A Magyarországnak nyújtott uniós pénzügyi támogatásról szóló döntéssel egyidőben az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 12 milliárdról 25 milliárd euróra emeljék az eurózónán kívüli, fizetési nehézségekkel küzdő EU-tagállamok pénzügyi támogatásának maximális lehetséges összegét. Az EP most elfogadta ezt a módosítást.

 

A Magyarországnak nyújtott uniós pénzügyi támogatásról szóló döntéssel egyidőben az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 12 milliárdról 25 milliárd euróra emeljék az eurózónán kívüli, fizetési nehézségekkel küzdő EU-tagállamok pénzügyi támogatásának maximális lehetséges összegét. Az EP most elfogadta ezt a módosítást.

Egy a korábbi, 1969-es helyébe lépő, 2002-es uniós jogszabály értelmében az unió középtávú pénzügyi támogatást nyújthat tagállamainak. Eszerint az EU olyan, nem az eurózónához tartozó uniós országot támogathat, amely fizetésimérleg-nehézségekkel küszködik vagy ennek komoly veszélyével néz szembe – akár fizetési mérlegének általános egyensúlytalansága, akár a rendelkezésére álló valuta típusa miatt.

A 2002-es rendelet a támogatási összeg plafonját 16 milliárdról 12 milliárd euróra csökkentette, hivatkozva arra, hogy az akkori 15 közül csupán három tagállamban nem volt euró. A legutóbbi fejlemények tükrében azonban az Európai Bizottság azt javasolta, emeljék 25 milliárdra a maximális értéket.

A jövőben egyszerűbben

Az Európai Bizottság a jövőben szeretné elkerülni, hogy csak nehézkes jogalkotási eljárással lehessen megváltoztatni a plafont, ezért maga döntene az új határértékről. Az EP ezt nem támogatta, elfogadott viszont egy olyan módosítást, amelyben kinyilvánítja szándékát, hogy az ilyen esetekben gyors döntést hoz majd. A képviselők azt akarják, hogy az Európai Bizottság kétévente vizsgálja felül a plafonértéket.

EP-állásfoglalás

Az Európai Parlament sürgősségi eljárásban tárgyalta a jogszabályt. A képviselők a kézfelemeléssel megszavazott rendelet mellett egy állásfoglalást is elfogadtak, 491 igen, 13 nem, 24 tartózkodó szavazattal.

A szöveg emlékeztet, a Bizottság javasolja, hogy az uniós szerződés 119. cikke alapján, egy IMF-megállapodáshoz kapcsolódóan nyújtsanak Magyarországnak legfeljebb 6,5 milliárd eurós középtávú pénzügyi támogatást.

Az állásfoglalás szerint az eurót még be nem vezetett EU-tagállamokban „az egyensúly nagy hiányának kezelésére és a pénzügyi instabilitás megelőzésére jutó költségvetés-politikai mozgástér meglehetősen korlátozott lehet az Európa Unióban teret nyerő gazdasági recesszió körülményei között".

A képviselők szerint „az euróövezeten kívüli tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy  fizetési mérleghiányuk miatt középtávú pénzügyi támogatást elsősorban az uniótól kérjenek, „mielőtt nemzetközi segítségért folyamodnak".

Vizsgálnák a Magyarországról történt banki pénzkivonást

A szöveg „felhívja a Bizottságot annak részletes elemzésére, hogy hogyan befolyásolták Magyarország fizetési mérlegét az egyes bankok azon intézkedései, hogy miután más tagállamok mentési tervet fogadtak el, Magyarországról kivonták vagyonukat".

Az EP támogatja a tagállamoknak nyújtható hitelküszöb jelentős emelését. A képviselők emlékeztetnek, a 332/2002/EK rendeletet nem alkalmazták 2002-es elfogadása óta, és előzményét, a 119. cikk által előírt mechanizmust végrehajtó a 1969/88/EGK rendeletet kétszer alkalmazták, egyszer 1991-ben Görögország, egyszer pedig 1993-ban Olaszország esetében.

Magyar felszólalók

A parlamenti vitában Becsey Zsolt a néppárti frakció vezérszónokaként azt mondta, pozitív, „hogy az Európai Unió végül is, nagyon hosszú keresés után – nem volt könnyű – megtalálta a 119-es pontot és megtalálta a jogalapot, hogy egyáltalán segíteni tudjon".

Az okok sorolásánál Becsey azt mondta, „az utóbbi években az EU-n belüli tőkemozgásoknál (…) óriási a tőkeszivattyú a keleti tagállamokból a nyugatiakba". A másik probléma a képviselő szerint, hogy nem teljes a felügyeleti rendszer, mert azok az országok, amelyeknek nem az euró a valutájuk, el tudnak adósodni devizában.

A politikus úgy vélte, uniós válságelemző képességet kell kifejleszteni. „Hogy fogunk kinézni a külvilág felé, hogyha egy vagy másfél milliós tagállamokat is IMF-segítséggel akarnánk a folyófizetési-mérleg elől kimenekíteni?" – kérdezte Becsey. „Semmi mást nem kellett volna adni Magyarországnak, csak devizalikviditást, hiszen a bankok nem voltak eladósodva" – tette hozzá a képviselő, aki szerint a 25 milliárdos plafon is nagyon alacsony.

Fazakas Szabolcs a szocialista frakció vezérszónokaként beszélt a vitában. A képviselő azt mondta, bár az új tagállamok bankjai nem bonyolódtak kétes, spekulatív tengerentúli üzletekbe, „a nemzetközi pénzügyi válsággal járó forráshiány és bizalmi válság nagymértékben megrázta a külföldi hitelekre szoruló államháztartásokat is, amihez még a nemzeti valutákat célba vevő spekulatív támadások is hozzájárultak".

A képviselő szerint azt, hogy az EU kiterjesztette védernyőjét az eurózónához még nem csatlakozott országokra is, nem csak a szolidaritás motiválta, hanem a dominóhatás elkerülésének szándéka is.

Fazakas úgy vélte, az, hogy az EKB a válság által leginkább sújtott Magyarország részére 6,5 milliárdos mentőcsomagot adott, „nagyon fair és nagyon méltányos megoldás volt, hiszen Magyarország nemcsak évtizedek óta a reformok és az európai egyesülés élharcosa", hanem a konvergenciaprogram végrehajtásával 10 százalékról két év alatt 3 százalékra csökkentette a költségvetési deficitet. A képviselő hozzátette: „a mostani fellépések egyeztetésén túlmenően közös európai gazdasági válságstratégiára volna szükség".

Herczog Edit (szocialista) úgy vélte, „Európa épp a szolidaritás eszméjétől válik többé egy gazdasági társulásnál". Szerinte a válság kialakulásakor egy pillanatra úgy tűnt, Európa gazdaságilag és szociálisan is kettéválik, ezt viszont „sikerült megakadályoznunk a Bizottság hatékony és gyors fellépésének köszönhetően".

Az Európai Bizottság korábbi közleménye a Magyarországnak nyújtott pénzügyi segítségről

http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/08/1612&format=HTML&aged=0&language=EN&guiLanguage=en

Kékkártya: magasan képzett munkavállalók az EU-ban

Több szakmai tapasztalathoz kötnék a „kék kártya" kiadását a magasan képzett külföldi munkavállalók számára az EP-képviselők. Meghosszabbítanák ugyanakkor a kártya érvényességét, és a tagállamokra bíznák, hány kártyát kívánnak kiadni egy évben. Egy elfogadott módosítás értelmében az új tagállamokból érkezett – például magyar – munkavállalók előnyt élveznének az unión kívüliekkel szemben.

Az EP csütörtökön, 388 igen, 56 nem, 124 tartózkodó vokssal fogadta el az uniós kékkártyáról szóló jogszabályt.

Az Európai Unió a magasan képzett külföldi szakemberek körében nem tartozik a legnépszerűbb célpontok közé. Az EU a képzett migránsok alig két százalékát vonzza, míg például Ausztráliát a képzett bevándorlók közel tíz, Kanadát mintegy hét, az Egyesült Államokat pedig több mint három százaléka választja. A népszerűtlenség oka a huszonhét féle különböző tagállami szabályozás, ami megnehezíti a migráns munkavállalók számára a munkavállalást és a tagállamok közötti szabad mozgást – olvasható az Ewa Klamt (néppárti, német) által készített jelentésben.

A parlament ezért támogatta az Európai Bizottság javaslatát, amely – az egyesült államokbeli „zöldkártya" mintájára – „kékkártyát" adna a magasan képzett külföldi szakembereknek uniós munkavállalásuk megkönnyítésére. A képviselők azonban néhány kiegészítést is javasolnak.

Kékkártya csak a tapasztaltaknak

Az EP szerint csak az kaphatna kékkártyát, aki már elnyert egy állást valamely tagállamban, és felsőfokú végzettséggel, vagy – az Európai Bizottság által javasolt három évvel szemben – legalább ötéves szakmai tapasztalattal rendelkezik (ebből két évet töltve vezetői pozícióban). A kékkártyára olyanok is jogosultak lennének, akik legálisan már az EU területén tartózkodnak, kivéve a menedékjogot kérőket és a szezonális munkásokat – írja a jelentés.

Mennyi fizetés járjon?

A magasan képzett migránsok számára az Európai Bizottság az adott tagállamban érvényes bruttó havi minimálbér háromszorosát írná elő minimális jövedelemként. A képviselők viszont a tagállamban érvényes bruttó átlagbér legalább 1,7-szeresét biztosítanák. „Ennek pedig nem szabad alacsonyabbnak lennie annál a bérnél, amit más hasonló munkavállalók kapnak az adott pozícióban" – így a szöveg.

Hosszabb érvényesség

A kékkártyának a képviselők szerint nem kettő, hanem három évig kellene érvényesnek lennie, és további két évre lehetne meghosszabbítani. Ha egy munkavállaló ennél rövidebb idejű szerződést kap, akkor a szerződés idejére és további – nem az Európai Bizottság által javasolt három, hanem – hat hónapig kell, hogy jogosult legyen a kártyára – írja a jelentés. Ha pedig valaki elveszíti az állását, akkor szintén nem csupán három, hanem hat hónap alatt kellene új állást találnia ahhoz, hogy „kék kártyáját" megtarthassa – javasolják a képviselők.

Új tagállami munkavállalók előnyben

A képviselők szerint fontos, hogy a tagállamok maguk dönthessék el, évente hány kékkártyát kívánnak kibocsátani.

A szöveg szerint „a tagállamok munkaerőpiac-politikai okokból előnyben részesítik az uniós polgárokat, illetve – amennyiben a közösségi jogszabályok ezt előírják – előnyben részesíthetik a harmadik országbeli állampolgárokat, valamint azon harmadik országbeli állampolgárokat, akik jogszerűen tartózkodnak az érintett tagállamokban és ott munkanélküli ellátásban részesülnek".

A parlament szerint figyelembe kell venni azt is, hogy „az új tagállamok polgárait, akiknek a szabad mozgása a csatlakozás utáni átmeneti időszakban korlátozott, nem érheti hátrány a harmadik országokból származó, magasan képzett munkavállalókkal szemben".

Az EP ennek értelmében el is fogadott egy módosítást (401-157-9 arányban), amely szerint tagállamok elutasítják a kékkártya-kérelmet „a munkaerőpiac azon ágazataiban, amelyekben más tagállamok munkavállalóinak hozzáférését a 2003. április 16-i és 2005. április 25-i csatlakozási okmányok átmeneti intézkedései alapján korlátozták".

Az EP szerint emellett fontos, hogy a kékkártya ne vezessen a fejlődő gazdaságokat hátrányosan érintő agyelszíváshoz.

A plenáris vitában Gál Kinga a néppárti frakció vezérszónokaként azt mondta, „jelenleg az unióban 27 különböző rendszer szabályozza a harmadik államok állampolgárainak helyzetét. A két új irányelv egyszerűbb procedúrát biztosít a magasan képzett munkavállalók számára, illetve magában foglalja az egyszerűbb belépés és tartózkodás lehetőségét."

„A Néppárt elkötelezett amellett, hogy az uniós állampolgárok részére a preferenciális eljárás klauzulája mindenképp az irányelv fontos része legyen. (…) Magyar állampolgárként, de akár valamennyi új tagállambeli polgár nevében elfogadhatatlannak tartom, hogy ne legyen egyértelműen rögzítve, hogy a tagállam munkavállalója előnyt élvez az unión kívüli, harmadik állam munkavállalói előtt" – tette hozzá a képviselőnő. Európa szégyene, hogy úgy beszél a közös uniónkról, hogy még mindig másodosztályú polgároknak kezeli az új tagállamok polgárait a szabad munkavállalás területén – mondta Gál Kinga.

Jelentéstevő: Ewa Klamt (EPP-ED, DE)

Jelentés: (A6- /2008) – A beutazás és a tartózkodás feltételei olyan harmadik országbeli állampogárok esetében, akik magasfokú képzettséget igénylő állást keresnek

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2008., november 19., szerda

Jogalkotási figyelő

Ewa Klamt

Egyszerűbb munkavállalási és tartózkodási engedély a külföldi munkavállalóknak

Egyetértenek az EP-képviselők azzal, hogy egyszerűsíteni kell a külföldi munkavállalók számára az uniós tartózkodási és munkavállalási engedélyek kérelmezését. A képviselők szerint biztosítani kell az európai polgárokkal való egyenlő bánásmódot is.

Az EP csütörtökön 442 igen, 77 nem, 42 tartózkodó vokssal támogatta az Európai Bizottság irányelv-tervezetét, amely összevonná a munkavállalási és tartózkodási engedély kérelmezésének eljárását, egységes engedélyt adna ki, és emellett biztosítaná, hogy a harmadik országokból érkező munkavállalók az uniós polgárokkal egyenlő elbánásban részesüljenek. Az összevont eljárásról és engedélyről, illetve azonos jogokról szóló javaslat elfogadása nemcsak az adminisztratív terheket csökkenti, és megkönnyíti az engedélyek érvényességének ellenőrzését, hanem „jobb védelmet is ad majd a munkavállalóknak, mint a jelenleg hatályos nemzetközi megállapodások" – írja a jelentést készítő Patrick Gaubert (néppárti, francia).

Ugyanakkor a képviselők szerint sajnálatos, hogy a „javaslat nem elég nagyratörő és nem terjed ki a harmadik országok valamennyi, az unió területén gazdasági tevékenységet végezni kívánó állampolgárával kapcsolatos beutazási feltételekre". „Érthető a tagállamok ellenérzése egy ilyen mindenre kiterjedő javaslattal szemben" – írja a jelentésben Gaubert, aki kiemeli, „a tagállamok továbbra is saját maguk határozhatják majd meg a beutazási feltételeket és a területükre befogadott bevándorlók számát". A tagországoknak csak az előírt határidőt kell betartaniuk – olvasható a jelentésben.

Egyenlő bánásmód az uniós és a külföldi munkavállalóknak

A jelentés szerint az EU-ban jelenleg nagy egyenlőtlenségek tapasztalhatók az uniós és a migráns munkavállalók kezelését illetően, attól is függően, hogy melyik tagállamban dolgoznak és honnan származnak. A képviselők szerint ezért biztosítani kell az egyenlő bánásmódot az európai állampolgárok és minden, az unióban legálisan tartózkodó és dolgozó migráns munkavállaló között. Hasonló jogokat és kötelezettségeket kell előírni számukra, valamint el kell ismerni alapvető szociális jogaikat. „E jogok biztosítása minimális követelmény" – írja Gaubert – „nem korlátozva azonban a tagállamokat abban, hogy ennél kedvezőbb rendelkezéseket hozzanak".

Kékkártya a magasan, összevont eljárás az alacsonyan képzetteknek

Az összevont eljárásról és engedélyről szóló irányelvtervezet a kékkártyáról szóló irányelvet egészíti majd ki: előbbi az alacsonyan képzett, utóbbi pedig a magasan képzett migránsok munkavállalását könnyítené meg – olvasható a jelentésben. „A két irányelv egyidejű elfogadása révén meg lehet akadályozni egy kétsebességes bevándorlási politikát", amely támogatja a magasan képzettek bevándorlását, de megakadályozza az alacsony képzettségűek belépését az unió munkaerőpiacára – vélik a képviselők.

Jelentéstevő: Patrick Gaubert (EPP-ED, FR)

Jelentés: (A6- /2008) – A tartózkodási és munkavállalási engedélyre irányuló egységes kérelmekkel kapcsolatos eljárás

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Közös vita vége

Jogalkotási figyelő

Patrick Gaubert

EP-kétségek az utasnyilvántartási adatok felhasználásáról

Az Európai Parlament kétli, hogy szükséges lenne az uniós utasadat-nyilvántartási rendszernek az Európai Bizottság javaslatának megfelelő létrehozása jelentene. A képviselők aggódnak a személyes adatok védelme miatt.

Az Európai Parlament csütörtökön 512 igen, 5 nem, 19 tartózkodó vokssal állásfoglalást fogadott el az utasnyilvántartási adatok (PNR) bűnüldözési célú felhasználásáról szóló tanácsi kerethatározat-javaslatról.

Az EP „úgy véli, hogy a bűnüldözési hatóságoknak meg kell kapniuk az összes olyan eszközt, amelyre feladataik megfelelő elvégzéséhez szükségük van, beleértve az adatokhoz való hozzáférést", ugyanakkor „ezen intézkedések indokolásának a szükségesség, az arányosság és a kitűzött célok elérése felé mutató egységesség szempontjából meggyőzően alaposnak kell lennie", és „a magánélet és a jogi védelem hatékony biztosítására" van szükség.

A parlamentnek „továbbra is komoly fenntartásai vannak az európai uniós PNR-rendszer létrehozására irányuló javaslat szükségessége és hozzáadott értéke, valamint a javaslatban szereplő biztosítékok tekintetében" – áll a szövegben.

Az EP „osztja az Alapjogi Ügynökség nézetét, mely szerint pusztán az, hogy kereskedelmi adatbázisok rendelkezésre állnak, nem indokolja a bűnüldözési célú felhasználásukat". „Ugyanezt vagy jobb eredményt lehetne elérni a különböző rendvédelmi hatóságok között a kölcsönös jogsegély javítása révén" – vélik a képviselők.

A képviselők szerint minden tagállam felelősséggel tartozik a PNR-adatok gyűjtéséért és ezen adatok védelméért, és az ilyen adatok továbbítása, más tagállamokkal történő cseréje vagy más tagállamoknak történő átadása során a garanciák kötelezőek. Ezért – véli a parlament – „a tagállamok között kicserélt PNR-adatokhoz való hozzáférést szigorúan azokra a hatóságokra kell korlátozni, amelyek a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkoznak". Más bűnüldözési ügynökségeknek bírósági jóváhagyás függvényében lehet hozzáférést biztosítani – így a szöveg.

Az EP „aggodalmát fejezi ki, hogy a javaslat alapjában véve a bűnüldözési hatóságoknak indokolás nélküli hozzáférést biztosít minden adathoz". A képviselők a pontos célkorlátozás hiánya miatt is sajnálkoznak.

Több munkahelyet és biztos nyugdíjat akar az EP

Több és biztosabb munkahelyet teremtene, valamint magánnyugdíjjal egészítené ki az állami nyugdíjat az EP. A parlament szerint mindenki számára biztosítani kell a méltó nyugdíjat, a dolgozni vágyó nyugdíjasoknak pedig munkalehetőségeket kell teremteni.

A csütörtökön, 480 igen, 44 nem, 10 tartózkodó szavazattal elfogadott véleményadó jelentés szerint 2050-re Európa népessége lecsökken és jelentős mértékben idősebb lesz – áll a Gabriele Stauner (néppárti, német) által készített jelentésben. A munkaképes korúak száma 20 százalékkal lesz alacsonyabb, 2030-ban minden három emberből egy nem dolgozik majd. Az elöregedő népesség a legtöbb tagállamban növelni fogja a közkiadásokat – elsősorban a nyugdíj, az egészségügyi ellátás és a hosszú távú gondozási kiadások terén – és egyre súlyosabb teherként nehezedik az aktív munkaerő vállára – így a szöveg.

55 és 65 közötti nők, fogyatékosok, idősek

Az EP szerint a tagállamoknak „még több embert kell megtartaniuk a minőségi, biztonságos és kötelező társadalombiztosítás által fedezett foglalkoztatásban, elősegítve ezzel a növekedést és a munkahelyteremtést". A magasabb munkaerőpiaci részvételt különösen az 55 és 65 év közötti nők esetében kell fokozni, akiknek a foglalkoztatása jelenleg jelentős mértékben alacsonyabb – emelik ki a képviselők. Csökkenteni kell a munkanélküliséget, és – képzéssel, átképzéssel – növelni a foglalkoztatottságot az olyan, például fogyatékkal élő személyek, nők és időskorúak körében is, akik „nagy munkaerő-potenciállal rendelkeznek" – írja a jelentés. A parlament felszólítja például a tagállamokat, hogy biztosítsák a lehetőséget az idősek számára, hogy „önkéntesen folytathassák a munkát a nyugdíjba vonulás után is".

Határozatlan idejű szerződések

A képviselők a munkaerő-piaci diszkrimináció megszüntetését sürgetik, valamint úgy vélik, „az EU munkajogának meg kell erősítenie a határozatlan időre szóló munkaszerződéseket mint a foglalkoztatás domináns formáját".

A munkaképes korú és magasan képzett migráns munkavállalók számára az EP gyors bevándorlást ígérő, proaktívabb politikát szeretne, és elősegítené a migránsok jobb munkaerőpiaci és társadalmi integrálását. „A bevándorlók a társadalombiztosítási rendszer jobb egyensúlyát szolgálhatják, amennyiben jogszerűen foglalkoztatják őket" – írja a jelentés.

A nyugdíjbizonytalanság ellen

A szöveg szerint „az állami nyugdíjkiadások növekedése miatt a jövőben kiegészítő rendszereket is kell használni". A magánnyugdíj-rendszerbe pedig „be lehetne vonni a munkáltatók, illetve egyéb kollektív szervezetek és egyesületek által fizetett, vagy egyéni megtakarításokon alapuló nyugdíjakat is" – érvelnek a képviselők.

A parlament szerint „védeni kell az állampolgárok méltóságteljes életet biztosító nyugdíjhoz való jogát", a nyugdíjbizonytalanság elkerülése érdekében pedig tudatosítani kell a felnőttek – különösen a fiatalabbak – körében a nyugdíjalapok létrehozásának szükségességét.

Jelentéstevő: Gabriele Stauner (EPP-ED, DE)

Jelentés: (A6-0409/2008) – A társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszerek jövője: finanszírozásuk és az egyénre szabott biztosítások felé mutató tendencia

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008., november 20., csütörtök

Jogalkotási figyelő

Gabriele Stauner

Az EP a HIV/AIDS korai felismeréséért és kezeléséért

Átfogó stratégiára van szükség, amely támogatja a HIV-fertőzés korai felismerését, csökkenti a vizsgálatok előtt álló akadályokat, és biztosítja a korai kezelést – áll az EP csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásában.

A 480 igen, 4 nem és 10 tartózkodó szavazattal elfogadott hatpárti (néppárti, szocialista, liberális, zöldek, Nemzetek Európájáért Unió, Egységes Európai Baloldal) állásfoglalásában az EP arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy olyan HIV/AIDS kockázatcsökkentési stratégiát dolgozzon ki, amely „támogatja a korai felismerést és csökkenti a vizsgálatok előtt álló akadályokat", illetve „biztosítja a korai kezelést és tájékoztat annak előnyeiről". A képviselők szerint a stratégiának főként „a sebezhető és nagy kockázatnak kitett csoportokra" kell összpontosítania.

Az EP arra is felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák térítésmentes és névtelen teszteléshez való hozzáférést".

A parlament felhív az HIV/AIDS-betegeket sújtó különféle megkülönböztetések megszüntetésére, és a betegség megelőzésével, kimutatásával és kezelésével kapcsolatos tájékoztató és nevelő kampány fokozására is.

Az EP az első AIDS-világnap közelgő huszadik évfordulója (2008. december 1.) kapcsán vitázott a HIV/AIDS elleni küzdelemről a szerdai plenáris ülésen, illetve fogadott el állásfoglalást a csütörtöki ülésnapon. Az EU-ban ugyanis a statisztikák szerint egyre többen kapják meg a kórt, míg a világon a HIV-fertőzéssel élők száma ezzel szemben csökken. A leggyorsabb növekedés Nagy-Britanniában, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban tapasztalható.

A plenáris ülésen a szocialista képviselőcsoport vezérszónokaként szólalt fel Gurmai Zita. A képviselőnő azt mondta, hogy az elmúlt tíz évben az Európai Unióban 215 ezer új HIV-fertőzöttet regisztráltak, ugyanakkor becslések szerint az elmúlt évben a fertőzések egyharmadát nem sikerült diagnosztizálni. „A HIV/AIDS szempontjából pedig a nőké a legveszélyeztetettebb csoport" – tette hozzá.

Gurmai szerint a most elfogadott EP-állásfoglalás a betegség elleni küzdelem összes területét kezeli, és ahhoz is hozzájárul, hogy „a közeljövőben a kibővített Európa a szorosabb nemzetközi együttműködés kezdeményezője legyen a HIV/AIDS korai felismerésében és kezelésében". „A korai felismerési és kezelési rendszert, mint kísérleti programot, sikeres működése esetén más egészségügyi politika esetében is közös uniós eszközként lehet majd felhasználni" – fogalmazott Gurmai Zita.

EP: erősebb európai űrpolitikát

Európai űripar-politika, uniós űrhajósok részvétele egy Mars-expedícióban, az űrturizmus szabályozása, fellépés a világűr szennyezése ellen – többek között ezeket javasolja az EP a csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásában.

 „A világűr alapvető jelentőségű stratégiai tőke Európa függetlensége, biztonsága és jóléte szempontjából" – áll az EP 443 igen, 65 nem, 16 tartózkodó vokssal megszavazott állásfoglalása. Az EP-képviselők egy új, egyedi költségvetési sort szentelnének az európai űrpolitika finanszírozásának. Az Európai Bizottságot és a tagállamokat pedig felszólítják az űrtudományba és az űrtechnológiákba történő befektetések támogatására.

Űripar, űrszennyezés, űrturizmus

EP világűrrel kapcsolatos európai iparpolitikát dolgozna ki, és ebbe bevonná a kis- és középvállalkozásokat is. Emellett „hosszútávú stratégiát kell kidolgozni az emberi és robotok általi felderítésre irányuló nemzetközi programokban, például egy emberi Mars-expedícióban való részvételre" – vélik a képviselők.

Az EP szerint az űrprogramok jelentős szerepet játszhatnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A képviselők intézkedéseket sürgetnek a világűr szennyezésének elkerülésére, és az űrturizmus hatásairól és szükséges szabályozásáról készítendő tanulmányt várnak a Bizottságtól

Galileo, EGNOS, GMES/Kopernikusz

Az EP támogatja, hogy az unió jelenlegi prioritása a helymeghatározáson alapuló szolgáltatásokat nyújtó Galileo és az EGNOS, illetve a GMES/Kopernikusz, amely egy globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési program. A képviselők azt kérik, határozzák meg a GMES/Kopernikusz program konkrét menetrendjét, jogi kereteit, finanszírozását, nemzetközi hatásait, viszonyát a hasonló kezdeményezésekkel, valamint az uniós és nem uniós szervek szerepét a program kormányzásában.

Az EP-képviselők sajnálják, hogy a Jason-2 műhold esetében – az egyértelmű javaslatok ellenére – az alacsony hajlásszögű magasságmérési adatok nem folyamatosak. Kérik az Európai Bizottságot arra, hogy a Jason-3 műhold finanszírozási problémáit oldja meg, mivel az rövid távon is veszélyezteti a Kopernikusz-szolgáltatások fenntarthatóságát. A Galileo-programhoz kapcsolódó intézményközi panel létrehozása mintául szolgálhat az európai űrpolitika fejlesztéséhez – vélik a képviselők.

A parlamenti vitában a néppárti frakció vezérszónokaként felszólaló Barsiné Pataky Etelka azt mondta, a világűr felhasználása észrevétlenül vált az európai polgárok mindennapjaivá, egy átlagos uniós polgár például 50 műholdat használ egy nap. „A globális pénzügyi és részben már gazdasági válság következtében pedig ma már világosan tudjuk, hogy jelentősen felértékelődnek a versenyképességünket szolgáló high-tech kezdeményezések, és egyik ilyen a világűr hasznosítása" – tette hozzá.

Barsiné szerint minden tagállam számára nyitott az uniós űrprogramokban való részvétel lehetősége.

EP-állásfoglalás a méhek megmentésére

Az európai méhészet egyre súlyosabb gondokkal küzd, tartani lehet a rendkívüli gazdasági jelentőségű méhállomány jelentősen csökkenésétől. Az EP azonnali támogatást kér a méhészeknek. A képviselők többet szánnának a méhpusztulás okainak kutatására, és fellépnének a harmadik országokból jövő „méhészeti termékek tisztességtelen konkurencia" ellen.

Az EP-képviselők 458 igen, 13 nem, 5 tartózkodó vokssal, csütörtökön megszavazott állásfoglalásukban arra kérik a tagállamokat, hogy nyújtsanak azonnali támogatást a méhészeti ágazat számára. Az Európai Bizottságnak emellett pénzügyi támogatási rendszert kell kidolgoznia a méhállomány pusztulása miatt nehéz helyzetbe került méhészetek megsegítésére – véli az EP.

Az állásfoglalás szerint uniószerte „haladéktalanul fokozni kell a kutatásokat a méheket tizedelő parazitákkal, megbetegedésekkel és eredetükkel kapcsolatban, valamint a genetikailag módosított haszonnövények művelésének méhekre gyakorolt hatása terén".

A képviselők szerint csökkenteni kell az elégtelen beporzás kockázatát. Ezért kérik az Európai Bizottságot, hogy figyeljen oda a felszíni vizek minőségére, mivel a méhek rendkívül érzékenyek a környezet mindenféle romlására. Emellett ökológiai kompenzációs zónákat, méhészeti ugarokat kell kialakítani a legnehezebben művelhető földterületeken, ahol olyan nektárképző növények nőnek, mint a facélia, a borrágófű, a vadrepce vagy a fehérhere – olvasható az állásfoglalásban.

A képviselők arra is kérik a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a jövőben „vegyék figyelembe a méhek egészségét, a méhészeti termékek forgalomba hozatalának lehetőségeit, valamint a gazdaságnak a méhészeti ágazatra kifejtett hatását a genetikailag módosított haszonnövények Európai Unióban történő művelésével kapcsolatos megbeszélések és a jogalkotás során."

Az EP mindemellett úgy véli, „meg kell szüntetni a harmadik országokból származó méhészeti termékek tisztességtelen konkurenciáját". „A címkén jelölni kell a méz származási országát," és „be kell vezetni az importált méz kötelező vizsgálatát, hogy a nyúlós költésrothadást okozó bacilusok esetleges jelenlétét ki lehessen mutatni" – áll a szövegben.

EP: minél előbb végre kell hajtani a fürtösbombákat betiltó egyezményt

Az első adandó alkalommal alá kell írni és végre kell hajtani a fürtösbombák (kazettás bombák) használatát, gyártását, szállítását és raktározását megtiltó nemzetközi egyezményt – áll az EP-képviselők által a csütörtöki strasbourgi plenáris ülésen elfogadott állásfoglalásban.

Az 471 igen, 6 nem, 21 tartózkodó szavazattal megszavazott ötpárti (néppárti, szocialista, zöldek, Nemzetek Európájáért Unió, Egységes Európai Baloldal) állásfoglalás felhívja az egyezményt elfogadó összes államot, hogy az „első adandó alkalommal írják alá, ratifikálják és hajtsák végre a kazettás bombákról szóló egyezményt". Az EP arra is felhívja az államokat, hogy az egyezmény életbe lépéséig ne használjanak, vásároljanak, halmozzanak fel, gyártsanak, szállítsanak, vagy exportáljanak kazettás bombákat.

A korábban ilyen eszközöket használt uniós tagállamokat a képviselők arra kérik, hogy nyújtsanak technikai és pénzügyi támogatást a megmaradt kazettás bombák eltakarítására. Az Európai Bizottságtól a képviselők az erre a célra szánt uniós pénzügyi támogatás növelését várják.

Az EP azt is szeretné, ha az egyezményt aláíró államok megtennék a végrehajtás megkezdéséhez szükséges lépéseket addig is, amíg a ratifikáció nem történik meg.

A fürtösbombák gyártását, használatát, szállítását és raktározását betiltó egyezményt 2008 májusában Dublinban 107 ország fogadta el. Az egyezmény életbe lépése után arra is kötelezni fogja a részes államokat, hogy semmisítsék meg fürtösbomba-készleteiket, és takarítsák el a fel nem robbant bombákat. Az egyezményt 2008. december 3-án, Oslóban nyitják meg aláírásra, és fél évvel azt követően lép hatályba, hogy 30 ország aláírta azt. Az EP-képviselők szerint egyébként az egyezménynek minél hamarabb, még 2008 vége előtt hatályba kellene lépnie.

EU-elnökségi honlapok minden nyelven?

Az Európai Parlament támogatta azt a petícióban megfogalmazott a javaslatot, hogy az angol és a francia mellett a német is legyen kiemelt nyelv legyen az EU-elnökségek honlapjain. A parlament a polgárok jobb tájékoztatása érdekében még több nyelven is elérhetővé tenné az információkat.

2004-ben egy német nyelvvédő szervezet azt kérte a holland és a luxemburgi kormánytól, hogy EU-elnökségük idején ne csak angolul és franciául, hanem németül is legyenek olvashatók az unióval kapcsolatos netes anyagaik. A két kormány, majd a Tanács is elutasította ezt a kérést. Az európai ombudsman nem elégedett meg a tanácsi válasszal, és arra kérte az uniós intézményt, biztosítsa, hogy a soros elnökség honlapja németül is elérhető legyen.

Az EP a csütörtökön, 509-2-10 arányban megszavazott jelentésében egyetért az ombudsmannal, és úgy véli, ideális esetben a honlapnak az összes hivatalos uniós nyelven (jelenleg 23 ilyen van – a szerk.) működnie kell.

A képviselők mindenesetre jó példának tartják, hogy a francia elnökség honlapja a francia mellett angol, német, olasz és spanyol nyelvű is.

Jelentéstevő: Rainer Wieland (EPP-ED, DE)

Jelentés: (A6-0395/2008) – Az európai ombudsman által az 1487/2005/GG számú panasz ügyében az Európai Unió Tanácsához intézett ajánlástervezetet követően az Európai Parlament részére készített különjelentés

Petíciós Bizottság

Jogalkotási figyelő

Rainer Wieland

Függetlenebb Csaláselleni Hivatalt akar az EP

Az EP csütörtöki plenáris ülésén 450 igen, 8 nem, 11 tartózkodó szavazattal elfogadták Ingeborg Grässle (néppárti, német) jelentését az Európai Bizottság első olvasatban tárgyalt irányelv-tervezetéről, amely módosítaná az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatok szabályozását.

Az EP az EU-ban elkövetett csalások elleni vizsgálatok hatékonyságának és jogi kereteinek tisztázása érdekében számos módosítást javasol.

A képviselők kérik az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb egységesítse a közösségi adminisztratív jellegű vizsgálatokról szóló jogi szövegeket. A jelentés szerint az OLAF függetlensége érdekében a hivatal személyügyi irányítását meg kell erősíteni, a főigazgatói posztnak pedig 5 évre kellene szólnia, és egyszer lehetne meghosszabbítani.

Az EP szerint a tagállamoknak és a különböző európai intézményeknek, szervezeteknek évente jelentést kellene készíteniük arról, milyen eredményeket értek el az OLAF által a vizsgálatok után javasolt tennivalók terén. Emellett „az európai adófizetők objektív tájékoztatása és a sajtószabadság biztosítása érdekében a vizsgálatban részt vevő minden európai uniós szervnek tiszteletben kell tartania az újságírók forrásainak védelmét" – írja a jelentés. A képviselők hivatkoznak a Tillack-ügyre, amely során egy német újságíró ellen bírósági eljárást indítottak, miután az leleplezte az Európai Unió egyik szervénél tapasztalható korrupciót. Tisztázni kell az OLAF tájékoztatási politikájának alapelveit is – vélik a képviselők.

Az OLAF vizsgálatainak új szabályozását vitató plenáris ülésen felszólalt De Blasio Antonio (néppárti). Szerinte elérkezett az idő, hogy „keményebb kézzel lépjünk fel az EU-pénzek nem megfelelő felhasználása ellen", és „előrelépjünk a csalás elleni küzdelemben az Európai Csaláselleni Hivatal függetlenségének és vizsgálati hatalmának megerősítésével". De Blasio az irányelvmódosítás fontos eredményeként emelte ki, hogy „jobb együttműködést teremt az OLAF és a tagállamok hatóságai között", mivel eddig „az együttműködést nem írta elő jogi alap." Hozzátette, a legújabb tanulmányok szerint a „legtisztábbnak" tartott jómódú európai országok előszeretettel használnak illegális eszközöket, például megvesztegetést a tengerentúli üzletek során. „Az ilyen kettős mércék elfogadhatatlanok" – fogalmazott.

EP: sürgősen véget kell vetni a harcoknak Kongóban

Állásfoglalást fogadott el az EP csütörtöki strasbourgi plenáris ülésén a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén folyamatosan zajló harcok miatt egyre súlyosbodó helyzetről. Az EP szerint haladéktalanul véget kell vetni a fosztogatásoknak és az erőszaknak, és biztosítani a lakosság humanitárius ellátását.

Súlyos aggodalmának ad hangot az EP az észak-kivui összecsapások számának emelkedése miatt. A képviselők elítélték az évek óta folyó mészárlásokat, emberiesség elleni bűntetteket és a lányok és asszonyok elleni nemi erőszakot.

A 486 igen, 30 nem szavazattal, 17 tartózkodással elfogadott ötpárti (néppárti, szocialista, liberális, zöldek, Nemzetek Európájáért Unió) állásfoglalás felhívja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy sürgősen akadályozza meg a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti tartományaiban élő polgári lakosság elleni támadásokat. A kongói hatóságokat az EP felszólítja, haladéktalanul vessenek véget a kormány katonái által elkövetett fosztogatásoknak és erőszaknak. A parlament a helyi és nemzetközi hatóságoktól a háborús bűnök elkövetőinek mihamarabbi felelősségre vonását várja, a lányok és asszonyok elleni, fegyvernemként bevetett nemi erőszak ellen pedig zéró toleranciát akar.

A képviselők üdvözlik az uniós humanitárius segélyek növelését, különösen a közelmúltban kitört kolera, szamárköhögés és kanyarójárvány miatt. A harcokban résztvevő feleket viszont felszólítják, biztosítsák a humanitárius segélycsomagok eljuttatását és a humanitárius szervezetek munkatársainak biztonságát.

Az EP-képviselők állásfoglalásukban sürgetik a lázadókat vezető Laurent Nkundát, tartsa tiszteletben saját kijelentését, miszerint támogatja a békefolyamatot. Az EP szerint a válság rendezésére az amani és nairobi folyamat a legmegfelelőbb fórum. Emellett nemzetközi konferenciát kell összehívni a konfliktus politikai megoldására, és a Nagy Tavak régiójának erősebb gazdasági integrációjára – így a szöveg.

Az EP támogatja az ENSZ kongói misszióját, a MONUC-ot, amelynek „jelenléte hiányosságai ellenére elengedhetetlen ebben a drámai helyzetben". A parlament felszólítja a Bizottságot, a Tanácsot és különösen Belgiumot, Franciaországot, Olaszországot és az Egyesült Királyságot, hogy európai különleges egységek hozzájárulásával támogassa a missziót. „Amennyiben a MONUC további katonai erőket vet be, megbízatásának a civilek védelmére kell összpontosulnia, valamint az esetleges új békemegállapodások betartatására" – vélik a képviselők.

Az EP szerint „további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén megszűnjön a külföldi fegyveres csoportok, különösen a Ruanda Felszabadításáért Küzdő Demokratikus Erők tevékenysége". A szervezet tömeggyilkos vezetőit el kell fogni, azok számára pedig, akik nem vettek részt a tömeggyilkosságokban és hajlandóak a leszerelésre, fel kell ajánlani a letelepedés és visszailleszkedés lehetőségét – javasolják a képviselők.

A kongói hatóságokat és a MONUC-ot arra is felszólítják, zárják el a lázadó csoportok pénzügyi forrásait, és akadályozzák meg az ásványkészletekhez (különösen a gyémánthoz, a koltánhoz és az aranyhoz), valamint a kereskedelemi hálózatokhoz való hozzáférésüket. A képviselők azt is szeretnék, ha bevezetnének egy jelölési rendszert, amely tanúsítja az arany, a kassziterit (ónkő), a koltán, a kobalt, a gyémánt, a piroklór és a fa eredetét, különösen az EU-ba behozott nyersanyagok esetében. Az EP arra hívja fel az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, az európai vállalatok nem kereskednek olyan termékekkel, amelyeknek az eladása vagy megvétele a kongói fegyveres csoportok finanszírozásához járul hozzá.

Mezőgazdasági reform: több támogatást hagyna a termelőknél az EP

tegnapi cikk – változtatás pirossal – pi

Kevesebb támogatást csoportosítana át évente az EP a mezőgazdasági termelőknek szánt pénzekből a nemzeti vidékfejlesztési programokra. A tagállami tejkvótákat korlátozottan növelnék a képviselők, és külön támogatást adnának a tejtermelőknek és az állattenyésztőknek.

Az Európai Bizottság a 2003-as – mélyreható változásokat hozó – reform után idén újra felülvizsgálta a legrégebben létező közös politika, a közös agrárpolitika működését. A javasolt újabb reformokról a Bizottságnak konzultálnia kell az EP-vel is. A közös agrárpolitika felülvizsgálatáról Luis Manuel Capoulas Santos (szocialista, portugál) készített jelentéseket. Ezeket szerdán elfogadták ez EP-képviselők.

Az uniós mezőgazdasági miniszterek (az EU Tanácsa) szintén november 19-én ülnek össze. A végleges döntéseket ők hozzák meg.

Több támogatás maradjon a termelők számára

A 2003-as reform egyik fő eleme volt a mezőgazdasági termelők közvetlen jövedelemtámogatására fordított uniós pénzek egy részének átcsoportosítása a nemzeti vidékfejlesztési programok számára. Erre többek között a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályainak való megfelelés miatt volt szükség. Az Európai Bizottság szerint ezt a „moduláció" névre keresztelt átcsoportosítást fel kell gyorsítani, és 2012-re a jelenlegi 5-ről 13 százalékra kell növelni a több mint 5000 eurós támogatást kapó termelők esetében.

Az EP szerint azonban ez túlságosan sújtaná az uniós termelőket, ezért a képviselők a támogatások kisebb arányát csoportosítanák át, és fokozatosan állnának át az új arányokra. Most az 5 ezer eurónál több EU-pénzt kapó gazdákra 5 százalékos átcsoportosítási arány vonatkozik. A képviselők – csak a 10 ezer eurónál több támogatáshoz jutó termelőknél – ezt az alapmodulácót 2013-ig 7 százalékra emelnék, nem pedig 13-ra, ahogy azt a Bizottság javasolta. A 100 ezer euró feletti összeghez jutóktól magasabb százalékot csoportosítanának át, de nem akkorát, amekkorát a Bizottság kért. (A Bizottság 100 ezer és 199 ezer 999 euró között 3 százalékponttal, 200 ezer és 199 ezer 999 között 6 százalékponttal, 300 ezer euró felett pedig 9 százalékponttal növelte volna a moduláció arányát. A parlament rendre 1, 2, illetve 3 százalékpontot adna hozzá az alap százalékhoz.)

A képviselők a termelők diszkriminálásának elkerülése érdekében azt kérik, a tagállamok számára kötelező moduláció gyorsítását ellensúlyozza az önkéntes moduláció lassítása.

A jelentés szerint a felszabaduló forrásokat nemcsak az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások, a vízkezelés és a biodiverzitás területeire kell fordítani (ezt javasolta az Európai Bizottság), hanem más kihívások kezelésére is. A nemzeti költségvetésekből pedig nem lehetne társfinanszírozni az ilyen programokat.

A képviselők a magas takarmányárak miatt bizonyos állattenyésztési támogatásoknál megtartanák a termelési mennyiséghez kötöttséget.

Tejkvóta-növelés – de csak 2010-ig

Az Európai Bizottság 2013-ig évente 1 százalékkal emelné a tagállami tejkvótákat, 2015-re pedig szeretné elérni a kvótarendszer megszüntetését. A képviselők szerint ez hátrányosan érinti a termelőket azokban a tagállamokban, ahol az eladási árak már így is nagyon alacsonyak. Más tagállamokban viszont a gazdálkodók fokoznák a termelést, és kihasználnák a világpiaci kereslet növekedését.

A parlament ezért azt javasolta, hogy a kvótákat egyelőre csak 2009-ben és 2010-ben emeljék meg 1-1 százalékkal, az utána következő évekre tervezett emelés előtt pedig az Európai Bizottság vizsgálja felül még egyszer a helyzetet. A képviselők „tejalapot" is létrehoznának a szektor támogatására, illetve lehetővé tennék, hogy a tagállamok ideiglenesen növelhessék kvótájukat, ha más tagállamok nem használják ki a sajátjukat.

Külön támogatás a tejtermelőknek és az állattenyésztőknek

Az EP javaslata szerint a tagállamok az uniótól kapott agrártámogatás 15 százalékát felhasználhatnák arra, hogy a hátrányosan érintett szektorokat – állattenyésztés, tejtermelést – külön támogassák. A képviselők a terménybiztosítást kiterjesztenék minden éghajlati kárra és az állat- vagy növénybetegségek miatti nagyobb veszteségekre is. A biztosítási és közös uniós alapokban növelni kell az uniós költségvetésből történő hozzájárulást is – olvasható a jelentésben.

A parlament emellett fenntartaná a piaci intervenciós mechanizmusokat és más eszközöket az érzékeny szektorok – vetőmag, hús, tej – kezelésére.

Az EP súlya a közös agrárpolitikában

A közös agrárpolitikát érintő döntések meghozatalában az Európai Parlamentnek jelenleg csak konzultációs szerepe van. Amennyiben a lisszaboni szerződés életbe lép, az EP a közös mezőgazdasági politikában is együttdöntési jogkörrel rendelkezik majd, ami lényegesen – a Tanáccsal társjogalkotói – beleszólást jelent a jogszabályok alakításába. Az unió soros elnöksége az agrárpolitika felülvizsgálatának fontossága miatt már most szorosabb együttműködést és rendszeres kétoldalú találkozókat biztosított az EP számára a mezőgazdasági politikát érintő kulcskérdésekben.

Tabajdi Csaba (szocialista) a plenáris vitában azt mondta, „az intervenciós mechanizmus teljes eltörlése nagyon veszélyes Európa és az európai élelmiszerbiztonság számára".

A nagytermelők „büntetése" a képviselő szerint óriási károkat fog okozni az európai versenyképesség szempontjából. Tabajdi hozzátette, nagyon fontos a földdel nem rendelkező állattenyésztők támogatása.

Jelentéstevő: Luis Manuel Capoulas Santos (PES, PT) jelentései

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2008., november 18., kedd

Jelentés: (A6-0402/2008) – A mezőgazdasági termelők részére a KAP keretében meghatározott támogatási rendszerek

Eljárás: konzultáció

Vita: 2008., november 18., kedd

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Jelentéstevő: Luis Manuel Capoulas Santos (PES, PT)

Jelentés: (A6-0401/2008) – A 320/2006/EK, az 1234/2007/EK, a 3/2008/EK és a(z) […]/2008/EK rendelet módosítása a közös agrárpolitika módosítása céljából

 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2008., november 18., kedd

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Jelentés: (A6-0390/2008) – Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosítása

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2008., november 18., kedd

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Jelentés: (A6-0377/2008) – A vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról (2007-2013 közötti programozási időszak) szóló 2006/144/EK határozat módosítása

A jelentés szövege

Jogalkotási figyelő

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük