Pápai akadémiák
6 perc olvasásA Római Kúria háttérintézményei közé tartoznak, a pápa világszínvonalú tudományos tanácsadó testületeit képezik a különböző pápai akadémiák. A világ legnevesebb tudósait, szakértőit tömörítik, férfiakat és nőket egyaránt, akik nem feltétlenül katolikusok, de mind elfogadják annak tanítását az adott szakterület vonatkozásában. Ezekről az intézményekről szól háttéranyagunk.
A Római Kúria háttérintézményei közé tartoznak, a pápa világszínvonalú tudományos tanácsadó testületeit képezik a különböző pápai akadémiák. A világ legnevesebb tudósait, szakértőit tömörítik, férfiakat és nőket egyaránt, akik nem feltétlenül katolikusok, de mind elfogadják annak tanítását az adott szakterület vonatkozásában. Ezekről az intézményekről szól háttéranyagunk.
A pápai akadémiák közös célja „az igazság kutatása és terjesztése a különböző isteni és emberi tudományok területén" (vö. Pastor Bonus apostoli rendelkezés). Tevékenységüket a Kultúra Pápai Tanácsa koordinálja, némelyikük azonban, sajátos tevékenységi köréből fakadóan más dikasztériumokhoz kapcsolódik.
Pápai Tudományos Akadémia (Pontificia Accademia delle Scienze)
Az Linceorum Academia (nevét az éles látásáról híres hiúzról kapta) a Galilei-féle tudományos kutatások folytatására jött létre 1603-ban. A később megszűnt intézményt IX. Piusz szervezte újjá és helyezte pápai védnökség alá. Újjáalapítója XI. Piusz volt 1936-ban, akinek jelenlegi nevét is köszönheti az intézmény, illetve székhelyét, ami a Vatikáni Kertekben álló IV. Piusz-féle palotában található (Casina di Pio IV). A Szentszék ezen tanácsadó testülete 80 főből áll, akiket a tagok javaslatára a pápa nevezi ki a természettudományok kiemelkedő tudósai közül. Az excellenciás címet viselő akadémikusok között több Nobel-díjas is található.
Pápai Társadalomtudományi Akadémia (Pontificia Accademia delle Scienze Sociali)
A Centesimus annus kiadását követően II. János Pál pápa alapította 1994-ben, azzal a céllal, hogy az itt folytatott kutatások eredményei hozzájáruljanak az Egyház társadalmi tanításának további kidolgozásához. Ezért az Akadémia, amelynek létszáma 20-40 fő között mozog, szorosan együttműködik az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsával.
Pápai Életvédő Akadémia (Pontificia Accademia per la Vita)
Az 1994-ben megalapított Pápai Életvédő Akadémia a napjaink egyik legnagyobb kihívását képező bioetikai kérdéseket hivatott tudományosan kutatni. A legfeljebb 70 rendes tag mellett tiszteletbeli és levelező tagok alkotják, akik akár nem keresztények is lehetnek. Szorosan együttműködik az Egészségügyi Dolgozók Pápai Tanácsával.
Aquinói Szt. Tamás Pápai Akadémia (Pontificia Accademia di S. Tommaso D'Aquino)
XIII. Leó alapította 1879-ben a tomizmus kutatására és terjesztésére. Aquinói Szent Tamás filozófiájának nagy tisztelőjeként II. János Pál pápa 1999-ben megreformálta, hogy a Fides et ratio enciklika tanítását követve támogassa az Egyházat a metafizikai és a filozófiai kutatások terén.
Pápai Teológiai Akadémia (Pontificia Accademia di Teologia)
Eredete a XVII. század végére nyúlik vissza, legutóbbi reformja II. János Pál idején történt, 1999-ben. A 40 rendes tagból álló testület feladata a teológiai tudományok művelésének előmozdítása, egyfajta képzési központként. Ennek megfelelően, a Katolikus Nevelésügyi Kongregációval szoros együttműködésben könyvtárat működtet, folyóiratot ad ki, konferenciákat szervez.
Szeplőtelen Fogantatás Pápai Akadémia (Pontificia Accademia dell'Immacolata)
A római szeminárium és a Gergely Egyetem hallgatóinak kezdeményezésére jött létre 1835-ben, mariológiai tanulmányaik és jámborsági vallásgyakorlatuk előmozdítása végett. Számos jeles nemzetközi tudós is soraiba lépett és hamarosan szentszéki elismerést kapott. Elsődleges célja, az 1988-as szabályzat értelmében, a Szeplőtelen Fogantatás hitigazságának kutatása és az erre vonatkozó lelkipásztori kezdeményezések előmozdítása. 1938 óta az Akadémia szervezi a Szeplőtelen Fogantatás december 8-i ünnepén a Szentatya és a római hatóságok által azóta is megtartott virágfelajánlást a Piazza di Spagna Mária-oszlopánál. A pompás virágkosarat a hagyományoknak megfelelően a római tűzoltók helyezik a magas oszlop csúcsán álló Mária-szobor lábaihoz, a pápa pedig rövid beszédet mond.
Nemzetközi Pápai Mária-Akadémia (Pontificia Accademia Mariana Internazionale)
Különböző Mária-kutató társaságok és intézmények koordinációja végett hozták létre 1946-ban, a mariológiai tanulmányok előmozdítása céljával. 1959-ben kapott pápai elismerést, 1972 óta pedig a Pápai Antonianum Egyetemhez kapcsolódik. Legfeljebb 80 rendes tagból, továbbá levelező és tiszteletbeli tagokból áll.
Pápai Szépművészeti és Irodalmi Akadémia (Pontificia Insigne Accademia di Belle Arti e Lettere dei Virtuosi al Pantheon)
Az intézmény 1542-ben létesült és kapott pápai elismerést Szentföldi Szent József Kongregáció néven. Azóta minden idők legnevesebb, Rómában alkotó művészeit tömörítette (pl. Sangallo, Vignola, Caravaggio, Bernini, Canova), akik a XVII. századtól kezdve Rómában, a Pantheon oszlopcsarnokában tartottak időszaki kiállításokat (innét az olasz elnevezés). IX. Piusztól részesült pápai jóváhagyásban, XI. Piusz pedig akadémiává alakította. 1995-ben jóváhagyott új szabályzata értelmében a Kultúra Pápai Tanácsához kapcsolódik, célja a keresztény irodalom és az egyházművészet tanulmányozása, előmozdítása, és a művészek lelki képzése. Tagjai világhírű építészek, filmrendezők, képzőművészek, festők, szobrászok, zenészek, költők és írók. A pápa nevezi ki őket, létszámuk legfeljebb 50 lehet, és 80. életévük betöltésével „érdemes akadémikussá" válnak.
Pápai Római Régészeti Akadémia (Pontificia Accademia Romana di Archeologia)
XVIII. századi, sőt még korábbi előzmények után, jelenlegi formájában 1810 óta működik. A 140 tagú testület feladata az ókori és középkori művészettörténet és régészet előmozdítása, különös tekintettel a Szentszék kezelésében található régészeti lelőhelyekre és műemlékekre.
Vértanú-kultusz Pápai Akadémiája (Pontificia Accademia „Cultorum Martyrum")
1879-ben jött létre, amikor az ókeresztény kor emlékeinek régészeti kutatása fellendült. Hangsúlyozni kívánja ezen emlékek lelki jelentőségét a mai egyház számára, előmozdítva az első idők szent vértanúinak és hitvallóinak kultuszát. Tagjai szertartásokat végeznek a keresztény temetkezési és egyéb szent helyeken, konferenciákat szerveznek a korszak jobb megismertetésére.
A vatikáni diplomataképzőként szolgáló Pápai Egyházi Akadémia neve ellenére sem tartozik ebbe a körbe, hiszen esetében egy pápai címmel kitüntetett oktatási-nevelési intézményről van szó, amelynek a Római Kúriával való szoros kapcsolatát a protektor személye, azaz a mindenkori bíboros államtitkár jelenti.
Érszegi Márk Aurél/Magyar Kurir