Nyilvánosak a 2015. évi integritás felmérés eredményei

A tavalyi részvételi rekordhoz képest idén mintegy ezerrel több, 2557 szervezet vett részt az Állami Számvevőszék integritás felmérésében. 2015-ben az ÁSZ már ötödik alkalommal végezte el a közszféra korrupciós veszélyeztetettségét, kockázatait mérő felmérését.

A tavalyi részvételi rekordhoz képest idén mintegy ezerrel több, 2557 szervezet vett részt az Állami Számvevőszék integritás felmérésében. 2015-ben az ÁSZ már ötödik alkalommal végezte el a közszféra korrupciós veszélyeztetettségét, kockázatait mérő felmérését.

A hosszú távú együttműködést vállalt intézmények száma is emelkedett, 2015-re meghaladta a 2100-at. Az ÁSZ a felmérés alapján megállapította, hogy a korrupciós kockázatok és a kontrollok közötti olló tovább szűkült a korábbi négy felmérés eredményeihez képest, a magyar közszféra intézményei körében összességében javult a korrupciós kockázatok kezelése. 

A 2011-ben indított évenkénti felméréssorozattal az Állami Számvevőszék egyedülálló „magyar modellt" alakított ki a költségvetési szervek integritásának erősítését szolgáló holland módszer továbbfejlesztésével, és az egész magyar közszférára való kiterjesztésével. Az önkéntességen alapuló felmérésben való magas részvétel idén már nem csupán az intézmények, hanem egész intézménycsoportok elköteleződését tükrözi az integritás kultúrájának megteremtése iránt, ugyanis a területi kormányzati szervek és a bíróságok részvétele idén 100 százalékos volt, azaz minden felkért intézmény kitöltötte az integritási kérdőívet. 

A korábbi felmérések adataival összehasonlítva 2015-ben a korrupciós kockázati mutatók összességében kismértékű csökkenést mutatnak, a kontrollmutató is javult. Ennek hátterében több kontroll kiépítettségi szintjének kisebb mértékű emelkedése áll. 

Érdemi előrelépés történt a speciális korrupcióellenes intézkedések alkalmazásában: több intézmény rendelkezik etikai kódexszel, többen alkalmazzák a „négy szem" elvét, valamint működtetnek külső panaszokat és közérdekű bejelentéseket kezelő rendszereket. A jogszabályban nem előírt, azaz önként alkalmazott integritáskontrollok körében több intézmény rendelkezik nyilvánosan közzétett stratégiával, melyben szerepelteti a korrupció elleni fellépést, az integritás erősítését. Növekedett azon intézmények aránya, amelyek az ajándékok, meghívások elfogadását szabályozzák, valamint amelyek alkalmazottaik gazdasági érdekeltségeiről nyilatkozattételi kötelezettséget írnak elő. A belső szabályozottság területén is pozitív elmozdulás tapasztalható, több intézmény rendelkezik a jogszabályokkal összhangban álló aktualizált szabályzatokkal. Több szervezet kéri új belépők esetén erkölcsi bizonyítvány bemutatását, valamint ellenőrzi az álláspályázathoz benyújtott dokumentumok hitelességét. A felmérési adatokból az is kiderült, hogy az intézmények körében a vizsgált kontrollok alkalmazása nem teljes körű, van tehát tér a további fejlődésre. Előrelépésre lenne szükség a többi közt a rendszeres korrupciós kockázatelemzés elvégzésében, a korrupcióellenes képzések megvalósításában, valamint a veszélyeztetett munkakörökben a rotáció alkalmazásában. A 2015-ös felmérési eredmények jól jelzik az európai uniós támogatások igénybevételének, illetve a közbeszerzések számának emelkedését, ezzel összefüggésben a korrupciós kockázati kitettség növekedését.  

Az Állami Számvevőszék további célkitűzése az integritás felmérések kiterjesztése a közpénzek és a közvagyon felhasználásának minden területére. Ennek jegyében az ÁSZ ez év december közepén elindítja integritás felmérését a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok körében, jövő év őszétől pedig a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat is bevonja a felmérésbe. A 2015. évi felmérés eredményeiről készült elemzés elérhető az ÁSZ honlapján.