Ősi hagyaték mai alkotók keze által

A hely nem volt szokatlan, hiszen a Mesterségek Ünnepén nem ritkaság kerámiákat, dísztárgyakat látni, de a portéka annál inkább felhívta készítőire a figyelmet. Egy kicsit ősi, egy kicsit modern, mintha a motívumok és az írás üzenetet közvetítene. De talán közvetít is…

 

A hely nem volt szokatlan, hiszen a Mesterségek Ünnepén nem ritkaság kerámiákat, dísztárgyakat látni, de a portéka annál inkább felhívta készítőire a figyelmet. Egy kicsit ősi, egy kicsit modern, mintha a motívumok és az írás üzenetet közvetítene. De talán közvetít is…

 

Két, vagy talán már három éve is van annak, hogy a Mesterségek Ünnepén találkoztam azzal a bodonyi házaspárral – Les Norbert, és Les Bernadett -, akik ősi motívumokkal, rovással díszített kerámiákat készítenek, és árulnak. Már akkor hosszú percekig csodáltam a tárgyakat, és persze vásároltam is belőlük rögtön a saját polcunkra, de még ajándékba is. Mivel azóta is többször eszembe jutottak – hogyne jutottak volna, mikor nap, mint nap látom remekműveiket – úgy gondoltam, hogy bemutatom Őket az érdeklődő olvasóknak. Bernadettel beszélgettem.

 

Mikor a várban Norberttel beszélgettem azt mondta, hogy Ő készíti a kerámiákat, Te pedig díszíted őket.

Igen, Norbert édesapjától, Les Gábor népi iparművésztől tanulta el a fazekas mesterséget. Engem pedig mindig érdekelt a történelem, de Bakay Kornél egyik könyve olyan nagy hatással volt rám, hogy elkezdtem tanulmányaimat a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem néptanítói szakát. A kettőt ötvözve 2006 óta készülnek az ősi-szkíta jelképekkel és rovással díszített kerámiáink, melyek ebben a formában egyedinek számítanak.

 

Bodony Árpád-kori település. Ez volt-e valamilyen hatással a gondolkodásotokra, életetekre?

Szülőfalum, Bodony a Mátra hegység északi lábánál, a dombok között megbúvó, 845 lelket számláló, kicsiny zsáktelepülés. A község múltja az ősrégi időkre nyúlik vissza. Előbb Budun, majd Bodon névalakban fordult elő, Aba Sámuel birtoka volt, ez által az ősi magyar hit sokáig fennmaradt. A régi öregek arra a kérdésre, hogy palócok-e, a következő választ adták: "Nem vagyónk mink pálócok, hanem megyerek." A község határában található a Hunok Sírja és Áldozó nevű terület, mindkettő szakrális, vallási helyként él a mai napig az emberek emlékezetében. Úgy tartják, hogy az egyik helyen temetkeztek őseink, a másik helyen pedig vallási szertartásokat tartottak, imádkoztak. Régebben a táltos (garabonciás) ismerte csak a sírok pontos helyét.

A község másik érdekessége, büszkesége az Úr hegyén álló Római Katolikus Templom. A régi plébánossal, Fias Istvánnal való jó viszony következtében sok mindent megtudhattam az 1980-as években végzett felújítási munkálatokról és feltárásról.  Már gyermekként is nagyon vonzott a történelem, régészet, így szinte ittam a szavait. A templom az írott források szerint már az 1275-ös összeíráskor a helyén állt, körülötte temető volt.

 

A kerámiák díszítése igen sokféle. Emlékszem a Rakamazi Turulra, A nagyszentmiklósi griffre, életfára, az Egy az Isten motívumra. Mik vannak még?

Feladatunknak érezzük megismertetni az emberekkel őseink művészetét, történetét, hitvilágát, ezért szkíta, hun, avar, pártus, és honfoglalás kori motívumokat használunk díszítésre. Vannak tányérok, gyertyatartók, boros és pálinkás készletek, ivócsanakok és bögrék, sörös korsók, és egyéb dísztárgyak. A rovásos szövegeink pedig írók, költők, filozófusok gondolatai a magyarságról.

 

Melyiket keresik leginkább?

Legkeresettebbek a használati tárgyak, de sok megrendelést kapunk egyedi rovásírásos dísztárgyak elkészítésére is.

 

Van egy fiatok, milyen nevelési elveket alkalmaztok? Mit tartotok fontosnak átadni neki a magyarságból?

Fontosnak tartjuk, hogy Koppány Torda fiúnk továbbvigye üzenetünket, hitvallásunkat, és büszkén vállalja magyarságát és ismerje népe igazi történelmét. Igyekszünk ebben a hitben nevelni Őt. Ezért fontosnak tartottuk, hogy keresztelője is ősi magyar szokás szerint történjen. A magyarok Istene, Nap Atyánk áldotta meg Őt egy Napbemutatási szertartás keretében (igen érdekes, látványos ősi névadási ceremónia).

 

Mik a tapasztalataitok a rovott tárgyakkal kapcsolatosan? El tudják a vásárlók olvasni, segítséget kérnek, hogy olvassátok el, vagy nem tudják mi az?

Örömmel mondhatom, hogy az évek alatt azt tapasztaltuk, hogy egyre több ember el tudja olvasni a rovásírást. Személyes tapasztalatom, hogy a gyerekek pillanatok alatt elsajátítják a rovásírást, nem jelent nekik nehézséget a jobbról-balra való írás és olvasás, sőt mintha ez lenne számukra a természetes.

 

Rendelésre készítettetek már egyedi tárgyat? Van-e olyan, amit kértek tőletek, de nem teljesítettétek?

Készítünk esküvőre, születésnapra, egyéb alkalmakra is egyedi rendelésre, de volt már olyan eset is, hogy rovásírás mellé olyan mintát kértek, ami nem volt méltó hozzá, így nem is készítettem el. A rovásírás mellé mindenképpen olyan motívum, jelkép kell, ami tartalomban, mondanivalóban, szellemiségben kötődik népünkhöz valamilyen módon. Párosítottam már rovásírást tibeti motívummal, Szent Márton ábrázolással, de ezek mind köthetők népünkhöz – tibeti kapcsolat Kőrösi Csoma Sándor nyomán, Szent Márton kelta származása.

 

A Mesterségek Ünnepén tudom, hogy jelen szoktatok lenni, hiszen ott találkoztam veletek. Hol máshol vagytok még megtalálhatók?

Ősmagyar rendezvényeken igyekszünk részt venni, leginkább olyanokon, ahol más nem képviseli az ősi szkíta-magyar művészetet.

 

Köszönöm szépen  a beszélgetést Bernadett, és kérlek, add még meg az elérhetőségeiteket az érdeklődő olvasóknak!

Les Norbert Gábor és Les Bernadett; 3243 Bodony, Kossuth u. 4. les.bernadett@freemail.hu

Tel: 06/30-2383595, 06/30-9105813

 

Németh Krisztina

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.