha a kölcsönvevő esetleg nem veszi át saját állományába, a kölcsönvevő elveszít egy általában szakmailag folyamatosan képzett munkaerőt, míg a kölcsönbeadónak gondoskodnia kell a kieső létszám megfelelő pótlásáról.

Segíthet az outsourcing

A probléma megoldása lehet a munkavállaló státuszba vétele az eddigi kölcsönvevőnél, ám erre gyakran – jellemzően nemzetközi anyavállalat által elrendelt létszámkorlátozás miatt – nincsen lehetőség. A kölcsönbeadó dönthet úgy, az érintett munkavállalókat kölcsönvevők között rotálja, ám speciális munkakörök esetén ez sem jelent megoldást. Ugyanakkor annak nincsen akadálya, hogy az adott munkaköröket az eddigi kölcsönvevő kiszervezi a szolgáltató cég felé (ezzel egyben jelentősen csökkentve saját felelősségi körét is), és a feladatkör ellátását a jövőben outsourcing formájában rendeli meg (bevonva az eddigi kölcsönzött munkatársat is).

Hogyan számítják az öt évet?

A kölcsönzés tartamának meghatározásakor az adott kölcsönvevőnél eltöltött napok számát veszik alapul. Ha ez megszakításokkal zajlott, és két kölcsönzéses időszak között nem telt el 6 hónap, akkor az egyes időszakok hossza összeadódik. Ha két kikölcsönzés között több mint hat hónap telt el, akkor az újrakölcsönzés kezdőnapjától az öt év számítása újraindul. Az azonban nem releváns, hogy ugyanaz a kölcsönvevő az öt éves időszak alatt egy vagy több kölcsönbeadó cégtől vette-e igénybe az adott munkavállalót.

Fontos tudni, hogy az 5 éves időszakba nem csupán a munkavállaló tényleges munkavégzése számítandó bele, hanem akár a betegség miatti keresőképtelenség, vagy gyermek gondozása, illetve ápolása miatt passzív állományban töltött, nem egyszer több éves időszakok is: tehát a teljes időszak, amikor a munkavállaló a kölcsönvevőhöz kikölcsönzésre került.

A nyilvántartás a kölcsönvevő felelőssége

Tekintettel arra, hogy a kölcsönbeadó cég csak arról rendelkezik információval, hogy az adott kölcsönvevőhöz ő maga milyen időszakra kölcsönözte a munkavállalót, a jogszabály maradéktalan betartása főként a kölcsönvevő felelőssége. Kizárólag ő tudja ugyanis hitelt érdemlően bizonyítni egy esetleges hatósági ellenőrzés során, hogy az adott kölcsönzött munkavállalót mely kölcsönbeadótól és milyen időtartamban kölcsönözte.

Nincs még kialakult gyakorlata az ellenőrzésnek

Az 5 éves korlát túllépése jogellenes, ilyen esetben a munkavállaló további kölcsönzése az adott kölcsönvevőhöz törvényileg tiltott tevékenység. Lehetséges szankció egy munkaügyi ellenőrzés során, hogy a hatóság a volt kölcsönvevőnél állapítja meg a munkavállaló munkaviszonyát, vizsgálva és szankcionálva akár azt is, hogy bejelentés nélkül történt a munkavállaló foglalkoztatása.

„Ami biztos, hogy a munkaerő-kölcsönzési piacon december elsejétől egy újabb, folyamatosan fennálló adminisztrációs teher jelentkezik, miközben a kölcsönbeadó cégeknek egy újabb problémát kell megoldaniuk annak érdekében, hogy minél nagyobb számban tudják hosszú távon is megtartani értékes munkatársaikat" – teszi hozzá a Trenkwalder szakembere.

Munkaerő-kölcsönzési piac Magyarországon

• Tavaly közel 125 ezer munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata munkaerő-kölcsönzőkkel, ez a szám 19,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
• A kölcsönzöttek 88,4 százaléka végez fizikai, elsősorban betanított vagy szakmunkát
• 91 százalékuk teljes munkaidőben dolgozott tavaly, ami azt jelenti, hogy 2014-hez képest 11 százalékkal csökkent a részmunkaidőben, míg 25 százalékkal nőtt a teljes munkaidőben dolgozók létszáma.
• A kölcsönzöttek 19 százalékát tavaly át is vették saját állományba, lehetővé téve számukra a cégen belüli karrier építését