2024.július.18. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Ősi bibliai kéziratok egyesített kiállítása

2 perc olvasás
<span class="inline inline-left"><a href="/node/37423"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/kep_134.thumbnail.jpg" border="0" width="100" height="67" /></a></span>Egy véletlen felfedezésnek köszönhetően először állítottak ki együtt két összetartozó, de évszázadok óta külön őrzött bibliai kéziratot február 26-án az Izraeli Nemzeti Múzeumban.<br />

kep 134.thumbnailEgy véletlen felfedezésnek köszönhetően először állítottak ki együtt két összetartozó, de évszázadok óta külön őrzött bibliai kéziratot február 26-án az Izraeli Nemzeti Múzeumban.

kep 134.thumbnailEgy véletlen felfedezésnek köszönhetően először állítottak ki együtt két összetartozó, de évszázadok óta külön őrzött bibliai kéziratot február 26-án az Izraeli Nemzeti Múzeumban.

Az 1300 éves, héber nyelvű kéziratok együttesen az egyiptomi szolgaságból megszabadult zsidók győzelmi énekének szövegét tartalmazzák (Kivonulás könyve 15. fejezet). A szöveg egyik részét tartalmazó, ún. Askár-kéziratot a North Carolina állambeli Duke Egyetem könyvritkaságai között őrzik, a másik, ún. londoni kézirat jelenleg Stephan Loewentheil New York-i gyűjtő birtokában van.

Az Askár-kéziratot 2007-ben kiállították Izraelben. Az újságban megjelent kép alapján figyelt fel két izraeli paleográfus a londoni kézirattal való hasonlóságra. Noha az Askár-kézirat állapota sokkal rosszabb, a betűk hasonlósága, a szöveg elrendezése, az írás technikája azonos eredetre utalt. Az ultraibolya felvételek igazolták, hogy a két kézirat ugyanattól az írnoktól, egyazon tekercsből származik. A tekercs a tudósok szerint a VII. században a Közel-Keleten, valószínűleg Egyiptomban keletkezhetett; azt, hogy a két ismert kézirat hogyan került külön helyekre, és mi történt a tekercs többi részével, nem tudják – olvasható a journalgazette.net internetes oldalon.

A jeruzsálemi kiállítás a győzelmi ének kézirati hagyományának folytonosságát mutatja be, a 2000 éves holt-tengeri tekercsektől a közel egy évezreddel később keletkezett Aleppói kódexig. A kiállításon egyesített kézirat fontos láncszem: bemutatja a héber bibliaírás fejlődését a III. századtól a X. századig tartó, ún. „néma periódusban", amelyből szinte egyetlen bibliai szöveg sem maradt fenn. A győzelmi ének például a holt-tengeri tekercseken prózai szövegként, a most egyesített kéziraton viszont már versként jelenik meg, akárcsak a mai héber Bibliában.

A kiállítás a győzelmi ének más művészi feldolgozásait is bemutatja: freskókat, reneszánsz festményeket, valamint hangfelvételeket, amelyeken különféle zsidó közösségek éneklik a dicsőítő sorokat. 

Magyar Kurír

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.