Tomcsányi Kastály -Bereg MúzeumTomcsányi Kastály -Bereg Múzeum

Az 1963-ben alapított Beregi Múzeum immár véglegesen új helyén, a város egyetlen bejegyzett s a felújítás után ismét pompázó barokk mûemléki kastély épületében fogadja kiállításainak látgatóit.

 Tomcsányi Kastály -Bereg MúzeumTomcsányi Kastály -Bereg Múzeum

Az 1963-ben alapított Beregi Múzeum immár véglegesen új helyén, a város egyetlen bejegyzett s a felújítás után ismét pompázó barokk mûemléki kastély épületében fogadja kiállításainak látgatóit.

Köszönhetõen az elõdök és a múzeum jelenlegi munkatársainak, immár csaknem 40.000 db, nagy részben országosan is jegyzett néprajzi, régészeti és történeti tárgyat õriz, gondoz a térség kulturális örökségének hivatott gyûjteménye. A hírneves Tomcsányi kastély 10 teremben  csoportosítva, válogatott tárgy együttesekkel és eddig nem igen látott fotókkal, képzõ- és iparmûvészeti  alkotásokkal és hangulatosan alakított közönség-terekkel szolgálja az érdeklõdõ látogatókat.

A Bereg kincsei címet viselõ tárlat-fûzér a beregi Tiszahát, valamint az oklevelekben elõször 1214-ben említett, késõbb jelentõs térségi központ szerepet is ellátó Vásárosnamény (Namény) táji-történeti és társadalmi viszonyait vázolja fel a bevezetõben. A tágas fogadó térbõl elõször abba a helyiségbe jutunk, amely a legendás múzeumalapító és református lelkész, Csiszár Árpád tiszteletes (1912 – 1989)  izgalmas és a jövõnek is példát mutató életútját, annak érdekes és tanulságos eseményeit vetíti elénk. Ember- és népismerete, valamint a feléje áradó  bizalom révén sikerült megalapozni a késõbbi  múzeum gazdag gyûjteményeit. Itt tudhatjuk meg például azt is, hogy egyike volt azoknak a kiválasztottaknak, akik a magyar Himnusz költõje, Kölcsey Ferenc exhumálásában és újratemetésében közremûködtek.

Vidékükön a  falu életének hagyományosan az egész évet átfogó vászonmunkák adták meg a keretét. A  szövéssel készített, majd hímzéssel díszített vászonhoz kapcsolódtak a Beregi Tiszahát népe életének döntõ pillanatai. Készítésének minden részlete, a munkák nehézsége ellenére a falvak egészének várva várt eseménye volt. Mivel ez a munka és szépen formált eszközei kizárólag a nõi tevékenység egyik jellemzõje, a házasságra készülõdõ lány majdani életének meghatározó tárgyi világát idézik, a kiállítás rendezõi igyekeztek e témát a lehetõ legrészletesebben kibontani. Így több teremben is visszaköszönnek ezek, az ember életét a kisgyermekkori bölcsõtõl a sírig, pontosabban a közösen gyászolt ravatalig elkísérõ gyönyörû és változatos textíliák.  Népünk hagyományos díszítõ érzéke és kedve még a mindennapi élethez, házi és ház körüli munkákhoz kapcsolódó textíliákon is megnyilatkozik (2., 3. és 4. terem gazdag látnivalói!). Csupán  a tésztafélék (kenyér, kalács, sütemény) otthoni elkészítése és tárolása során legalább  egy tucat vászonféle szolgált a konyhai háztartásban.

A régi mintákat ma is szívesen használják különféle háztartási és egyéb vászontárgyak díszítéséhez.  Ezt bizonyítják a mai használati tárgyakon és viseleten megjelenõ hímzések. A kiállítás látogatói itt arra is lehetõséget kapnak, hogy szakmai segítséggel, valamint a számítástechnika segítségével megtekinthetõ, sõt kipróbálható a hímzés és a tervezés folyamata!

Külön terem mutatja be a múzeumnak helyet adó kastély és a kelet-magyarországi térség történelmében kiemelkedõ szerepet játszó Lónyay-  és Tomcsányi- családok Bereg megyei kapcsolatát, meghatározó szerepét. Itt követhetõ nyomon Tomcsányi Pál akadémikus és felesége, a hímzésben és más alkotói mûfajban is jártas Szemere Sarolta asszony jeles személységekben gazdag családfája. A beregi falvak mecénásai voltak továbbá hagyományosan azok a nemesi családok is, akik különbözõ javak, adományok juttatásával segítették a környezetükben élõ közösségek boldogulását, veszély esetén életben maradását, tehetséges ifjaik taníttatását.

A két részre osztott régészeti tárlatot egy nagyobb teremben és az ebbõl nyíló sarokszobában tekintheti meg a látogató.

A kiállítás az õskõkortól (Kr.e. 250000 – 8000) a XVIII. századig terjedõ idõintervallum kultúráinak tárgyi hagyatékából nyújt ízelítõt. Megtalálhatóak benne a mindennapok használati eszközeitõl kezdve az ünnepi alkalmakkor viselt ékszereken, a harcok során alkalmazott fegyvereken, a mesterek szerszámain vagy a vallási rituálékon használt tárgyakon át a temetéskor túlvilágra szánt mellékletekig számos elem.

Anyagából két rész országos, sõt európai szinten is kiemelkedõen fontos: a bronzkor és a császárkor (Kr.u. I. század –  476) leletei. Az elõbbinek a késõi szakaszában (Kr.e. 1400/1300-800) a Beregben és környékén különbözõ okokból földbe rejtett óriási mennyiségû bronztárgy, míg az utóbbi során virágzó beregsurányi fazekascentrum örvend széles körû tudományos ismertségnek.

A rendezés két leglátványosabb eredménnyel járó vállalkozásának a surányi fazekasok által használt – ásatási eredményeken és néprajzi megfigyeléseken alapuló – edényégetõ kemencék méretarányos modellezése és a korszakban a Felsõ-Tisza-vidékén  megtelepült germán törzsek, a vandálok/viktoválok fegyverzetének újraalkotása tekinthetõ.

A termek sorát az az épület hátsó parkjára nézõ helyiség zárja, amelyben közel félszáz öntött vas kályha, a szintén Bereg vidékén készült mûvészi és háztartási vasöntvény került elhelyezésre. Egyúttal itt van mód arra, hogy a múzeum barátai egy-egy rendezvényen gyûljenek össze és tartsák foglalkozásaikat.

A kiállító  kastély melléképületeiben a múzeum gyûjteményeinek java és az azokat gondozó szakemberek kaptak szintén korszerû és magas színvonalú elhelyezést a régió operatív programjának kiemelkedõ anyagi támogatásával.

A kiállítás forgatókönyvét Felhõsné Dr. Csiszár Sarolta igazgató, néprajzkutató és Pintye Gábor régész készítette. Arculat és kivitelezés: NARMER Stúdió (Budapest).

Nyitva tartás: hétfõ kivételével, naponta  10-tõl 16 óráig

Cím: 4800 Vásárosnamény, Szabadság tér 26.

Elérhetõség: Tel: 45/ 470-638 . E-mail: beregmuz@freemail.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük