MSZP Innovációs és Informatikai Tagozata nyilatkozata a Digitális Közmű programról
9 perc olvasás
www.mszp.hu Az MSZP Innovációs és Informatikai Tagozata kibővített elnökségi ülést tartott Agárdon. Örömmel állapítottuk meg és üdvözöljük, hogy a 2008. októberében Szombathelyen kiadott tagozati állásfoglalásunk követően igen pozitív pezsgés indult be a hazai infokommunikáció fejlődése érdekében. Támogatjuk a kormányzat által kezdeményezett Nemzeti Digitális Közmű létrehozásának szándékát, amely érdemben, jövőálló módon elősegítheti az ország versenyképességének növekedését, a digitális szakadék felszámolását.
www.mszp.hu Az MSZP Innovációs és Informatikai Tagozata kibővített elnökségi ülést tartott Agárdon. Örömmel állapítottuk meg és üdvözöljük, hogy a 2008. októberében Szombathelyen kiadott tagozati állásfoglalásunk követően igen pozitív pezsgés indult be a hazai infokommunikáció fejlődése érdekében. Támogatjuk a kormányzat által kezdeményezett Nemzeti Digitális Közmű létrehozásának szándékát, amely érdemben, jövőálló módon elősegítheti az ország versenyképességének növekedését, a digitális szakadék felszámolását.
Úgy látjuk, hogy ez lehet az első olyan átfogó fejlesztés a hazai infokommunikáció területén, amely nem nehezen megfogható, ködös felhőbe burkolt látszatcélok elérését célozza meg, hanem elsősorban az állam és az állampolgárok érdekeit tartja szem előtt, nem kiszolgáltatva azokat partikuláris egyéni és csoportérdekeknek.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy nem csak a szakmai szervezetek, hanem a Magyar Tudományos Akadémia, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség informatikai és telekommunikációs munkacsoportja, az MSZP parlamenti frakció Informatikai és Hírközlési szakmai csoportja és az MDF informatikai kabinetje is konstruktív szakmai nyitottsággal és politikai tettrekészséggel fogadta a kormányzati kezdeményezést. Bízunk benne, hogy a többi parlamenti párt és a fejlődés iránt elkötelezett szakmai szervezetek is felismerik az ország jövője szempontjából e fejlesztés fontosságát, és teljes konszenzus alakul ki a Nemzeti Digitális Közmű gyors és hatékony kialakításában.
A Magyar Tudományos Akadémia 2009. januárjában szervezett konferenciát a Nemzeti Digitális Közműről, amely régen tapasztalt, felfokozott szakmai érdeklődést váltott ki.
A Fidesz által kiadott állásfoglalás szerint számukra is kiemelt cél a digitális szakadék csökkentése, szakmai álláspontjuk szerint a digitális közmű alapgondolata támogatható, nyitottak a szakmai és politikai egyeztetésre. Már tíz éve foglalkoztatja őket is egy ilyen országos optikai hálózat kiépítésének gondolata, amely alkalmas lehet arra, hogy csökkentse a Magyarországon kialakult digitális esélyegyenlőtlenséget. A Nemzeti Digitális Közművel kapcsolatban stratégiai fontosságú kérdés számukra az is, hogy egy ilyen országos hálózatnak köztulajdonban kell lennie, és abban is kell maradnia.
A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület szakmai elemzése a hazai infokommunikációról megállapította, hogy a kielégítő sebességű és minőségű, továbbfejleszthető szélessávú szolgáltatás nyújtásához a települések nagykapacitású optikai (fényvezetős) csatlakoztatása és a településen minőségi szélessávú hozzáférési hálózat kiépítése szükséges. Jelenleg hazánkban mintegy ezer olyan település van, amelyet egyáltalán nem ér el optikai hálózat, és bizonyos, hogy szinte nincs település további fejlesztési szükséglet nélkül. Az országos szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez állami beavatkozásra, támogatásra van szükség, közösségi források felhasználásával. Az állami beavatkozás fel kell, hogy gyorsítsa a szélessávú ellátottság kiépítését a kevésbé nyereséges területeken. EU támogatások felhasználásával kiépített hálózatok nyílt hozzáférésű hálózatként történő hasznosítása biztosíthatja az állami beavatkozás és a versenyszemlélet összeegyeztetését.
Osztjuk a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács közleményének megállapítását, amelyben szorgalmazza, hogy az információs társadalom fejlesztésében meg kell találni a leghatékonyabb megoldásokat, az állami szerepvállalás helyes, arányos mértékét, amely a piaci szereplőket beruházásokra és munkahelyteremtésre ösztönzi, egyúttal versenysemleges, és nem okoz piactorzulást. Nem értjük azonban, hogy a közleményükben említett „magyarországi telekommunikációs szolgáltatók az elmúlt három évben, hazánkban több mint 500 milliárd forintot fordítottak a kommunikációs piaci fejlesztéseikre" hogyan lehet valós állítás, mert ez azt jelentené, hogy minden háztartásra átlagosan 125 ezer forintos fejlesztés jutott. Ennyi pénzből már minden magyar háztartást Japánt leköröző módon fel lehetett volna fejleszteni. Nagyon kártékonynak tartjuk azt a megközelítést, amely azt állítja, hogy „a hazai szélessávú lefedettség eléri a 98%-ot, és a hálózati infrastruktúra minősége nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő". Szakítani kell azzal a hibás terminológiával, amely szerint, ha egy településen már van legalább egy előfizető, akkor az a település már lefedettnek tekinthető. A XXI. század Magyarországán nem fogadhatjuk el azt a kialakult gyakorlatot sem, hogy vidéki településeink jelentős részén a nagyvárosi szolgáltatási szint töredékéhez csak többszörös áron lehessen hozzájutni, és emiatt csak a tehetősek engedhetik meg maguknak a szélessávú hozzáférést.
A szélessávú elérés biztosítása minden háztartás számára már nem csak a telekommunikációs cégek üzleti feladata, hanem az ország versenyképességének növelését elősegítő egyik legfontosabb közműelem – hasonlóan az elektromos áram vagy az ivóvíz biztosításához. A hazai nagyvárosokban kialakult hálózati infrastruktúra nemzetközi viszonylatban is megállná a helyét, ezzel szemben a vidék elmaradottsága évtizedekben fejezhető ki.
Osztjuk az MDF álláspontját, amely szerint a „Nemzeti Digitális Közmű infrastrukturális alapját képezheti a további NET-fejlesztéseknek, a hálózati Magyarország 2.0, vagy további verziók kiépülésének. De a tartalom érték-hierarchiájának javítása és a szabályozási kötelmek megalkotása nem kerülhetők meg, a hálózati fejlesztések középpontjában döntően a magyar társadalom humán erőforrásainak megerősítése kell, hogy álljon, azaz az emberek alkotóképességének, munkakészségének kibontakoztatása. Ilyen lehet a távoktatás és a távmunka, az elektronikus közszolgáltatások, valamint a részletes informatikai adatbiztonság."
Támogatjuk az MSZP parlamenti frakció Informatikai és Hírközlési szakmai csoportjának kezdeményezését, amely szerint az e-Befogadás parlamenti bizottsága adjon helyet a Nemzeti Digitális Közmű ötpárti szakmapolitikai egyeztetéseinek, valamint a további tartalmi és tervezési feladatok koordinálásának.
Az Európai Unió a szélessávú szolgáltatások elterjesztését hosszabb ideje szorgalmazza. Az Európai Bizottság 2008. novemberében nyilvánosságra hozott „Európai gazdaság helyreállítási terve" külön akcióprogramot szentel a nagysebességű internet infrastruktúra gyorsabb kiépítésének és korszerűsítésének. A „High-speed Internet for all" akció 2010-re teljes lefedettséget céloz meg. Külön kiemeli, hogy azokon a területeken, ahol a piac tehetetlen, ott közösségi forrásokból kell beavatkozni.
Szabályozási és közpolitikai eszközökkel az állam több kísérletet tett az elmúlt tíz évben, igen szerény hatékonysággal. Itt az ideje, hogy mindezeken túl az ország versenyképessége érdekében uniós források koordinációjával, költséghatékony módon, a meglévő állami optikai hálózati eszközök integrált hasznosításával, a korábbi állami feladatok maradéktalan fenntartása mellett oldjuk meg ezt a feladatot. Nemzetközi tapasztalatok szerint a piac ezt önmagában nem tudja megfelelően biztosítani.
A Nemzeti Digitális Közmű létrehozásának célja elsősorban az ország versenyképességének javítása. Növeli a foglalkoztatás rugalmasságát, lehetővé teszi a távmunka széles körű elterjesztését. A leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek a nemzetgazdaság vérkeringésébe kapcsolásával növeli az esélyegyenlőséget, ehhez pedig ma már elengedhetetlen a szélessávú elérés biztosítása mindenkinek. A hazai és nemzetközi internetes tartalmak elérése a vidéki lakosságnak többféle kitörési lehetőséget teremt.
Az európai normáknak megfelelően nyitott (open-access) hálózat létrehozása fokozza a szolgáltatói versenyt, a jelenlegi szereplőkön kívül továbbiak számára is megkönnyíti a piacra lépés lehetőségét – ezzel az egyes vállalkozásoknak nem biztosít méltánytalan előnyt.
Nagyra értékeljük a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium partnerségét a közmű modelljének kialakításában.
Javasoljuk az MSZP parlamenti frakció munkacsoportjainak: a szakterületükhöz tartozó minisztériumok számára fogalmazzanak meg elvárásokat a Nemzeti Digitális Közmű hasznosítására. Fontosnak tartjuk az információtechnológia alkalmazását pl. az oktatásban, (távoktatás, digitális iskola), az egészségügyben (távdiagnosztika, e-TAJ-kártya), a munkaügyben (távmunka, szolgáltatás-export, a foglalkozatásból önhibájukon kívül kikerültek felzárkóztatása), az e-közigazgatásban, a terület- és vidékfejlesztésben, vagy az intelligens közlekedési rendszerekben rejlő lehetőségek feltárását. Javasoljuk az MSZP frakció vezetésének, hogy a frakció munkacsoportjai, az MSZP tagozatai és a Baloldali Önkormányzati Közösség bevonásával szervezzen szakmai konferenciát a Nemzeti Digitális Közműben rejlő lehetőségekről.
A gazdasági világválság szűk korlátok közé szorítja a hazai politikai és gazdasági irányítás mozgásterét. A hazai tudásalapú gazdaság kialakításához kötődő megoldások azok, amelyek hazánk számára a kitörés lehetőségét biztosítják. A Nemzeti Digitális Közmű körül kirajzolódó szakmai és közpolitikai konszenzus példát mutat erre.
Az MSZP Innovációs és Informatikai Tagozata javasolja a kormánynak, hogy mielőbb kezdje meg a Nemzeti Digitális Közmű kiépítését.
(MSZP)
