Nyert helyzetben válság idején
5 perc olvasás
Eddig csupán a gazdasági válság negatív hatásairól hallottunk. De a válság jó és hasznos eredményeket is indukálhat. A business coaching technikái többek között arra tanítanak, hogy a legnehezebb időkben is képesek legyünk helytállni, elkerülni a fizikai tünetekkel is párosuló kiégést, s majd nyert helyzetből indulni a fellendülés idején.
Eddig csupán a gazdasági válság negatív hatásairól hallottunk. De a válság jó és hasznos eredményeket is indukálhat. A business coaching technikái többek között arra tanítanak, hogy a legnehezebb időkben is képesek legyünk helytállni, elkerülni a fizikai tünetekkel is párosuló kiégést, s majd nyert helyzetből indulni a fellendülés idején.
Tagadhatatlanul nehéz időszakot élünk valamennyien. Már be sem kell kapcsolnunk a rádiót, televíziót, nincs szükség a napilapok válsághíreinek átfutására, hiszen saját bőrünkön érezzük a valóságot. S közben munkánk, munkahelyünk megtartásáért vívott napi csatározásban egyre jobban igyekszünk megfelelni. A megfelelési kényszer óriási energiákat emészt fel, s ha nem figyelünk, valaki máris a sarkunkban toporog. Arra vár, hogy lecsaphasson. A neve: kiégés.
Egyre kevesebben akadnak, akik életük során legalább egyszer ne tapasztalták volna, hogy határidős feladataik végére érve szervezetük ólmos fáradtsággal hálálta meg a fáradozásokat . A válság időszakának túlélése tipikusan ilyen helyzet elé állítja a munkavállalókat.
– Közülük is leggyakrabban a férfiakat – teszi hozzá File Betty, a Human Value business coach-a. – A férfiak – valószínűleg társadalmi elvárásaink alapján is – gyakrabban kerülhetnek túlhajszolt, a feladataikat a maximális szinten túl is, önmaguk, később családi életük összeomlását eredményező helyzetbe. Ahonnan segítség nélkül már nincs visszaút. Ez már szélsőséges eset ugyan, s hozzá kell tennem a kiégés nem egyik napról a másikra történik, hosszú folyamat eredménye. Azt, hogy ebbe az irányba tartunk, már környezetünk is észreveszi, csak mi nem halljuk meg munkatársaink, barátaink, családtagjaink üzeneteit.
– Melyek a kiégés legtipikusabb tünetei?
– A szakmai leírás szerint, a kiégésnek 12 fázisát különböztetjük meg, ezek a fázisok természetesen nem mindenkinél jelentkeznek és nem ugyanúgy. A legfontosabb azonban, mint manapság egyre több helyen tapasztaljuk, a munkavállaló proaktív magatartása, azaz a megelőzés képességének megszerzése – ez az első fázis. Ez sem feltétlenül könnyű feladat, gondoljunk csak bele, hány és hány, gyakran számunkra elfogadhatatlan kompromisszumot kell kötnünk munkahelyünkön, különösen mostanában, állásunk megtartásáért. Vagy új munkahelyünkön például, az új körülmények ismerete nélkül milyen túlvállalásokra vagyunk hajlamosok. Ahhoz, hogy ezeket a nehéz helyzeteket már rögtön az elején jól kezeljük önismeretre, önbizalomra és jó kommunikációs készségre van szükségünk. Tudnunk kell például nemet mondani, s tudnunk kell saját érdekeinket érvényre juttatni, saját életritmust kialakítani. A kiégés második fázisában fokozott erőfeszítés jelentkezik, gyakorta fellép a fáradtság, a túlhajszoltság – eredmények nélkül. A következő fázisban már a személyes élet elhanyagolása jellemző, hogy a hivatalos, munkahelyi elfoglaltság válik az egyetlen időtöltéssé, pihenés nélkül.
– Miben tud segíteni a business coach ebben a három helyzetben?
– A megelőzés a legkönnyebb feladat a coach számára is. Itt a segítség az önbizalom megerősítését, a személyiség még jobb megismerését szolgálja. A második fázisban megoldást jelenthet, ha a coachingon résztvevő munkavállaló egyszerűen összeírja napi teendőit, időre lebontva, és a coach inkább rákérdez, hol tűnik irreálisnak egy-egy folyamatra, feladatra fordított idő, hol szabadul fel szabadidő, s hogy hogyan lehet ezzel jól gazdálkodni. A személyes élet elhanyagolásánál, a harmadik fázisban, arra kell rávezetnünk a munkavállalót, hogy a felszabadult szabadidejében azt tegye, amit régen tett. Ha sportolt, akkor azt, ha kutyát sétáltatott naponta, akkor azt, ha színházba járt hetente, akkor azt. Vissza kell őt terelni a régebbi, feltöltődést adó elfoglaltságok felé.
– A többi fázisban már komolyabb tünetekkel kell számolni?
– Igen, a személyes igények elfojtásától, a teljes elmagányosodásig, a depresszió kialakulásáig sokféle tünet jelentkezhet. Az utolsó három fázis esetén már betegségről beszélünk, itt szakorvosok segítségére van szükség.
– Nemcsak a munkavállalóknak, de a munkáltatónak is érdeke, hogy alkalmazottai ne kerülhessenek ilyen helyzetbe. A coaching ebben is segíthet?
– Igen, a prevenció mindenkinek érdeke, a munkavállalónak személyes, a munkáltatónak pedig közvetett érdeke, hiszen egy kimerült, gyakran betegállományba vonuló alkalmazottra nem építhet. Gyakran kérnek tőlünk segítséget krízishelyzetekben, többek között mostanában a gazdasági válság idején is. Hiszen sok helyen most kerülnek fókuszba azok a személyes, feldolgozatlan problémák, amelyekre idáig, a napi hajtásban nem jutott idő. Tulajdonképpen a válságnak ez lehet a pozitív hatása: úgy tűnik, hogy az a munkáltató, aki most rendbe tudja tenni cége belső ügyeit, s az eredményesség helyett, most a munkavállalóiba invesztálja tartalékit – jó helyzetből indulhat a válság után. Egy kellőképpen motivált munkaerő, egy átlátható struktúrával rendelkező cég esetében, ahol mindenki világosan tudja saját hatáskörét és feladatait, óriási eredményekre lehet képes. Ezzel pedig mindenki nyer.
