Nem hiába épült ki a jégkármérséklő rendszer
4 perc olvasás
Eredményesek az országosan kiépített jégkármérséklő berendezések: a májusban indult rendszernek köszönhetően az idén fele akkora területről jelentettek jégkárt, mint tavaly, holott az elmúlt évhez képest lényegesen több zivatarfelhő érte el hazánkat – írja a Magyar Idők múlt keddi számában.
Bár még csak néhány hónapja kezdett el dolgozni hazánkban a teljes országot lefedő jégkármérséklő rendszer, már most látni lehet, hogy nem épült ki hiába a több száz berendezést magában foglaló struktúra. Az elmúlt hetek-hónapok időjárása ugyanis bőven adott munkát az ezüst-jodid párologtatását végző berendezéseknek és a rendszerben dolgozó szakembereknek.
Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából kiderült: annak ellenére, hogy 2018-ban az elmúlt évhez képest lényegesen több zivatarfelhő érte el hazánkat, a bekövetkezett károsodások mértéke számottevően kisebb volt.
Az agrárkárenyhítési rendszerbe máig mintegy 20 796 hektárról jelentettek jégkárt a gazdálkodók, ami a tavalyi terület alig felét teszi ki. Az elmúlt év azonos időszakáig mintegy 42 524 hektárról jelentettek jégeső miatti terméskiesést az érintettek.
A tárcavezető jelezte: a rendszer nemcsak a mezőgazdasági termelők, hanem Magyarország teljes lakossága számára hoz kézzelfogható előnyöket. Mérsékeli a lakóházakat, a gépkocsikat és a házi kiskertek növényeit érő jégesőkár mértékét is.
A miniszter szerint ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy a jégesőt teljesen megszüntetni, annak hatását nullára csökkenteni nem lehet, azonban az általa okozott károk jelentősen mérsékelhetők. Így továbbra is vannak az országban olyanok, akik a jég miatt kevesebb termésre számíthatnak.
Ők az agrárkárenyhítési rendszeren keresztül kaphatnak kompenzációt. Nagy István válaszából kiderült, hogy az időjárási kockázatok enyhítését célzó struktúra fejlesztésének eredményeként 2017-ben a programnak csaknem 75 ezer tagja volt. Abban 64 400 termelő kötelezően vett részt, míg 10 500-an önként csatlakoztak a közösséghez. A rendszer által lefedett terület így meghaladta a 3,7 millió hektárt.
Hivatalos statisztikai adat azonban egyelőre nincs arról, hogy az ország mely részein hány alkalommal és mennyi ideig kellett működtetni az ezüst-jodidot párologtató berendezéseket, így azt sem tudjuk pontosan, hogy hány helyen nem esett jég a védekezés hatására, ugyanakkor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint az elmúlt hetekben is bőven akadt dolguk a szakembereknek.
A rendszer indulásának első hónapjában, vagyis májusban az átlagosnál is jóval labilisabb volt a légkör, ezáltal a megszokottnál sokkal zivatarosabb időjárás volt jellemző. Az agrárkamarától kapott információk szerint volt olyan nap, amikor az ország nagy részén szinte 24 órán keresztül működtetni kellett a berendezéseket, hogy megelőzni, illetve mérsékelni lehessen a jégverést az ország egyes területein.
A köztestület tájékoztatása szerint a nyár további részében a májusihoz hasonlóan szeszélyes volt az időjárás, a jégeső-elhárításban részt vevő szakemberek folyamatosan dolgoztak.
A rendszer hatékonyságát a köztestület szerint ugyanakkor csak néhány év múlva lehet majd értékelni, amikor összehasonlítják a jégkárok mértékét a korábbi évek adataival. A mintegy 1,8 milliárd forint vidékfejlesztési támogatásból kiépített magyarországi jégkármegelőző rendszer Európában elsőként védi teljes lefedettséggel az ország területét, csökkentve a jégesőkárok kiterjedtségét és nagyságát.
Az agrárkamara kezelésében működő rendszerben összesen 986 talajgenerátor, köztük 222 automata berendezés látja el a jégkármérséklés feladatát. A várakozások szerint mintegy ötvenmilliárd forint termelési értéket óv meg a jégveréstől.
Az országossá bővített rendszer fenntartása, működtetése a gazdálkodók többletbefizetését nem igényli, mivel az üzemeltetés költségeit a kárenyhítési alapból finanszírozzák.
