XVI. Benedek a most használt pápai trónszéken 

Folytatjuk a Vatikáni pápai jelképeket bemutató sorozatunkat, most vatikáni hatalmi jelvényeket mutatjuk be azokat, amelyeket a pápa egyes szertartások során hagyományosan visel vagy használ. A pápai suvegről és koronáról előző részünkben már szóltunk.

XVI. Benedek a most használt pápai trónszéken 

Folytatjuk a Vatikáni pápai jelképeket bemutató sorozatunkat, most vatikáni hatalmi jelvényeket mutatjuk be azokat, amelyeket a pápa egyes szertartások során hagyományosan visel vagy használ. A pápai suvegről és koronáról előző részünkben már szóltunk.

Pápai kereszt

Körmenetekben és egyéb ünnepélyes liturgikus alkalmakkor közvetlenül a pápa előtt a már az V. századtól fogva keresztet vittek. A pápai keresztvivő eleinte az egyik római diakónus, majd a Rota Romana legfiatalabb ügyhallgatója volt. Ma is megfigyelhető a használata ünnepélyes bevonulásokkor, például amikor a pápa az Urbi et Orbi áldáskor kilép a Szent Péter bazilika erkélyére. Ő maga azonban csak meghatározott alkalmakkor veszi kezébe, kiváltképpen a szentkapu megnyitásakor (legutóbb, a 2000. évi Jubileum megnyitásakor azonban II. János Pál a saját feruláját fogta).

XVI. Benedek a bazilika erkélyén megválasztása után: jobboldalt látható a pápai kereszt.

Hármaskereszt II. János Pál az 1983-as szentév megnyitásakor XIII. Leó hármakeresztjét használta.

A kereszt jogát kiváltságként megkapták előbb a legátusok, majd a XIII. század elején a pátriárkák és a prímások, a XIV. században pedig az érsekek is. A püspökök csupán a címerpajzsuk mögé helyezhették. A pátriárkák a XV. századtól, a prímások és az érsekek pedig a XVII-től megkülönböztetésül kettőskeresztet kezdtek használni a címerpajzsuk mögött. (Magyarország prímása is mindmáig kettőskeresztet vitet maga előtt ünnepi alkalmakkor.) A pápai címernek ellenben sosem volt tartozéka a kereszt.

A közhiedelemmel ellentétben a pápa nem használt hármaskeresztet, az csupán művészi ábrázolásokon fordul elő. Egyedül a XIX. században készült ilyen pápai kereszt előbb XVI. Gergely, majd XIII. Leó számára. Ez utoljára akkor volt használatban, amikor II. János Pál megnyitotta az 1983-as szentévet.

Ferula

A pápa nem kampós végű pásztorbotot használ, mint a püspökök. Saját pásztorbotja, az ún. ferula egy embermagas bot végére tűzött egyenlő szárú kereszt. Eredetileg csak bizonyos szertartásokon volt használatos, mint például püspökszentelésnél, vagy az ünnepi misén a be- és kivonulásnál.

A XVII. században elhagyták, és csak VI. Pál újította fel használatát, amikor lemondott számos addigi pápai jelvényről. Több változata is volt, a jól ismert, enyhén előrehajló ezüstfeszületet formázó ferulát végül Lello Scorzelli készítette az 1970-es évek elején. Ezt használta I. János Pál, és II. János Pál is, immár a püspöki pásztorbotéval teljesen megegyező módon.

2008 nagyheti szertartásain XVI. Benedek ezt egy aranyozott keresztre cserélte, ami a II. Vatikáni Zsinat előtt pápai keresztként volt használatos.

Ferula új régen: A XVI. Benedek által újabban használt ferula XII. Piusz kezében az 1950-es szentév megnyitásakor, illetve XXIII. Jánosnál egy Urbi et Orbi áldás alkalmával.

A VI. Pál-féle ferula XVI. Benedek kezében

XVI. Benedek 2008 húsvétján másik ferulát használt

Gyűrű

A pápa jelvényei közé tartozik az a domborműves aranygyűrű, amely Szent Péter apostolt ábrázolja, amint eredeti foglalkozását, a halászatot gyakorolja. Innét származik elnevezése: halászgyűrű, ami Péter apostol meghívásának evangéliumi jelenetére utal („emberek halászává teszlek" – Mk 1,17).

XVI. Benedek halászgyűrűjeElső alkalommal a XIII. században említik a pápa halászgyűrűjét, amit eredetileg személyes leveleinek lepecsételésére, majd a hivatalos iratok közül az ún. brévék hitelesítésére használt. Koronázásakor, illetve manapság péteri szolgálatának megkezdésekor a camerlengo bíboros húzza az új pápa ujjára. Halálakor pedig szintén a camerlengo az, aki a visszaélések megelőzése végett gondoskodik annak megsemmisítéséről, mégpedig egy prés segítségével. Ez utóbbi XXIII. János halála óta kiment a szokásból.

Pallium

A palliumA pallium szintén a pápa saját liturgikus viselete a IV. század óta. Legfőbb pásztori küldetését és kormányzati hatalmát jelképezi. A VI. század óta a metropoliták is megkapják az Apostoli Székkel való szorosabb közösségük és egyházkormányzati hatalmuk különleges jeleként. A középkori pallium a bal vállon átvetett hosszú gyapjústóla volt, amit három drágakövekkel díszített tű rögzített. A miseruha formájának változásával a pallium is átalakult, és a XVII. századra nyerte el ma ismert klasszikus alakját: 4-6 centiméter széles, hat kis fekete selyemkereszttel díszített, elöl és hátul 15-20 centiméteres pántban végződő stólaszerű gyapjúszalag. 1999 karácsonyán II. János Pál egyszeri alkalommal felelevenítette a pallium régi alakját, ami azóta állandósulni látszik XVI. Benedeknél is.

Trón

A pápa kétféle alkalommal használ trónszéket. Az őt Róma püspökeként megillető liturgikus szék, a katedra saját székesegyházában, azaz a Lateráni Szent János bazilikában áll mind a mai napig. A másutt végzett szertartások alkalmával mozdítható trónt használ. Ezt többnyire a pápai oltár előtt, vagy mögötte helyezik el, de XVI. Benedek az utóbbi időben felelevenített egy régi gyakorlatot, miszerint oldalt állítják fel egy külön hétlépcsős emelvényen.

Pápai trón kihallgatás alkalmával	A Hivatások Világnapján használt trónszék
Pápai trón szertartás alkalmával	Pápai hordszék – utoljára I. János Pál használta

A kihallgatásokon használt trón változó lehet az alkalom és a helyszín függvényében: az egyszerű karosszéktől a pápai palotában álló márványtrónuson át a lépcsős emelvényen elhelyezett trónszékig. Az egészen I. János Pál idejéig használatos hordszék szintén a pápai trón egyik változata volt.

Érszegi Márk Aurél/Magyar Kurír