MUNKAHELYI JUTALMAK, ÉS PÉNZEN KÍVÜLI JUTTATÁSOK KUTATÁSA

A Merces (http://www.merces.hu/) online fizetési felmérés szakértői legutóbbi kutatásukban azt vizsgálták, miként alakultak az átlagjövedelmek, a béren kívüli juttatások és az év végi jutalmak az utóbbi két évben. A napokban kibocsátott összegző tanulmányból több érdekes adat és összefüggés is kitűnik a vizsgálat eredményei közül.

Az országos átlagjövedelem alakulása nem mutat jelentős törést az elmúlt időszakban. 2007. harmadik negyedévében 192 ezer forint volt a havi bruttó átlagfizetés, 2008 hasonló időszakában 202 ezer forint, 2009. harmadik negyedévében pedig 215 ezer forint.

A 13. havi bérek országos átlaga is enyhén nőtt: 2009 harmadik negyedévében 172 ezer forint volt, viszont 13%-kal kevesebb munkavállaló számíthat rá idén, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A több tehát kevesebbeknek jár…

Az év végi pénzügyi jutalmak átlagos összege mintegy két év alatt bruttó 156 ezerről 189 ezerre nőtt, de míg 2007-ben a munkavállalók 45%-a részesült benne, és még 2008. harmadik negyedévében is 46%-uk, 2009. harmadik negyedévében már csak 41%-uk.

Egy másik összehasonlításban a Merces kutatói azt vetették össze, milyen módon változtak ezek a juttatások az egyes szakmai kategóriák esetében 2008. és 2009. harmadik negyedéve között.

A 13. havi fizetések és év végi jutalmak vonatkozásában szinte minden vizsgált munkaszinten (segédmunkástól egészen a felsővezetőkig) 10-14%-kal csökkent azok aránya, akik részesülnek ilyen év végi plusz jövedelemben. Érdekes viszont, hogy a prémiumok átlagos összege a tavalyi év hasonló időszakához képest megnőtt. A legnagyobb mértékben a felsővezetők körében – az ő esetükben a tavaly év végi átlagos bruttó 528 ezer forintról 2009-ben 640 ezer forintra.

Szűk esztendőkben szorosabbra húzzuk a nadrágszíjat?

A Merces kutatói azt is megvizsgálták, miként változtak meg a béren kívüli juttatások az elmúlt egy év során. Minden juttatás esetében csökkent az ezt élvezők aránya. A leggyakrabban nyújtott béren kívüli juttatás az utazási költségek térítése (bizonyos feltételek esetén ez törvény által előírt kötelessége a munkáltatónak) 2008. harmadik negyedévéhez képest 2009-re 14%-kal csökkent. Idén 11%-kal kevesebb dolgozó kap ingyenes italellátást munkahelyén, mint egy évvel korábban. Jelentősen, 9%-kal csökkent a nyugdíjbiztosítási hozzájárulásban részesülők aránya is. Idén 8%-kal kevesebben használhatták mobiltelefonjukat magáncélra a vállalat költségén és ugyanennyivel kevesebb jut a képzésekre is. A hétvégi céges akciók is majdnem felére, 7%-ról 4%-ra csökkentek, a sport és kulturális juttatások 4-ről 2%-ra.

Nagyobb szervezeteknél arányosan kisebb volt a csökkenés: míg a kevesebb, mint 10 főt foglalkoztató cégeknél 16%-kal csökkent a munkába járás költségtérítésében részesülők aránya, több mint 1000 fős vállaloknál „csupán" 9%-kal. Jelentős különbség mutatkozott a két vállalattípus között az ingyenes italellátás esetében is: előbbi esetében 15%, utóbbi esetében 7% a visszaesés. Flexibilis munkaidőben idén 11%-kal kevesebben részesülnek a kis cégeknél, nagyvállalatok esetében 4%-kal.

A belföldi magán, valamint az állami tulajdonú cégek érzékenyebben reagáltak a gazdasági változásokra a felmérés eredményei szerint. Idén a tavalyihoz képest 16%-kal kevesebben számíthattak a munkába járás költségeinek térítésére a belföldi magántulajdonú cégeknél dolgozók, az állami cégek alkalmazottai esetében 14% volt a csökkenés, a külföldi magántulajdonú cégeknél 9%.

A belföldi cégeknél a mobiltelefont magáncélra 10%-kal kevesebben használhatják idén, külföldi cégeknél ez a csökkenés 7%, állami vállalatoknál 2%.

A munkaköri kategóriák közül a segédmunkások 25%-kal kevesebben számíthatnak munkába járásuk költségeinek térítésére, a szakmunkások esetében 19% a csökkenés, az irodai alkalmazottak esetében 15%.

A felmérés adatai szerint a szakmunkásokat érinti leginkább a nyugdíjbiztosítási hozzájárulás megvonása: körükben 11%-kal kevesebben kapnak idén ilyen juttatást, míg más beosztotti kategóriák esetén a csökkenés mértéke 8%. Legkevésbé érinti ez a megszorítás a közép- és felsővezetőket: csupán 3% a csökkenés. A mobiltelefonra vonatkozó szigorítások viszont ez utóbbi két kategóriát érintették leginkább: 10, illetve 13% a csökkenés mértéke.

A vizsgálat eredményeinek ismeretében egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a kisvállalkozásoknál dolgozók érzik leginkább az elvonásokat. A 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégeknél volt legnagyobb mértékű a csökkenés az egyes juttatások vonatkozásában.

A Merces (http://www.merces.hu/) munkatársai legutóbbi kutatásukban azt vizsgálták, hogy a harmadik negyedévben regisztrált munkahelykeresők és az álláshirdetéseket feladó cégek gyakorlatában milyen jutalmakra, és béren kívüli juttatásokra lehet számítani Magyarországon.

A Lapcom Kft. tulajdonában működő site 2006-ban jelent meg az állásportálok hazai mezőnyében, s havi 150 ezres látogatottságával mára a magyar piac egyik meghatározó szereplőjévé vált: 2007 januárja óta a hirdetések száma csaknem 400 százalékkal nőtt. A társaság szlovák testvéroldala hazájában szintén piacvezető. A Merces szakértői – saját online fizetési felmérésük adataira hivatkozva – kéthetente adnak közre kutatási adatokat, abból kiindulva, hogy a vállalati protokoll sok esetben nem teszi lehetővé még a közvetlen kollégák körében való munkabérről folytatott diskurzusokat sem. Bár semmi nem tiltja, a magyar szokásrend alapján mégsem illő ezeket a kérdéseket firtatni. A témával foglalkozó, komolyan vehető fórumok korábban nem léteztek, ezért hozták létre az aktív Állás Fórumot (http://www.workania.hu/allas-forum), a munkapiaccal összefüggő vélemény- és tapasztalatcsere érdekében, amit az álláskeresők és a szakmai nyilvánosság véleményformálói ma már egyaránt igénybe vesznek. Napjainkban egyre objektívabban hasonlítható össze az azonos régióban, azonos beosztásban, szakmában eltöltött évek számában egymáshoz közel eső és hasonló tapasztalatokkal rendelkező kollégák bérezése. Megválaszolhatóvá vált a sokakat foglalkoztató kérdés: „elég jól keresek a saját szakmámban?" A bérinformációs felmérések által kiküszöbölhető a megpályázott állás elveszítése – a munkáltatók által túlzottnak tartott, vagy az irreálisan alacsony bérigény okán. Az olvasók el tudnak igazodni az egyes ágazatokban való munkavállalás anyagi vonatkozásait illetően, s nem utolsó sorban az is mérlegelhető, milyen fizetésbeli eltérések adódnak bizonyos iskolai végzettségek megszerzése után. Az egyre népszerűbb és ismertebb fizetés-összehasonlító portál (http://www.merces.hu/) adatbázisa naponta frissül. (2009. október 20-ig 89.271 ember vett részt a felmérésben, melynek során a kutatók 32.734 önéletrajzban megjelölt „elvárt bért", és 17.854 aktuális állásajánlat bérinformációit vették figyelembe.) A felmérésben a jövőben is bárki anonim módon részt vehet, aki a Merces honlapján kitölt egy űrlapot.