Komoly vita a piacon az, hogy mit lehet tenni azokkal a kínai webáruházakkal amiket pl. az Ali-csoport szervereiről tolnak magyarul az arcunkba és ahol pl. a megrendelt termék helyett, megérkezik egy géprongy vagy teljesen más termék, mint amit rendeltünk. A KAMUWEBSHOPOK.HU inmáron 2 éve működik az Adhoc Support CIC – Egyesült Királyságban létrejött vállalata és annak 10. éve fejlesztésben lévő .Ai alapú fogyasztó és közösségi érdekérvényesítő rendszere jóvoltából. Felmerült a kérdés, mi lenne ha a csaló kínai webáruházaktól tömegesen rendelnének az emberek, mint bojkot szerűen:tiltakozásul. Számos panasz érkezik be a KamuWebshopok.hu weboldalra és ezek vizsgálata, igen jól mutatja azt, hogy tömeges az a fajta tudoatos átverő megoldás, aho lvalaki rendel egy terméket és kap jelyette egy egészen más terméket. Ezzel szemben ha elmegy a sértettünk a különféle hatósági helyekre, ott bizony az a válasz, hogy „hibás teljesítés” nem szabálysértés vagy bűncselekmény. Ezt a téves állapotot cáfolnánk meg azzal, hogy közreadjuk a KamuWebshopok Preventív közösség weboldalának adatait, ami igen szignifikáns.
A vitát szeretjük és dobunk fel rá egy önálló témát, mi beállunk vitamesternek és most elmondjuk mi is mit gondolunk …fogalmazta ezt meg a Kamuwebshopok.hu Preventív Közösségben az AdhocSupport admin.
Tényleg meg lehet-e így szívatni a rongyot küldő, kamut küldő csalókat, vagy csak magunkat hozzuk bajba?
Lássuk a tényeket, jogi aspektusokat és gyakorlati oldalát – mindezt jogkövető módon, de a legmélyebb részletekig boncolgatva. Mi történne ha pl. összefognak 100-an és rendelnek egy cégtől aki tömegesen verte át őket és egy reggel úgy érzik, mostantól rendelnek a csaló oldalaktól és nem veszik át, mert pont a kézbesítéskor meggondolják magukat? Lássuk, mi is történne, ha…
Az utánvétes fizetési modell mint a csalás inkubátora
A készpénzes utánvét (Cash on Delivery – COD) mechanizmusa eredetileg a bizalom hiányának áthidalására jött létre. Olyan piacokon, ahol a fogyasztók tartanak a kártyaadatok megadásától vagy az előre fizetéstől, a COD biztonsági hálót kínál: a fizetés elvileg a fizikai áruátvétel pillanatában történik. Azonban a modern e-kereskedelmi csalások kontextusában ez a modell „a csalók álmává” vált, mivel hiányzik belőle a digitális tranzakciós nyomvonal, amely a banki visszaterheléseket (chargeback) lehetővé tenné. A csalási mechanizmus lényege, hogy a vásárló a közösségi médiában megjelenő vonzó hirdetések hatására rendelést ad le. A futár megérkezésekor a szolgáltatók belső szabályzata szinte minden esetben tiltja a csomag felbontását a fizetés előtt. Amint a vásárló átadja pl. a készpénzt, a futár távozik, és a vásárló csak ekkor szembesül azzal, hogy a doboz üres, értéktelen tárgyat (például egy követ vagy papírhulladékot), vagy a hirdetettnél nagyságrendekkel gyengébb minőségű terméket tartalmaz. Ebben a pillanatban a csalás rögzül, az eladó pedig gyakran elérhetetlenné válik, vagy olyan „ügyfélszolgálati” labirintusba kényszeríti a károsultat, amelyből nincs kiút.
Logisztikai dinamika és a fuvarozók felelőssége
A nemzetközi szállítmányozási láncban a csomag elutasítása komplex folyamatot indít el. A nagy nemzetközi futárszolgálatok, mint a UPS vagy a DHL, az elutasított nemzetközi küldemények esetében válaszút elé állítják az exportőrt.
Amennyiben a címzett megtagadja az átvételt, a fuvarozó értesíti a feladót, aki dönthet a visszaszállítás kifizetéséről. Ha a feladó nem hajlandó állni a visszaküldés tetemes költségeit (amelyek gyakran meghaladják a csomagban lévő bóvli értékét), a fuvarozó a csomagot „elhagyottnak” (abandoned) minősíti. Ekkor a küldemény vagy megsemmisítésre kerül, vagy – ha az értéke indokolja – aukcióra bocsátják a tárolási és szállítási költségek fedezésére. Sok esetben a csaló-oldal a kézbesítést olcsó áron, tömegesen rendeli meg, azt megkísérel ia logisztikai cég, aztán marad a raktárban a visszautasított termék. Ahogy ebből rendszer keletkezne, bizony előbb csak egy két kupac, később több tíz köbméter is összejöhetne.
A jogi felelősség kérdése itt válik kritikussá. Nemzetközi viszonylatban a vámhatóságok a címzettet tekintik az áru importőrének (Importer of Record). Bár a fizikai birtokbavétel előtt a címzett elutasíthatja a csomagot, a fuvarozó által már kifizetett vámkezelési díjak és illetékek visszakövetelése az államtól szinte lehetetlen feladat. Ez a feszültség oda vezetett, hogy a nagy fuvarozók egyre inkább kerülik az ismeretlen kínai feladóktól származó utánvétes csomagok kezelését, vagy szigorúbb előzetes ellenőrzéseket vezetnek be. Na de ez eddig miért nem történt meg?
Mi is lenne akkor, ha a kinai csaló webáruházak átvert áldozatai egyszer csak:
tömegével rendelnének a csaló árúsoktól, majd nem vennék át a kamu termékét?
Hát, itt jön a csavar, ami miatt jogilag óvatosan kell fogalmazni, mert tényleg érdemes mélyebben boncolgatni, nehogy valaki bajba kerüljön. Nézzük ezt részletesen, hogy miért hézagos ez jogilag és a csalót, aki szisztematikusan átver embereket (pl. ruha helyett géprongyot, gép helyett csavarhúzót küld) miért érheti bosszúságként az ügy.
Miért lehet mégis rizikós az „engedetlenségi mozgalom” jellegű tömeges rendelés + nem átvétel, vagy miért NEM?
Erről már többször volt szó, de leírjuk azoknak, akik ezen törnék a fejüket: ez az ötlet – hogy összefogjunk, kinézzünk egy kamu webshopot, 100-an vagy 10.000-en és rendeljünk tőle, aztán ne vegyük át – jogilag rizikós és nem mindig állja meg a helyét, de szívesen vitázunk erről, mert ez fontos téma. Főleg a kínai csaló oldalaknál, ahol utánvétes (COD) fizetéssel operálnak, lehet benne potenciál: nézzük meg mélyebben, lépésről lépésre, hogy mi történik valójában.
Először is: Mi történik, ha nem veszed át az utánvétes csomagot Magyarországon?
A Magyar Posta (vagy más futárszolgálat, pl. GLS, DPD stb.) szabályai szerint, ha nem veszed át a csomagot (vagy nem fizetsz az utánvétért), a csomagot általában visszafordítják a feladóhoz. Ez nemzetközi küldeményeknél is így van, de itt jönnek azok a lépések ami az utca embere számára nem ismertek. Ha a címzett visszautasítja (pl. nem fizet), a feladó fizeti a visszaszállítás költségét. Magyarországon a posta 5-7 napig tartja a csomagot a terminálban vagy postán, aztán vissza a sendernek. (feladónak)
Nemzetközi (pl. kínai) csomagoknál ez bonyolultabb: ha EU-n kívülről jön, vámkezelésen megy keresztül. Ha nem veszed át, a csomag visszakerülhet a vámraktárba, vagy akár megsemmisíthetik, ha nem igényli senki. De a csalók gyakran használják az „egyirányú” olcsó szállítást (pl. ePacket vagy China Post), ahol a visszaszállítás drága vagy nem is opció – egyszerűen elvész a rendszerben.
A tapasztalat az, hogy a kínai csalót semmi sem érdekli: lássuk a gyakorlatban a valós példát
A kínai csalót az sem érdekli, hogy a részére küldött megrendelés, kamu adatokra épül. Fogja, bezsákolja, elküldi egy általa kb. címre és várja, hogy átvegye a „madár”. Madár az, aki nem rendelt csomagot, aztán kiviszik neki és átveszi és jól meg is szívja – utcai közszáj nyelvén fogalmazva.
Példa: Ha a csaló Kínából küld, a szállítási költségük tömeges rendelésnél filléres (kb. 1-2 USD/csomag), de ha tömegesen nem veszik át, a futárcég (pl. Magyar Posta) visszaszámlázhatja nekik a viszaküldés költségét, vagy ha nem fizetnek érte akkor a csomagok elvesznek. A csalók nem kapnak pénzt, és a termékük (ha egyáltalán küldenek valamit) sem tér vissza hozzájuk. A nyereség amúgy is a kamu utánvétes lenyúlásból lenne, amit átutal a Magyar Logisztikai partner annak, aki a kínai szállítását logisztikázza.
Ahogyan látható a címiraton, már ott, hogy VAKFALVA, meg kellett volna „buknia” a feladásnak, de a Vakfalva sem akasztotta meg a kínait és lám, elküldte a termékét a jó ég tudja hová címre.
Az, hogy sehová ment? Az már az Ő baja. Azért ez kínos és ciki, de kit érdekel?
Miért „szívhatja” meg a kínai csaló oldal utánvétnél?
Ahogy már látjuk , a ” lelkes kínai csaló” akár kamu címre is elküldi, mert nekik a cél a minél több „sikeres” rendelés, hogy hitelesnek tűnjenek a logisztika számára.
Ezek a shopok gyakran Shopify-n futnak (mint a képen látható Hoeurva nevű, ami egy tipikus dropshipping scam: AI-generált képek, lopott termékleírások, fake árak). Kínai üzemeltetők állnak mögöttük, akik Aliexpress-ről vagy Alibaba-ról dropshippelnek olcsó szemetet (pl. 2 eurós plüss helyett „prémium” robotot ígérnek).
Utánvétnél nem kapnak előre pénzt, szóval ha nem veszed át, ők fizetik a szállítást (ami bulkban (tömegesen) olcsó, de 100 rendelésnél már fájhat). Ráadásul sokszor nem is küldenek semmit, csak fake tracking számot (hamis utánkövetési szám) – de ha igen, a visszaszállítás Kínába horror költség (akár 10-20x annyi, mint az odaút).
Ha tömegesen teszik: A shop túlterhelődhet, a Shopify fraud filterei bekapcsolhatnak, és bezárhatják a boltot. Voltak esetek, ahol scam shopok eltűntek tömeges fake rendelések után. Plusz, ha a csalók hitelkártyás fizetést is kínálnak, fake rendelések chargeback-eket generálhatnak, ami tovább bünteti őket.
Érdekes csavar: Sok scam shop nem is EU-ban van regisztrálva, szóval a visszaszállításnál vámproblémák jöhetnek – a csomagok elveszhetnek, és a csaló nem kapja vissza a „terméket” (ami amúgy is filléres kínai vacak).
A „Mystery Box” gazdaság: A visszautasított csomagok élete
Az utánvétes bojkottok és a sikertelen kézbesítések egyik ironikus következménye a gazdátlan csomagok másodlagos piacának virágzása. Amikor a logisztikai óriások (UPS, FedEx, Amazon) raktáraiban felhalmozódnak a visszautasított csomagok, azokat raklapszámra értékesítik likvidációs aukciókon. Magyarország tele ezekkel a termékekkel és árulják kilóra meg raklapra egyaránt. Ez a folyamat táplálja a közösségi médiában rendkívül népszerű „Mystery Box” jelenséget. A vásárlók gyakran gyanús weboldalakon keresztül rendelnek „elveszett postai csomagokat”, abban a reményben, hogy iPhone-t vagy más értékes cikket találnak bennük. A valóságban ezek a dobozok sokszor, pont azokat a selejtes termékeket tartalmazzák, amelyeket korábban valaki más szándékosan nem vett át.
Az ilyen típusú kereskedelem gyakran maga is csaláson alapul. Dániában és Portugáliában a hatóságok megállapították, hogy bizonyos üzletek nem valódi elveszett csomagokat árulnak, hanem nagy tételben vásárolt kínai hulladékot csomagolnak újra, és marketingeszközként fizetett influenszerekkel bontatnak ki értékes „beültetett” tárgyakat, hogy fenntartsák a szerencsejáték-szerű függőséget. Ez a ciklus rávilágít arra, hogy a szabotázs céljából leadott rendelések végül egy másik csalási ökoszisztémát táplálhatnak.
Kollektív fellépés és a fogyasztóvédelem jövője
Mivel az egyéni bojkott kockázatos és gyakran hatástalan, a jövő a szervezett, intézményesített fogyasztói érdekérvényesítésé. Erre példa az Adhoc Support CIC, egy brit non-profit szervezet, amely mesterséges intelligencia segítségével gyűjti össze a hasonló panaszokkal rendelkező fogyasztókat. Az ilyen platformok képesek arra, hogy az egyéni sérelmeket tömeges, jogilag megalapozott fellépéssé formálják, amely már komoly nyomást gyakorol a szabályozókra és a platformtulajdonosokra egyaránt.
Rendelj csomagot tömegesen a csalótól? Ez a digitális önvédelem határmezsgyéjén mozog.
A többek által felvázolt „utánvétes bojkott” vagy „polgári engedetlenségi mozgalom” a csaló webáruházak ellen egyfajta digitális gerillaharc, amelynek mechanizmusa és globális háttere valóban összetett.Nézzük meg a tényeket és a nemzetközi tapasztalatokat.
Hol és kik alkalmaztak már tömeges, bojkot szerű kamu rendelést?
Bár központilag szervezett, állami szintű „ellen-rendelési” akcióról ritkán hallani (mivel a hatóságoknak jogkövetőnek kell maradniuk), a fogyasztói közösségek világszerte próbálkoznak hasonlóval:
Dánia és Portugália: Ahogy a cikkben is említjük, ezekben az országokban a hatóságok (például a dán fogyasztóvédelmi tanács) nem a rendelgetést, hanem a „Mystery Box” csalások elleni kampányt választották. Ők a logisztikai lánc végén csaptak le, figyelmeztetve a lakosságot, hogy ne vásárolják meg a visszamaradt csomagokat, ezzel elvágva a csalók másodlagos bevételi forrását.
Reddit és Scam-vadász fórumok (USA/UK): Az angolszász nyelvterületen (pl. r/scams) gyakori a „Scambaiting” (csalók csalija), ahol a felhasználók szándékosan lekötik a csalók erőforrásait. Itt fordult elő, hogy tömegesen generáltak kosárelhagyásokat vagy hamis foglalásokat, hogy megzavarják a csaló oldalak algoritmusait.
Magyarország: Hazánkban a közösségi média csoportok tagjai gyakran buzdítják egymást arra, hogy ha már megrendelték a terméket, de rájöttek a csalásra, ne vegyék át a futártól. Ez egyéni szinten működik, de szervezett, tömeges akcióként ritkán ölt formát a jogi félelem miatt.
Mi történne, ha mégis elindulna a tömeges „ellen-rendelés”?
Ha a fogyasztók valóban tömegesen (ezres, tízezres nagyságrendben) alkalmaznák a „rendelem-de-nem-veszem-át” taktikát, az egyfajta gazdasági immunválaszt váltana ki, aminek a következő fázisai lennének:
A csalók profitküszöbének elérése: A csaló webshopok kalkulálnak egy bizonyos százaléknyi „nem kereste” csomaggal. Ha ez az arány 10-20%-ról felugrik 70-80%-ra, a modelljük fenntarthatatlanná válik. A marketingköltség (Meta hirdetés) és a szállítási alapdíj felemészti a hasznot.
Logisztikai kényszerpálya: Ha a Magyar Posta vagy a nagy futárcégek raktárai hirtelen megtelnének több tízezer tonnányi át nem vett kínai szeméttel, az már nekik is veszteség lenne (raktározási költség, adminisztráció). Ebben a pillanatban a logisztikai cégek kényszerülnének rá, hogy szigorítsák a szerződési feltételeket a távol-keleti partnerekkel szemben, vagy megemeljék az utánvétes kezelési díjakat a gyanús feladóknak.
Adatbázisok ereje: Egy olyan rendszer, mint az Adhoc Support AI-alapú megoldása, képes (lenne) előre jelezni, melyek azok a szállítási konténerek vagy feladói azonosítók, amelyeknél 99% a csalás valószínűsége. Ha a tömeges elutasítás ezekre koncentrálódik, azzal a közösség „kivérezteti” at átverős csomagokat küldőket.
Miért nem dőlt még meg at átverős csomag modell?
A kínai csalók „hidra-üzemmódban” működnek: ha levágják egy fejüket (letiltják egy webshopjukat), holnap nyitnak tízet. A logisztikai cégek pedig eddig azért nem léptek, mert a „visszáru-szemét” kezelési költsége még mindig alacsonyabb volt, mint az a profit, amit a milliónyi csomag szállításán kerestek.
A tömeges csomag rendelés és elutasítás azért „veszélyes” a csalókra nézve, mert: Ha a magyar fogyasztók 20-30%-a tudatosan elkezdené alkalmazni a „megrendelem, de csak akkor fizetek, ha kibonthatom” vagy a „ha gyanús, át sem veszem” taktikát, az a logisztikai cégek profitját enné meg. Amint a logisztikai óriások (Posta, GLS, stb.) azt látják, hogy a kínai utánvétes üzletág veszteségessé válik a sok tárolás és visszáru miatt, ők maguk fogják követelni a jogalkotótól a szigorúbb szabályozást.
Egyszóval: aki rendel, hát rendeljen, a végén a kínai letiltja, de ha rendel és nem veszi át egyre több és több ember, a végén a logisztikai raktárakban, hegyekben fog állni az át nem vett CSALÓ KÍNAI csomag és a raktárterületek végesek. Megtelnek a raktárak, bosszúságot fog okozni a cégeknek és a végén maguk fognak jogi eszközökhöz és kormányzati megoldáshoz fordulni. Ennek a végterméke pedig az, hogy változni fog a kínai csaló modell. Hiába hirdeti videón a GLS-is, hogy ne vedd át ezt vagy azt, de nem megtagadja a cosmg átvételt és kiszállítást, hanem figyelmeztet. Ebből neki lesz néhány felesleges kiszállítási címe, üzemanyag költsége és még a kellemetlenség a raktározás, majd a több köbméter „kinai kamu termék” eladhatatlansága! Elgondolkodtató ugye?
De jogilag? Megállja a helyét, hogy tömeges bojkottal rendelünk, vagy bajba kerülhetsz?
Itt jön a vita lényege – legyünk jogkövetők, de nézzük a mélységeket:
Pozitív oldal (a csalók ellen): Ha igazi neveddel, címmel rendelsz, és egyszerűen nem veszed át, az nem bűncselekmény. A szerződés nem jön létre, ha nem fizetsz. EU-s fogyasztóvédelem szerint 30 napon belül kell szállítani, különben visszamondhatod. Ha a shop scam, és te „tesztelsz”, az etikus hackeléshez hasonló – de vigyázz, ne koordináld tömegesen, mert az már „szervezett támadás” lehet.
Negatív oldal, rizikók: Ha fake adatokat használsz (pl. kamu név, cím, mint a képen: „Kamu Juno, Vakfalva”), az csalás (fraud) lehet, mert megtéveszted a shopot, de valójában számonkérni amúgy sem akarja és tudja, mert hát alapból átverésre szakosodtt a fagyi meg most visszanyalt. Amerikai törvények (pl. Wire Fraud) ezt büntetik, és EU-ban is (pl. magyar Btk. csalás cikkely). Ha tömegesen szervezitek, az üzleti károkozás (büntetőjogilag rizikós). Plusz, a csalók visszavághatnak: adatgyűjtés rólad, vagy jogi fenyegetés (bár fake shopoknál ez igen életszerűtlen).
Jogi tipp: Jobb, ha jelentitek a shopot a hatóságoknak (pl. NMHH, GVH Magyarországon, vagy Shopify fraud report). Ez jogkövető, és hatékonyabb – sok scam shopot így zárnak be.
Az élet azonban tele meglepetéssel és ha egy napon a magyar emberek úgy ébrednének, hogy a kölcsön-kenyér visszajár, akkor bizony úgy lehet ebből logisztikai káosz, ahogy senki nem gondolta volna soha…és ne mond, hogy soha…na akkor kiderülne…(hol a tűréshatár)
