Országszerte már 10 megyében képzik a leendő klímareferenseket
Az ország 10 megyéjében, 17 helyszínen, összesen több mint 300, főként önkormányzati vagy önkormányzati intézményi munkatárs részvételével indult el az elmúlt két hónapban az a képzéssorozat, amelynek célja, hogy országszerte legyenek olyan jól felkészült szakemberek, akik képesek lesznek a klímaalkalmazkodást célzó európai uniós forrásokra jó fejlesztési terveket lefektetni, színvonalas pályázatokat írni és sikeres projekteket megvalósítani az adott település vagy kistérség lakói javára. A nagy érdeklődésre tekintettel Budafokon, a Herman Ottó Intézetben már a második csoport képzése vette kezdetét csütörtökön.
Az ország 10 megyéjében, 17 helyszínen, összesen több mint 300, főként önkormányzati vagy önkormányzati intézményi munkatárs részvételével indult el az elmúlt két hónapban az a képzéssorozat, amelynek célja, hogy országszerte legyenek olyan jól felkészült szakemberek, akik képesek lesznek a klímaalkalmazkodást célzó európai uniós forrásokra jó fejlesztési terveket lefektetni, színvonalas pályázatokat írni és sikeres projekteket megvalósítani az adott település vagy kistérség lakói javára. A nagy érdeklődésre tekintettel Budafokon, a Herman Ottó Intézetben már a második csoport képzése vette kezdetét csütörtökön.
Az izlandi, liechtensteini és norvég pályázati támogatással az ország négy régiójában – a Nyugat-dunántúli, az Észak-magyarországi és a Dél-alföldi régió három-három megyéjében, valamint a Közép-magyarországi régió nyugati felében -, összesen 17 helyszínen megvalósuló, helyszínenként négyszer kétnapos, térítésmentes képzés során a résztvevők a klímaváltozással és annak magyarországi hatásaival, egy-egy ország, régió vagy éppen település sebezhetőségének mérésével és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás rugalmasságának lehetséges fokozásával, a települési klímaváltozási stratégia készítésének lépéseivel, a projektekhez, pályázatokhoz tartozó pénzügyi és technikai ismeretekkel, valamint a projektekhez kapcsolódó kommunikáció eszközeivel ismerkedhetnek meg. A program zárásaként pedig öt helyszínen készül el egy olyan szakértői anyag, amely alapjául szolgálhat az adott település vagy kistérség helyi szintű klímaadaptációs stratégiájának is.
A klímareferens-képzést megvalósító DIPOL Csoport ügyvezetője, Fegyveres-Fiskál Gábor úgy látja: a klímaváltozás kapcsán egyre égetőbbek a feladatok országszerte, hiszen az elmúlt időszak szélsőséges időjárása is megmutatta, hogy hazánk a többi európai országhoz képest érzékenyebb a klímaváltozásra. A szakember szerint míg ma még csak kellemetlenségnek tűnik, hogy a szegediek nyaranta rosszabbul alszanak a hőség miatt, az már messze nem tréfa, ha mondjuk 15-20 éven belül teljesen új alapokra kell helyezni a kukoricatermesztést Magyarországon. A DIPOL csoport ügyvezetője figyelmeztetett rá, hogy a Világbank szerint az éghajlatváltozás 2050-ig százmillió embert taszíthat szegénységbe, a klímaváltozás következményei pedig újabb népvándorlást indíthatnak el világszerte.
Óvatos becslések szerint is a globális felmelegedés eredményeként évente 7-10 százalékkal nőhet az allergiás és az asztmás betegek száma, a legfrissebb mutatók alapján pedig, a klímaváltozás okozta aszályok miatt 2015-ben mintegy 100 ezer tonnával kevesebb zöldség és harmadával kevesebb gyümölcs termett Magyarországon. A kevesebb termés miatt a magasabb zöldség- és gyümölcsárakban valamennyien megfizetjük a klímaváltozás hatásait – tette hozzá Dr. Forgó Gábor, az Atrois Kft. ügyvezető igazgatója, a DIPOL Csoport konzorciumi partnere.
A feladat fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy mostanság válnak elérhetővé a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszak klímapolitikai célú pályázati forrásai. A környezeti és energiahatékonysági operatív program 1116,9 milliárd forintos keretének több mint a feléből kimondottan a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást, valamint az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások felhasználását célzó projekteket támogatnak majd, e források tehát számottevő fejlesztésekre adnak lehetőséget nem csak a környezettudatosság és a környezeti fenntarthatóság, de az energia-hatékonyság terén is. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy országszerte legyenek olyan jól felkészült önkormányzati szakemberek, akik képesek lesznek e forrásokra jó pályázatokat írni és sikeres projekteket megvalósítani – fogalmazott Dr. Forgó Gábor.
A programról bővebb felvilágosítás nyújt a www.klimatudatos.hu honlap, valamint a projekt Facebook-oldala a www.facebook.com/klimatudatos címen.