Pánik

A műhelykocsi megállt a belvárosi sétálóutca elegáns divatboltja előtt. Három férfi szállt ki belőle. Az első kitett egy táblát „Építési terület" felirattal, majd teodolitot vett elő és állítani kezdte a szintező libellát. A másik okmányokat és tervrajzot nézegetett, a harmadik zsírkrétával rajzolt a járdával azonos magasságú úttestre. Így tevékenykedtek egy ideig, amikor az üzlet tulajdonosa észrevette őket.

 

A műhelykocsi megállt a belvárosi sétálóutca elegáns divatboltja előtt. Három férfi szállt ki belőle. Az első kitett egy táblát „Építési terület" felirattal, majd teodolitot vett elő és állítani kezdte a szintező libellát. A másik okmányokat és tervrajzot nézegetett, a harmadik zsírkrétával rajzolt a járdával azonos magasságú úttestre. Így tevékenykedtek egy ideig, amikor az üzlet tulajdonosa észrevette őket.

 

–  Bocsánat uram, mi történik itt? – kérdezte a tervrajzost.                                                                           

 

–  Az építési hatóság mérnöke vagyok, egy nyilvános illemhelyet építünk az utcában, itt lesz a lejárati lépcsősor.                                                                                                               

 

–  Mérnök úr, ne kergessen pánikba engem és munkatársaimat. Nézze meg az üzletemet, éppen most bővítettem és újítottam fel sokmilliós költséggel, húsz alkalmazottam van. Ha itt illemhely lesz, tönkremegyek.

 

–  Sajnálom, de nem tehetek semmit. Minden engedélyt megkaptunk, most már csak a talajviszonyok felmérése van hátra, ezt végezzük el.

 

– Könyörgök, legalább jöjjön be az irodámba, beszéljük meg, mit lehetne tenni, mikor akarják az építkezést elkezdeni. Foglaljon helyet. Megkínálhatom valamivel?

 

–  Nem, köszönöm. Nézze itt az építési hatóságok és a főmérnököm által jóváhagyott tervrajz. Elismerem, hogy ez az üzletnek kellemetlen, de ide tervezték a lépcsőt, pontosan itt kell elvégezni a talajvizsgálatot. Egyébként európai uniós támogatást is kapunk az idegenforgalom fejlesztésének keretében.

 

 –  Mérnök úr, őszinte leszek. Nekem nagyon sokat megérne, ha valaki elintézné, hogy ne ebben a kis sétáló utcában építsék meg az illemhelyet.                                                          

 

 –  Nahát, ez már sok! Csak nem képzeli, hogy meg tud engem vesztegetni? Kikérem magamnak! Bejelentést fogok tenni a hatóságnál .

 

–  Elnézést kérek, de teljesen félreértett. Biztos van az építési hatóságnak egy alapítványa, például korszerű műszerek beszerzéséhez. Én csak arra gondoltam, hogy odaadom önnek a pénzt és majd beteszi az alapítványba. Fogadja el ezt a borítékot és tegyen belátása szerint.

 

-Nézze, egy ilyen felajánlást nem utasíthatok vissza, de semmi biztosat nem ígérhetek. Majd  megpróbálok beszélni a főmérnökömmel. Talán el tudom fogadtatni, hogy a talajviszonyok itt nem megfelelőek a betonozási munkák elkészítéséhez. De ismétlem, a döntés nem az én kezemben van.

– 

—   Teljesen megbízom önben, építész úr. Kérem csak próbálja meg a dolgot. Fáradozását előre is nagyon köszönöm. Drágám, gyere csak, főzz egy jó kávét. Nehéz napom volt. De pénz beszél, kutya ugat.

– 

*

Fiúk, pakolás! Az ügyet elrendeztem. Itt a részetek. Holnapután délelőtt tíz órakor a szokott helyen találkozunk. Már kinéztem a következő várost.

 

Láng Róbert