Vendég szerzőnk: Ruszin Zsolt – MKOE.HU – Alelnöke – 2025.november 12.
A cikkhez az EuroAstra.hu előzetese: Az állam eddig valóban óvta az állampolgárokat és a vállalkozásokat az elektronikus ügyintézés rejtett költségeitől, ám mára egyre világosabb: mindez gyökeresen megváltozott. A tanúsított elektronikus aláírás piacán érdekek csatáznak, a jogszabályok kuszák, a piaci árak pedig többszörös szorzóval emelkednek az EU-s kínálathoz képest. Ráadásul, miközben az informatika „várományosai” évente milliárdos profitokat céloznak meg, a valódi jogi megfelelőséget elhomályosítják a lobbisták és miniszteri szakvélemények, miközben a hivatalok elvárásai gyakran egyszerre homályosak és végrehajthatatlanok. Ebben a zavaros helyzetben minden magyar vállalkozónak és döntéshozónak tudnia kell, pontosan hol vannak a valódi jogi keretek – hogy ne csupán fizessen, hanem valóban védje is jogait és érdekeit.
Vendég szerzőnk: Ruszin Zsolt – MKOE.HU – Alelnöke tollából innen a cikk:
Az állam eddig tevőlegesen védte az állampolgárainak vállalkozásait az elektronikus ügyintézés költségeitől. Mi változott meg?
A minisztériumokba akadálytalanul bejáró, a véleményét a Kossuth Rádióban is kifejtő dr. Kósa Ferenc a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség részéről körömszakadtáig védi a minősített elektronikus aláírás piacát, igyekezve elérni, hogy a „zavaros időkben” legalább 500 ezer új előfizető legyen (a cél 1 millió feletti állandó előfizető lehet). A terv eredményeképpen – amiben dr. Kósa Ferenc anyagilag is érdekelt lehet – néhány informatikai báró részesedhetne a nagyjából évi 20 milliárdos profitból.
Ez lett az új cél?
A Magyarországon ismert Microsec, Netlock és Flintsign szolgáltatások drágák, az EU-ban elérhető egyes piaci szereplőkhöz képest háromszoros túlárazást produkálnak. Az olasz Intesi Group egy évre 29 EUR/év+áfa (vagy fordított áfa) összegért árulja az elektronikus aláírást, elővideós azonosítással. Ez nagyjából most 11 eFt nettó.
Hasonlítsuk már össze:
Microsec Zrt. (E-szignó): 41 eFt+áfa
Lippert Kft. (Flintsign): 35 eFt+áfa
Netlock Kft.: 45 eFt + áfa.
Értem, hogy az általam is nagy tiszteletnek örvendő dr. Kósa Ferenc ügyvéd úr, az EU többi szolgáltatójához képest igencsak drága Microsec, Netlock és Flintsign érdekeit védi, de ettől még a minisztériumoknak az igazat kellene írnia.
Mi az igazság?
Egyrészt a DÁP eAláírás magánszemélyi aláírásként használva – általa és a hatóságok által se vitatottan – TELJESEN JÓ. Egy meghatalmazott könyvelő, bérszámfejtő pályázatíró, vagy egyéb meghatalmazott rendre magánszemélyi eljárást (értsd: magánszemélyként) végez, így a DÁP eAláírást simán használhatja és az ingyen van. Ráadásul az RNY-ben adott meghatalmazást csatolni sem kell, az ilyen meghatalmazást a szervnek automatikusan vizsgálnia kell.
Jelenleg is zajlik a per, hogy a DÁP eAláírást – jogszabályi tiltás hiányában – ismerje el a Fővárosi Törvényszék cégszerű aláírásnak. A cégszerű aláírás fogalma szerint ugyanis magánszemélyként történő aláíráskor is teljesül.
Az Igazságügyi Minisztérium évtizedek óta képviselt, számtalanszor megjelent véleménye szerint: „az elektronikus úton történő cégjegyzés esetében is mindössze két kritériumnak kell megfelelni: (i) magából a dokumentumból ki kell tűnnie annak, hogy a természetes személy a cég nevében jár el (ii) a cég képviselőjének a dokumentumot ténylegesen alá is kell írnia (jelen esetben a kizárólag az aláíró személyéhez köthető elektronikus aláírással kell ellátnia).”
Az eIDAS rendelet szerint lehetne tiltani az ilyen tagállami digitális tárcák elektronikus aláírásának üzleti (szakmai célú) felhasználását, de ehhez tiltó rendelkezés kellene. Egy üzleti célból vásárolt Microsec, egy Netlock, vagy egy Flintsign aláírást is magánszemélyként használunk és egyik sem tartalmaz attribútumot (szerepkört).
Készítettem egy összegzést, és egyelőre számomra az rajzolódott ki, hogy más tagországok se tiltják érdemben a digitális tárca üzleti célú felhasználását. Ezt azt elemzést csatoltam. Alapvetően úgy látom, hogy az Európai Unió hibát követne el, ha az állam által legyártott minősített elektronikus aláírást korlátozná. Ha ezzel az EU üzleti érdeket sért, akkor az eIDAS rendelet céljainak megfelelő módosításokra, vagy az érintett vállalkozások ezen üzletágának kompenzációjára, vagy állami felvásárlására van szükség, azzal, hogy az új szereplők az állam által ingyenesen kínált, üzleti célra is használható aláírást nem tekinthetik piaci korlátozásnak.
Az írásbeliségre a fokozott biztonságú elektronikus aláírás is teljesen jó a Kúria szerint is (lásd Ptk. értelmezést a Kúria honlapján)! A közigazgatási szabályok nagyon ritkán írnak elő teljes bizonyító erejű magánokiratot, de a cégszerű aláírás fogalmilag – az IM évtizedek óta fenntartott vélemény alapján – kifejezetten tág, amibe a fokozott biztonságú elektronikus aláírás is belefér, ide nem értve a speciális ingatlanjogi, cégjogi és most már a könyvvizsgáló általi aláírást. Így a fokozott biztonságú elektronikus aláírás akkor is teljesen jó, ha az dr. Kósa Ferenc ügyvéd úr üzleti köreinek érdekét súlyosan sérti. Ilyen aláírást kínál fillérekért – úgy, hogy az első 5 aláírás ingyenes – az Ittirdala is, amit az az ID&Trust Kft. üzemelteti, amely a japán és iraki útlevél, az olasz személyigazolvány és TB kártya, illetve a román TB kártya fejlesztését is végezte.
Az eIDAS rendelet hatályos szövegében 25. cikk (1) bekezdése így szól: Az elektronikus aláírás joghatása és bírósági eljárásokban bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formátumú, illetve nem felel meg a minősített elektronikus aláírásra vonatkozó követelményeknek.
Ez eIDAS rendelet közvetlenül alkalmazandó, a magyar jogszabályok felett álló uniós előírás. A cégszerű aláírás pedig nincs hozzáláncolva a minősített aláíráshoz, akárhogy is igyekszik ezt az általam tisztelt dr. Kósa Ferenc bebizonyítani.
A hivatalnokokat úgy „tanították be”, hogy a tanúsítványt nézegessék. Ott akarják látni az aláíró nevét. Ha ott Kovács István van és az egyezik az irat tartalmával, akkor elégedettek, bár fogalmuk sincs, hogy az a Kovács István melyik Kovács István. Ugyanis a közszféra által használt tanúsítványok már most is részletesen tartalmazzák szöveges információként a szerepkört, ez a magánszemélyi tanúsítványoknál egyáltalán nincs így, azt Microsec, Netlock és a Flintsign esetén akadálytalanul el kell fogadni, holott nincs ellenőrzésre lehetőség.
A fokozott biztonságú elektronikus aláírás viszont gyors és hatékony ellenőrzést kínál.
Értjük, hogy majd „valamikor” lesz az üzleti- és a civilszférára is szerepkör (attribútum) azonosítás, de hol vagyunk még ettől? A bírósági, cégbírósági és törzskönyvi nyilvántartások terén tapasztalható adatkuplerájt előbb helyre kellene rakni és az bizony nagy munka lesz, mert kézzel kell csinálni, egyenként. Erről bővebben információ jelent meg itt.
Zavaros a 321/2024-es kormányrendelet idevágó 31.§-a is, amely egyrészt informatikai feltételek nélkül beszél a teljes bizonyító erejű magánokiratról, másrészt foglalkozik egy nyakatekert mondatban a fokozott biztonságú elektronikus aláírással is. Ez így szól:
31. § (1) Hiteles az elektronikus dokumentum, ha
b) a nyilatkozattevő vagy kiállító digitális szolgáltatást biztosító szervezet bélyegzőjével vagy a szervezet annak nevében kiadmányozásra jogosultjának legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával, és – ha jogszabály így rendelkezik – elektronikus időbélyegzővel látták el,
Tegye fel a kezét, aki érti ezt a mondatot!
- A dokumentumhitelesítés az amit dokumentumhitelesítésnek hívunk. Legalábbis a rendelet ezt nem szabályozza, a Dáptv. szerint pedig az az AVDH volt. Mit keres a rendeletben egy ilyen azonosítatlan fogalom?
- A két soros mondatrészben három vagy szerepel! Három!
- Ki az a „nyilatkozattevő”?
- Mit jelent a „nyilatkozattevő” utáni „vagy”?
- A „nyilatkozattevő” és a „digitális szolgáltatást biztosító szervezet” közti „vagy” elválasztja ezt a két kört, de mindkettő használhat fokozott biztonságú elektronikus aláírást minősített elektronikus aláírás nélkül (+időbélyeggel)?
Szóval ilyen „csodálatos” jogszabályok között kell eligazodni.
Végül kitűnő, tanult kollégámat, dr. Vadász Ivánt is idézem: „Nyilvánvaló, hogy a jogszabályi hivatkozást nem helyettesítheti az érdekelt egyesületi közleményének ismertetése. Kérem szíveskedjenek tételes jogi rendelkezéssel alátámasztani, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat miért követelhet jogszerűen csak pénzért megvásárolható aláírást.” – ugyanezt kérem az összes hivatali vezetőtől, aki címzettként, vagy másolati címzettként szerepel!
Íme a pozitív példa:
Ma a Főpolgármesteri Hivatal bejegyezte az ügyfelünk mellékelt meghatalmazását, mint teljes bizonyító erejű magánokiratot. A „sima” cégszerű aláírás (nem cégjog és nem ingatlanjog esetén) ugyanis nem követel meg minősített elektronikus aláírást, jó a fokozott biztonságú elektronikus aláírás is. Az ügyfelem megengedte, hogy megosszuk ezt a tényt. Sajnos az ÖHP ASP nem készít külön kivonatot a meghatalmazás tényéről.
Ennyi.
Hamarosan újabb esetek jönnek.
A digitalizációval nem csupán gyorsabb ügyintézést, hanem átlátható, jogszerű és méltányos feltételeket kellene teremteni. Az elektronikus aláírás és a dokumentumhitelesítés reformja kapcsán nem elég az egyesületi közleményekre, vagy a piac szereplőinek érdekvédelmére hagyatkozni – kényszerűvé vált a konkrét, tételes jogi szabályozás. Amíg a kormányrendeletek és informatikai fejlesztések összemosódnak a gazdasági érdekekkel, addig minden vállalkozó kötelessége, hogy kritikusan, szakmai alapon, forrásokkal alátámasztva követelje ki a tiszta viszonyokat. Csak így teremthető meg az a jogbiztonság, amelyben az elektronikus ügyintézés valóban az állam, a gazdaság és az állampolgár érdekeit szolgálja – nem pedig egy szűk üzleti kör profitját.
/ Cikkünk vendég szerzője, a cikket önállóan jegyzi./
