NJSZT konferencia az internet-biztonságról – konferencia összefoglaló

Az internet használatának pszichológiai és társadalmi haszna és veszélyei, ezek a témák szerepeltek a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT)  május végén megrendezett 2009. évi konferenciáján, "…a kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg… "  címmel.

Az internet használatának pszichológiai és társadalmi haszna és veszélyei, ezek a témák szerepeltek a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT)  május végén megrendezett 2009. évi konferenciáján, "…a kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg… "  címmel.

A konferencián a virtuális világ veszélyeit kívánták bemutatni, biztatva a valódi lehetőségek kihasználására. A címben meghirdetett témakör alapgondolata;  a virtualitás a bizalmon alapszik, hinni az embertársakban, hogy a rendszerek megbízhatóak, hinni hogy az etikai korlátok működnek, csak azt olvassuk el, ami nekünk szól, és csak azt használjuk, amire illetékesek vagyunk, tudni, hogy a virtuális világ átlátható, ami felkerül a hálóra, az szinte bárki által elolvasható és maradandónak tekinthető.

Az elhangzott előadások:

Csepeli György – „Veszélyesen élni?"

Szabó György –  „Virtuális világ és valós tér-utópiák, realitás, veszélyek"

Rácz Bencze – „Nem is gondoljuk, milyen egyszerű feltörni"

Dedinszky Ferenc – „Biztonságos-e az Ügyfélkapu?"

Z. Karvalics László –  „Az univerzális kvantor rémuralma, avagy a veszélydiskurzusok logikai szerkezetéről"

Vajda Zsuzsanna – „Kisvakond on-line. Kisgyermekek a számítógép előtt"

Szabó Endre Győző – „Kit kérdezzen meg a felhasználó?"

Sík Zoltán – Mellékhatások a social engineering-től a cyber háborúig

Székely Iván – „Kukkoló társadalom – avagy van-e még függöny a virtuális ablakunkon?"

A konferenciát  Alföldi István,  a NJSZT ügyvezető igazgatója moderálta.

Ízelítő a délelőtti előadásokból:

Csepeli György  előadásában a biztonsággal kapcsolatosan kifejtette, az új ellenség a saját magunk által előállított bizonytalanság.  A szociális veszély a  „közlegelők tragédiája"-ként, a tapasztalható szervezett felelőtlenség az „utánam az özönvíz" attitüddel jellemezhető.  A dolgok nem láthatók előre, emiatt az embereken szorongás vesz erőt és az illuzionizmus felé menekülnek.

A kockázatok globális méreteket öltenek, az ok:

-a mindenütt jelenlévőség,

-a kiszámíthatatlanság,

-a kompenzálhatatlanság (biztosíthatatlanság),

-a genetikailag módosított termékek-élelmiszerek (GMO, Genetically Modified Organism),

-gyógyszerek,

-a klímaváltozás hatásai,

-a terrorizmus  (WTC 09 11),

-az AIDS,

-a közgazdasági piramis játékok.

Hol kap új teret a rossz?

-az információs és távközlési technológiákban (ICT,  Information and communication technologies),

-a mindenütt jelenvalóságban,          

-a hálózatosodásban, 

-a „kis világok"- nagy hatókörök révén,       

-a gyorsaságban.

A fizikai és logikai fenyegetettség megnyilvánulásai: 

-fizikailag féltjük digitális eszközeinket, hálózatainkat, stb., azaz mindent, ami az információtechnológia infrastrukturális részét képezi,

-logikailag;  tartunk a szoftvereink és adatbázisaink ellen irányuló támadásoktól.

Amióta hardvereinket és a rajtuk működő szoftvereket hálózaton csatlakoztattuk egymással, a technológia fejlődés felgyorsulása mellett az információ-technológiai veszélyeztetettség is megnőtt.  Fenyegetnek bennünket vírusok, trójai programok, programférgek, kémprogramok, keyloggerek, távoli eljáráshívás kezdeményezések, vagy hackelés, crackelés, adathalászás, port, ill. IP átirányítások, jelszótörések-,  lopások, zombi hálózatok(pl. botnet), stb.

Adatainkat  terminálon, központi szerveren (lokális), távoli szerveren tároljuk mágneses szalagon, mágneslemezen, optikai CD-n, DVD-n, stb.

Az így tárolt adatokat veszélyezteti a

-törlés/felülírás,

-betekintés,

-másolás, és

-módosítás.

Az adattovábbító hálózat biztonsági veszélyei:  a likvidálás, blokkolás, eltérítés, túlterhelés.      

A hálózatoknál elérhető legnagyobb előnyök egyben a legnagyobb hátrányt  is jelenthetik!

Mivel a hálózatok egymás erőforrásaira épülnek ezért egy nagyobb fokú, védtelen hálózat esetén létrejöhet a „domino" effektus;  bizonyos szolgáltatások, szerverek időszakosan működésképtelenné válnak, így az általuk nyújtott szolgáltatások is. Pl. egy áramelosztó rendszer hálózaton keresztüli szabotálása kihat a rendszer által kiszolgált egységekre. 

A stratégiai hálózati rendszerek ugyan zártabbak, de nem tekinthetők teljesen zártnak.

A hálózati problémákat a hardveres és ártó szándékú logikai támadások mellett a ki nem küszöbölt programhibák is okozhatják.

A vezérelt eszközök biztonságát az informatikai bűnözés különböző típusai fenyegetik:

a)  a hardver elleni támadás során 

-a jogosulatlan belépés,

-a gépidőlopás,

-a mikrochip jogtalan másolása.

b)  a szoftver elleni támadás esetén  

-a szoftverlopás,

-a programmanipuláció.

c)  az adat ellen támadásnál 

-az adatlopás, visszaélés az adatfeldolgozási tevékenységgel,

-az adatmanipuláció.

A számítógépes csalás minősített esetei:

-megtévesztés,

-kikémlelés,

-szabotázs,

-hacking,

-gépidő-, szoftver- és hardverlopás.

A számítógéppel elkövetett rombolás megnyilvánulásai:

-károkozás (pl. vírusprogramokkal),

-adatok vagy programok szándékos vagy gondatlan törlése,

-szándékos szabotázs (pl. kommunikációs rendszerek működésének megzavarása).

Az adatokkal való visszaélés lehet:

-jogosulatlan hozzáférés lehetővé tétele,

-információ-lopás,

-az adattárolók jogosulatlan másolása,

-haszonszerzés céljából elkövetett számítógépes csalás, bankkártyával való visszaélés, stb.,

-egyéb visszaélés, hamis weboldal elhelyezése a világhálón a hamisítás szándékával,

-gyűlöletkeltő, pornográf vagy egyéb jogellenes adatállományok létrehozása a világhálón való megjelenítés céljából, stb.

Mindezen tevékenységek társadalmi veszélyekkel járnak:

Megvalósul a személyes-, és a különleges jelentőségű személyes adatok, a közérdekű adatok, valamint olyan jogilag védett titkok, mint az elektronikus adatfeldolgozásra rendelt adatok jogosulatlan kifürkészése, illetéktelen személy számára történő hozzáférhetővé tétele, stb.

Létrejöhet az elektronikus kommunikáció (e-mail, e-kereskedelem) tiltott lehallgatása.  (Orwell…) Szoftverrel  való visszaélések történhetnek (a szerzői jog által védett programok másolása, használása, tiltott kereskedelme stb.).Elsődleges és másodlagos digitális egyenlőtlenségek jönnek létre.

A kulturális veszélyek:

-öncélú technológiai fejlesztések történnek,

-létrejön a fölöslegesség kultúrája,

-veszélybe kerül a klasszicitás,

-eltűnhet a Guttenberg galaxis,

-identitás-vesztéssel kell számolnunk,

-a „Wiki-tudás" ellentmondásos megnyilvánulásai kerülnek felszínre (a „kollektív bölcsesség", szemben a „tömegek ostobaságával").

A fenyegető pszichológiai veszélyek:

-függés,

-elbutulás,

-izoláció,

-elvadulás (barbarizálódás, primitivizálódás),

-illuzionizmus (a valóság virtualizálódása, a virtuális világ realizációja),

-ludditizmus,  (romboló ösztönök felszínre kerülése),

-szorongás,

-depresszió,

-pánik keltés.

Harmat Lajos