Míg Az összes Háztartási Költés Csak 5 Százalékkal Bővült, A Lakosság Elektronikus Fizetéseinek összege 23 Százalékkal Nőtt

Gyorsan terjed a bankkártyahasználat, a csoportos fizetési megbízások aránya csökken, a mobilfizetés pedig dinamikus fejlődés előtt áll – ezt jelzi többek között a dijnet.hu által idén októberben bevezetett elektronikus fizetési mutató, amely a magyar háztartások elektronikus fizetéseinek fejlődését követi nyomon. A mutató induló értéke 18,7 százalék, amely a 2013 első félévére kalkulált 17 százalékhoz képest jelentős emelkedést mutat. Majtényi Kálmán, a Díjnet Zrt. vezérigazgatója szerint az elektronikus fizetési formák térhódítása egyértelmű, a háztartások elektronikus fizetéseinek összege két év alatt négyszer olyan gyorsan nőtt, mint a háztartások összes kiadása. A „készpénzmentes" gazdaság bővülésével jelentős nemzetgazdasági haszon érhető el: a készpénzhasználat mintegy 300 milliárd forint éves össztársadalmi költségéből akár 100 milliárd is megtakarítható lenne.

Gyorsuló ütemben emelkedik a Díjnet Elektronikus Fizetési Index mutatója. 2014. első félévében 18,7%-ra emelkedett, 1,7 százalékpontos növekedést produkálva a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Egy évvel ezelőtt az emelkedés mértéke csak 1 százalékpont volt 2012 első félévéhez képest. A mutató 2014 első félévében meghaladta a 2013 második félévére számolt mértéket is, annak ellenére, hogy hagyományosan az év második felében bonyolít nagyobb forgalmat a lakosság.

„A Díjnet Index emelkedése azt mutatja, hogy kis mértékben, de töretlenül növekszik az elektronikus fizetés szerepe a hazai háztartások teljes fogyasztási kiadásain belül" – emelte ki Majtényi Kálmán a Díjnet Zrt. vezérigazgatója. – „Magyarországon a készpénzhasználat össztársadalmi költsége éves szinten valamivel több mint 300 milliárd forint, amelyből a készpénzmentes fizetési módok további elterjedésével éves szinten akár 100 milliárd forintot takaríthatna meg az ország."

A Díjnet Index elindításakor az ötletgazda Díjnet Zrt. arra törekedett, hogy kellő mértékű visszamenőleges adatra támaszkodhasson, így induláskor már nem csak az idei első félévet, de az azt megelőző négy félév tendenciáit is vizsgálni tudta. Ezek alapján jól látható, hogy a háztartások elektronikus fizetései az elmúlt öt félévben 23 százalékos emelkedést mutattak (a bankkártyás fizetések, a csoportos beszedési megbízások, a mobiltelefonnal történt vásárlások és a dijnet.hu rendszerében ezen felül más csatornában történt fizetések összegei alapján). Mindeközben a háztartások fogyasztási kiadásai a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján mindössze 4,94 százalékkal nőttek 2012 első féléve és 2014 első féléve között. „Tehát elmondható, hogy az összes lakossági pénzforgalmon belül egyre nagyobb teret hódítanak az elektronikus fizetési csatornák, hiszen ezek bővülésének mértéke több mint négyszeresen meghaladja a háztartások összkiadásának növekedését" – teszi hozzá a Díjnet Zrt. vezérigazgatója.

Egyre terjed a bankkártyahasználat, gyorsul a növekedési ütem

A kártyás fizetések alakulása Magyarországon egyértelműen szezonális, az év második fele mindig erősebb, mint az első. Ennek oka a karácsonyi ünnepek körüli megugró vásárlás és az ezt követő lanyha évkezdés. Mindemellett az elmúlt években éves szinten folyamatosan növekedett a kártyás vásárlások értéke, évi 11-14 százalékkal, derül ki az MNB pénzforgalmi adataiból. Míg 2013 első félévében 12 százalékkal nőtt a hazai kártyákkal lebonyolított tranzakciók összege 2012 első félévéhez képest, addig 2014 első félévében már 18 százalékkal haladta meg a kártyás tranzakciók összege a 2013 első félévi adatokat, tehát gyorsul a kártyahasználat növekedési üteme.

A dijnet.hu saját statisztikái alapján az elektronikus számlabemutatás terén is folyamatosan nőtt a kártyás fizetések összege 2011 elejétől kezdve. Mindössze két olyan időszak volt – 2013 harmadik negyedéve, illetve 2014 második negyedéve -, amelyek adataiban kismértékű csökkenés volt tapasztalható a megelőző negyedévhez képest. „Ezek hátterében részben az időjárás miatt alacsonyabb fűtésszámlák, illetve a rezsicsökkentés következtében csökkenő összegű közműszámlák összegei állnak" – értékelte a helyzetet Majtényi Kálmán. – „2013 harmadik negyedévét követően a bankkártyás számlafizetések összegében a rezsicsökkentés ellenére is jelentős, stabil emelkedést figyeltünk meg. Ennek alapján elmondhatjuk, hogy mind a Díjnet felhasználóinak száma, mind pedig a Díjneten keresztül kártyával fizetők tábora gyorsabb ütemben növekszik, mint az egyéb fizetési módot választóké."

Csökkennek a csoportos fizetési megbízások

A csoportos beszedési megbízások forgalma kevésbé szezonális. A megbízások mögött ugyanis jellemzően olyan közüzemi és szolgáltatói számlák vannak, amelyek vagy állandóak, mint például egy biztosítási díj, vagy átalánydíjasok, azaz egész évben hónapról hónapra ugyanaz a befizetett összeg. De még ha tényleges fogyasztás szerint történik is a havi díjfizetés, a fogyasztói szokások alapján látható, hogy kisebb az ezen a téren jellemző ingadozás, mint általában a vásárlások esetén. A földgázfogyasztás, például, rendszerint az első negyedévben a legmagasabb, az áramfogyasztásnak viszont téli és nyári csúcsa is van, más rendszeres költségeknek pedig ennél összetettebb idényjellege is lehet. Mindenesetre, a csoportos fizetési megbízások összértékét tekintve az elmúlt két év során nem történt jelentős változás, továbbra is a teljes lakossági elektronikus fizetési forgalom kevesebb, mint negyede bonyolódik ezen a csatornán keresztül.

A dijnet.hu rendszerén keresztül történő elektronikus számlabemutatások statisztikái azt mutatják, hogy miközben a csoportos beszedést választók száma közel állandó, 2014 második negyedévében mind a megelőző negyedévhez, mind az előző év azonos időszakához képest csökkent a csoportos beszedési megbízással befizetett összeg. Ez az előző negyedévhez képest 15 százalékkal, 2013 második negyedévéhez képest pedig 19 százalékkal mérséklődött, amely nagyrészt szintén a rezsicsökkentés „számlájára" írható.

„A dijnet.hu-n használt fizetési módokat használók táborában nemrég fontos trendforduló történt. Az ingyenes internetes számlafizetéshez újonnan csatlakozók a korábbinál jóval nagyobb arányban választják a bankkártyás vagy internetbanki fizetést, mint ahányan a csoportos fizetési megbízást" – hangsúlyozta Majtényi Kálmán. – „Mindezek alapján arra számítunk, hogy az elektronikus fizetések terjedésével a kártyás és internetbanki fizetések aránya a következő években még a jelenleginél is nagyobb teret nyer, a számlafizetési módok között egyértelműen túlsúlyba kerül."

Mobiltelefonos vásárlások: kicsi, de erős

A nem távközlési célú, mobiltelefonnal történő vásárlások mértéke egyelőre elenyésző a másik két fő elektronikus vásárlási csatorna forgalmához képest; jelenleg nem éri el a kártyás fizetési forgalom 1 százalékát. A mobilfizetések összege, ugyanakkor, dinamikusan nő: a 2013 első félévében regisztrált 7,2 milliárd forintos pénzforgalom 2014 első félévére 8 milliárdra, azaz csaknem 12 százalékkal bővült. A dijnet.hu rendszerében a mobilfizetéseket jelenleg a QR-kódos és a Díjnetes befizetéseket is magában foglaló teljes iCsekk-statisztika tartalmazza. „2014 első félévében a mobilfizetés a Díjnetnél mintegy 120 százalékkal növekedett 2013 azonos időszakához képest. Éves trendek szintjén egyébként 2013 volt az első, robbanásszerű emelkedést hozó időszak, amikor a 2012-es évhez képest a mobilfizetések volumene darabszámban és értékben is ötszörösére nőtt; 2014-ben mintegy 40 százalékos bővülést várunk." Majtényi Kálmán szerint a mobilfizetésnek a jövőben várhatóan jelentősen nő majd a népszerűsége, hiszen ez a fizetési mód biztosítja a lehető legnagyobb rugalmasságot a felhasználónak, miközben a számlakibocsátó szolgáltató szempontjából kiemelt előny ennél a csatornánál az egyénileg indított elektronikus számlabefizetések között a legnagyobb, mintegy 87 százalékos fizetési pontosság."

A Díjnet Elektronikus Fizetési Indexet (Díjnet Index) 2014. októberétől félévente publikálja a Díjnet.hu online számlabemutatási és -fizetési rendszer üzemeltetője, a Díjnet Zrt. A Díjnet Index kiszámítása a háztartásokra jellemző elektronikus fizetési formák (bankkártyás tranzakciók, csoportos beszedési megbízások és a nem távközlési célú mobiltelefonos vásárlások) összevont pénzforgalmi adataira, valamint a dijnet.hu saját féléves számlabemutatási statisztikáira épül. A mutató a háztartások teljes fogyasztási kiadásain belül az elektronikus fizetési csatornák elterjedését és lakossági használatát méri.

A Díjnet Elektronikus Fizetési Index módszertanáról

– A Díjnet Index a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Statisztikai Hivatal, valamint a dijnet.hu negyedéves statisztikáit veszi alapul, és az olyan, lakossági vásárlásokra jellemző elektronikus fizetési formák pénzforgalmi adatait tartalmazza, mint a csoportos beszedési megbízások, a kártyás tranzakciók, a mobiltelefonos vásárlások összege, valamint a dijnet.hu féléves forgalmi számai, bemutatva ezek együttes alakulását a háztartások teljes fogyasztási kiadásain belül. Ezzel azt fejezi ki, hogy a háztartási vásárlások milyen aránya zajlik elektronikus fizetési csatornákon.

– A Díjnet Index egy közelítő érték arra, hogy a háztartási vásárlás a féléves statisztikákból kiindulva milyen mértékben zajlik elektronikus úton; növekvő értéke az elektronikus fizetés terjedését jelzi a lakosság körében.

– Az MNB rendszeresen publikált pénzforgalmi adatai nem választhatók szét lakossági és vállalati adatokra. A Díjnet Index az elemzésekben széles körben elfogadott módon a lakossági pénzforgalmat a lakosságra inkább jellemző pénzforgalmi csatornák (pl. bankkártyás vásárlás, csoportos beszedési megbízások) adataival írják le, még akkor is, ha valójában azok tartalmazzák a vállalati forgalmat is. Bár a lakosság átutalásokat is kezdeményez, az összevont átutalási forgalmi statisztika a sokkal jelentősebb vállalati átutalási forgalom miatt nem tudja tükrözni, közelíteni a lakossági értéket, emiatt a Díjnet Index egyelőre az átutalási adatokkal nem tud számolni.