Miért hidegebb a Hévízi-tó vize manapság – avagy a nagy Le Primore Hotel történet úgyí kezdődött, hogy emberek százai elkedtek a közösségi médiában panaszkodni erre a jelenségre. Hidegebb a víz -mondják az ott fürdőzők, szóval ha valaha is megmártóztál a Hévízi-tóban, és mostanában úgy érezted, hogy a víz mintha hűvösebb lenne, mint régen, nem vagy egyedül. Manapság sokan panaszkodnak erre a közösségi médiában és helyi fórumokon, de a hivatalos szervek szerint ez csak az időjárás miatt van. De mi van a háttérben? Ebben a cikkben végigjárjuk a tó történetét, beleértve a múltbeli kríziseket, mint a bauxitbányászat, és eljutunk a jelenig, ahol a luxusszállodák, különösen a Le Primore Hotel saját termálkutai kerülnek a középpontba. Alapozzuk ezt a közös karsztos vízadó réteg nyomáscsökkenésének magyarázatára, amit cikünkben is érintünk. Lépésről lépésre nézzük meg, hogyan kapcsolódnak ezek össze, történelmi példákkal, régi cikkek említésével és vizuális illusztrációkkal.
A Hévízi-tó múltja: Egy természetes csoda, amit már többször fenyegettek
Képzeld el a Hévízi-tavat, mint egy geológiai kincset, ami 20-22 ezer éve tör fel a föld mélyéről. A tó vize egy karsztos vízadó rétegből származik, ahol a mélyebb, geotermikusan felmelegített víz (kb. 41 °C) keveredik a sekélyebb, hidegebb rétegekkel (kb. 17 °C), így átlagosan 38-39 °C-os keveréket kapunk a felszínen. De ez a rendszer érzékeny: ha a nyomás vagy a vízhozam változik, a hőmérséklet is ingadozik.
A legnagyobb történelmi krízis az 1970-es években érkezett, amikor a Bakonyban folyó bauxitbányászat mindent felborított. A bauxit kitermelése hatalmas mennyiségű karsztvizet igényelt – a bányák szivattyúzása miatt a Dunántúli-középhegység karsztvízszintje 10-100 métert süllyedt. Ez közvetlenül érintette a Hévízi-tavat: a vízhozam az eredeti 500 liter/másodperc körüli érték felére csökkent, és a hőmérséklet is esett, mert kevesebb melegvíz tört fel a forrásbarlangból. Korhű cikkekből, például a Hidrológiai Közlöny 1987-es számából tudjuk, hogy a tó szintje csökkent, és a helyi lakosok már akkor is panaszkodtak a hűlés miatt.
A krízis tetőpontján, 1989-ben a Minisztertanács bezáratta a bányákat, kifejezetten a tó megmentése érdekében. Ezután jött a monitoring-rendszer 1990-ben, ami folyamatosan méri a vízhozamot és hőfokot – ma már 435-450 liter/másodperc körül van, ami javulás, de még nem az eredeti. Tanulság? A közös vízadó réteg nyomáscsökkenése nem játék: ha túl sokat veszel ki belőle, a tó szenved.
A Hévízi-tó karsztos vízadó rétegének működése
Hogyan lehet ugyanabból a rétegből vizet kivenni (pl. egy szálloda saját kútján keresztül), miközben ez a réteg táplálja a tó forrásbarlangját a betörő meleg vízzel. Ez egy hidrogeológiai dolog, amit egyszerűen elmagyarázok, mintha egy baráti beszélgetésben lennénk – kerülve a szakzsargont, de pontosan.
Mi az a karsztos vízadó réteg? – Az alapok
Képzeld el a földkéreg mélyét: Itt nem szilárd kő van mindenhol, hanem porózus (lyukacsos) rétegek, mint egy óriási szivacs, ami tele van vízzel. Ez a „karsztos vízadó réteg” Magyarországon (pl. a Dunántúli-középhegységben) mészkőből és dolomitból áll, és akár több száz méter mélyen húzódik. A víz ide esőből szivárog le évezredek alatt (5-12 ezer éves vízről van szó!), és a föld hője felmelegíti (geotermikus energia). Ez a réteg egy nagy, összefüggő rendszer – nem különálló „csövek”, hanem mint egy föld alatti tóhálózat, ahol a víz nyomás alatt áramlik.
Meleg és hideg víz keveredése: A réteg mélyebb részein melegebb a víz (kb. 41 °C), a sekélyebbekben hidegebb (kb. 17 °C). Ezek keverednek, és természetes repedéseken (vetőkön) törnek fel a felszínre, pl. a Hévízi-tó forrásbarlangjában (38,5 méter mélyen).
Ezért lehet ugyanabból a rétegből vizet venni: A réteg hatalmas, több ezer négyzetkilométeres területet fed le (Bakony, Keszthelyi-fennsík, Zalai-dombság). Ha fúrsz egy kutat (pl. a Le Primore Hotel), az közvetlenül ebből a szivacsból szívja a vizet, de a tó forrásbarlangja egy másik helyen tör fel ugyanebből.
Hogyan táplálja a réteg a Hévízi-tavat? – A nyomás szerepe
A kulcs a nyomáskülönbség (hidrosztatikai nyomás). Gondolj rá úgy, mint egy szódásüvegre: Ha kinyitod, a nyomás miatt spriccel ki a víz.
A réteg magasabb területein (pl. Nyírád 170 m tengerszint felett) nagyobb a nyomás, mint a tó alacsonyabb pontján (109 m). Ez hajtja a vizet felfelé a barlangba, ahol betör a meleg víz, táplálva a tavat (hozam: 400-450 liter/másodperc).
Ha máshol vizet veszel ki (pl. bányászat vagy szálloda kútja), az egész réteg nyomása csökken, mert a „szivacs” ürül. Emiatt kevesebb víz tör fel a tó barlangjában, több hideg víz keveredik be, és a tó vize hűvösebbnek tűnhet, vagy a hozam csökken.
Az 1970-es években a bauxitbányászat 12 000 l/s vizet szivattyúzott ki, miközben az utánpótlás csak 8000 l/s – ez nyomáscsökkenést okozott, a tó hozama feleződött.
Ma hasonlóan: Ha szállodák (pl. Le Primore) túl sokat vesznek ki, az egész rendszerben érezhető, még ha nem is közvetlenül a tó barlangjából szívnak.
3. Miért nem „szívja el” teljesen? – Egyensúly és regenerálódás
Nem azonnali a hatás, mert a réteg hatalmas, és esőből pótolódik (bár lassan). De ha a kitermelés meghaladja az utánpótlást, baj van – mint a múltban. Ma engedélyek szabályozzák (vízügyi hatóságok), és a tó hozama javul (1990 óta emelkedik). De pletykák (pl. hűlés) innen jönnek: Ha nyomás csökken, kevesebb meleg víz jut a tóba.
Ugyanabból a rétegből veszik a vizet, mert összekapcsolt – de a kitermelés máshol csökkenti a nyomást, így kevesebb tör fel a tóban: ez a rendszerhatás, mint ha egy nagy víztározóból több helyen csapolnánk.
A jelen: A szállodák árnyéka és a Le Primore Hotel sztori
Most ugorjunk a mába, 2025-be. A tó hivatalosan stabil – a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szerint a hőmérséklet 21-35 °C között ingadozik, és a hűlés csak az időjárás miatt van, nem tartós. De sokan, köztük te is talán, hidegebbnek érzed. Miért? Mert a múltbeli bauxit-krízishez hasonlóan most a környező szállodák saját termálkutai okoznak gondot. Hévízen tucatnyi hotelnek van saját kútja, és ezek mind ugyanabból a karsztos rétegből veszik a vizet, mint a tó.
Itt jön a képbe a Le Primore Hotel & Spa, amit 2025 májusában nyitottak meg Hévíz központjában, alig 800 méterre a tótól. Ez egy luxus óriás: 1400 m² vízfelület, saját kútforrásból táplált medencék, ahol hévízi termálvizet ígérnek. A hotel hangsúlyozza, hogy nem a tó forrásbarlangjából veszik a vizet, hanem engedélyezett saját kútról – ez igaz, de a lényeg a közös réteg. A karsztos vízadó réteg egy összefüggő rendszer: ha a Le Primore (vagy más hotelek) nagy mennyiségben szivattyúz, az csökkenti a hidrosztatikai nyomást az egészben. Emiatt kevesebb melegvíz tör fel a tó 38,5 méteres forrásbarlangjában, és több hideg keveredik be – pont, mint a bauxit idején.
Egy friss cikk a FüHü-ben például közvetlenül a Le Primore-t okolja, mondván, hogy a hotel miatt „hidegebb a tó vize”. Képzeld el egy modern térképet a tó geológiai keresztmetszetéről: a forrásbarlangot mutatja, alatta a mély dolomit réteget, ahol a melegvíz gyűlik, és mellette a szállodák kutjait, amik „elvonják” a nyomást.
A víz 5-12 ezer éves, nem pótolódik gyorsan – ha túl sok kút vesz belőle, a rendszer kimerül. Szakértők szerint 15-20 km-es körben nem kéne új engedélyeket adni, különben megismétlődik a 70-es évek krízise.
Hidrológiai Közlöny 1948 (28. Évfolyam)
1. Értekezések • Dr.szádeczky-Kardoss Elemér: A Dunántúli Középhegység Karsztvíz Térképe (2. Oldal) (Forrás:arcanum.com)
Az 1988-as dokumentum alapján megnézzük, mi zajlott a Hévízi-tó körül, amikor a vízhozama tartósan 300 liter/másodpercre esett, és mit javasoltak a szakértők, hogy javítsanak rajta. Ezt emberi nyelven írom le, mintha kávé mellett beszélgetnénk, és forrásként az 1988-as elemzést jelölöm meg (forrás: Hévízi-tó hozamvizsgálat, 1988). Lépésről lépésre megyünk, hogy érthető legyen, mi a probléma, és hogyan próbálták megoldani.
Mi volt a gond 1988-ban? – A vízhozam csökkenését megállító 3 gondolat
1988-ban a Hévízi-tó vízhozama tartósan 300 liter/másodperc alá süllyedt, ami már kevésnek számított a szakértők szerint (forrás: Hévízi-tó hozamvizsgálat, 1988).
Ez problémát jelentett, mert a tó vize nem áramlott elég gyorsan, ami hosszú távon veszélyeztetheti a gyógyhatását.
Három ötletet javasoltak a hozam növelésére:
- (1) Nyirádi bauxitbánya leállítása: A bánya sok vizet szivattyúzott ki, ami csökkentette a tó vízhozamát.
- (2) A tó körüli vízkivételek csökkentése: A helyi kutak (pl. fürdők, ivóvíz) kevesebb vizet vennének.
- (3) Vonal menti visszatáplálás: Mesterségesen visszavezetnék a vizet a bánya és a tó közé, hogy támogassa a tó vízellátását.
Mindegyik megoldásnak más-más hatása és időigénye volt, nézzük meg őket részletesen.
1. Miért nem egyszerű a bánya leállítása? – Az (1) opció buktatói
A nyirádi bauxitbánya azonnali leállítása nem hozott volna gyors javulást (forrás: Hévízi-tó hozamvizsgálat, 1988). Miért? Mert a föld alatti vízréteg, amit „depresszió mélypontjának” hívnak, először feltöltődne, és ez időbe telik. Aztán a víznek át kellene jutnia az uzsai völgyön, de itt egy rész elszivárogna más irányba (pl. Lesenceistvánd vagy Tapolca felé), így nem minden érne el a Keszthelyi-hegységhez, ami a tó vízellátását támogatná. Ráadásul:
- Ha hirtelen zárják be a bányát, a környék ivóvízforrásai (DRV bázisok) szennyeződhetnek.
- A bánya bezárása nagy anyagi veszteséget okozna a tulajdonosoknak.
Tehát ez a megoldás lassú és kockázatos lenne, ezért nem volt ideális.
2. Mi lenne, ha a tó körüli kutakat csökkentenénk? – Az (2) opció
Ha a tó környékén lévő kutakból (pl. fürdők, szállodák, ivóvízellátás) kevesebb vizet vennénk, az azonnal éreztetné a hatását (forrás: Hévízi-tó hozamvizsgálat, 1988). A hozam 60-70%-kal nőne szinte rögtön, a maradék 30-40% pedig pár hónap alatt fokozatosan beérne. De fontos megérteni: A tó körüli vízkivételek nem ugyanazt jelentik, mint a tó létezése. Ha a tó forrása elapadna, Hévíz vonzereje is eltűnne, mert a gyógyvíz a lényeg.
A kutak vízhasználatát három csoportra lehet bontani:
- Gyógyászati célú: Ez a legfontosabb, pl. a fürdőzéshez.
- Üdülési célú: Nem gyógyít, csak kényelmi célú (pl. szállodai medencék).
- Ivóvízellátás: A lakosság számára.
Az elmúlt években ezek a kivételek nem nőttek sokat, de az üzemi szinteket lejjebb vitték, ami csökkentette a karsztvíz felszínének „hajlásszögét” (gradiens), ami a tó forrást működteti. A szakértők szerint csak akkor kell leállítani ezeket, ha a tó forrása tényleg veszélyben lenne – de javasolt az óvatosabb vízhasználat (pl. kevesebb termál- és ivóvíz kivétel).
3. Mi a vonal menti visszatáplálás? – Az (3) opció részletei
Mivel a bánya leállítása nem gyors megoldás (1993-ra tervezték, de még utána is évekig tartana a hatás), a szakértők egy okos ötletet javasoltak: a vonal menti visszatáplálást (forrás: Hévízi-tó hozamvizsgálat, 1988). Ez azt jelenti, hogy mesterségesen visszavezetnék a vizet a bánya és Hévíz közé, a Keszthelyi-hegység gerincvonala mentén. Így a nyirádi bánya depressziója (a kiszívott vízhatás) nem érné el a tavat.
- Miért működhet?: A tó vízellátását részben a Sümeg környéki karszt biztosította, de 1969 körül a nyirádi bánya hatása elérte az uzsai völgyet, ami elvonta a vizet. A visszatáplálás ezt ellensúlyozná.
- Hogyan?: Csövekkel vagy csatornákkal vezetnék vissza a vizet, hogy a tó karsztvízszintjét támogassák.
1988-ban a Hévízi-tó hozama csökkent, és a szakértők három utat láttak: bánya leállítása (lassú, kockázatos), helyi kutak csökkentése (gyors, de óvatos kell), és a vonal menti visszatáplálás (hosszú távú, ígéretes). A bánya végül 1990-ben zárult társadalmi nyomásra, és a hozam javult (ma 400-450 l/s). A mai vita (pl. szállodák hatása) hasonló problémát feszeget, de a szabályozás szigorúbb volt és meghozta az eredményt.
A Hévízi-tó nem csak egy fürdőhely, hanem egy érzékeny ökoszisztéma, amit a múltban a bányászat, most a turizmus fenyeget. A Le Primore sztori mutatja, hogy a luxus árát néha a természet fizeti – de ha figyelsz a nyomokra, mint a nyomáscsökkenés, megérted, miért érzed hidegebbnek. Ha aggódsz, nézz utána a vízügyi adatoknak, vagy írj a hatóságoknak, ha észleled a hideget vagy meleget pedig mérj, bizonyíts és ne adj teret a szóbeszédnek, de adj teret a valóságnak.
Héviz az idei évben ezeket a jeleket produkálta és aki nem képes elfogadni ezeket a tényeket, azt idővel a Hévizi tó ökológiája fogja felébreszteni…remélhetőleg, még időben!
