XII. Piusz liturgikus öltözékbenXII. Piusz liturgikus öltözékbenFolytatjuk a pápai viseletről szólo sorozatunkat. Most a liturgikus viselet változásait vesszük példáinkon szemügyre. Az első rész: http://www.euroastra.info/node/13911

XII. Piusz liturgikus öltözékbenXII. Piusz liturgikus öltözékbenFolytatjuk a pápai viseletről szólo sorozatunkat. Most a liturgikus viselet változásait vesszük példáinkon szemügyre. Az első rész: http://www.euroastra.info/node/13911

A szentmisék, körmenetek, imaórák és ünnepélyes áldások alkalmával a pápa öltözete manapság már – főleg a VI. Pál-féle reformok nyomán – csak néhány vonásában különbözik a metropolita érsekek liturgikus viseletétől. Sajátossága a ferula és az egyedi szabású pallium – mindkettő méltóságjelvény és a jó pásztort idéző szimbólum is egyben -, valamint a mantum használata.

Szentmiséhez az albára veszi a zsinóron függő mellkeresztet és a stólát, majd a püspökök által ugyancsak viselhető, a diakónusinál könnyebb szövetből, vagy selyemből készült dalmatikát (tunicella). Erre jön a miseruha (casula), s végül a pallium. Fején fehér pileólust, illetve püspöksüveget (mitra) visel, kezében pedig a ferulát tartja, aminek használata manapság megegyezik a püspöki pásztorbotéval.

Körmeneteken, az imaórák liturgiáján, továbbá bizonyos nagy ünnepélyességű szertartásokon dalmatika és miseruha (meg a pallium) helyett hosszú pápai palástot (mantum) ölt magára. Ma már csak a nagycsütörtöki lábmosáskor látni a liturgikus kötényt (gremiale), amit a pápa régen például a szentkapu nyitása és zárása alkalmával (a kalapáccsal, illetve vakolókanállal együtt), vagy az olajjal való felkenéssel járó szertartásokon is használt.

Püspöksüveg
A püspöksüveg (mitra) eredetileg a római pápa saját liturgikus fejfedője volt, amit azután kiváltságképpen adományozott más püspököknek, míg a végén ezek körében is általánossá vált. A pápa ugyanúgy használja, mint a püspökök, tehát szentmisén, körmenetben, imaórák szertartásán, illetve pl. az „Urbi et Orbi" áldáskor.

 

Mitra (I. János Pál)Mitra (I. János Pál) mitra (XVI. Benedek)mitra (XVI. Benedek)

Három alapvető változata közül az ékkövekkel és gyöngyökkel díszített püspöksüveget (mitra pretiosa) vasárnapokon és nagyobb ünnepeken vieli. Az arannyal hímzettet (mitra auriphrygata) konzisztóriumon, továbbá nagyböjtben és adventben hordja, a Laetare és a Gaudete vasárnapok kivételével, végül az egyszerű, fehér selyemből készültet (mitra simplex) gyászszertartásokon és nagypénteken. VI. Pál az ékes mitra helyett is rendszeresen az arannyal hímzettet alkalmazta.

Pápai palást


mantum (VI. Pál)mantum (VI. Pál)A pápa kizárólagosan liturgikus ruhadarabjai közé tartozik a XIII. század óta ismeretes pápai palást (mantum vagy cappa pontificalis), ami a liturgikus színeknek megfelelően fehér vagy piros lehet, mindkét változatban gazdag aranyhímzéssel díszítve.

A rendes palásttól (pluviále) annyiban különbözik, hogy sokkal hosszabb és hátul uszályban végződik. Szegélyei a trón lépcsőit voltak hivatottak betakarni, ezáltal még magasabbnak, tehát magasztosabbnak láttatván viselőjét. Méretei miatt hagyományosan három személy segítsége kellett viseléséhez: két szegélyét egy-egy diakónus-bíboros fogta, az uszályt pedig a pápai trónálló herceg.

Elöl a racionálénak nevezett díszes csat (rationale vagy formale) fogja össze. Ez utóbbinak három változata van (akár a püspöksüvegnek): ékes, egyszerű, illetve böjti.

A pápa körmeneteken (gyertyaszentelő, virágvasárnapi, úrnapi) viseli, a szentkapu megnyitásakor és bezárásakor, valamint a karácsonyi és húsvéti „Urbi et Orbi" áldáskor. Régen gyászszertartásokon is ezt hordta, illetve azokon a miséken, amiket nem ő celebrált, valamint a lateráni bazilika ünnepélyes birtokbavétele (az ún. possesso) alkalmával.

Régebbi viselet
Egészen a XX. század közepéig, sőt néhány esetben még tovább is fennmaradt néhány olyan liturgikus ruhadarab, ami kifejezetten a pápa sajátja volt. A VI. Pál által elhagyott tiarán (triregnum) és kesztyűn (chiroteca), továbbá a II. János Pál által megszüntetett hordszéken (sedia gestatoria) kívül meg kell említeni a faldát, a subcinctoriumot és a fanont.

falda (XII. Piusz)falda (XII. Piusz)A falda az alba fölé, a cingulumra erősített szoknyaszerű hosszú ruha volt, amit elől és hátul is fel kellett emelni, hogy viselője járni tudjon. Két változata volt: egy rövidebb, ami a korális ruhához tartozott és egy hosszabb, ami a miseruhával járt együtt. Amikor trónon vagy hordszéken ült a pápa lábát, illetve a lépcsőt volt hivatott elfedni, s ezáltal nagyobbnak láttatni őt. Kényelmetlen volta miatt XXIII. János vált meg tőle.

A subcinctorium a rendes cingulum alatt a pápa albájára tűzött manipulus-szerű liturgikus kellék volt, egyik oldalán a kereszttel, a másikon az Isten Báránya ábrázolásával. Valószínűleg praktikus használati eszközből alakult ki, és a liturgiában a Jézus által a lábmosáskor felöltött kötényre volt hivatott emlékeztetni. Ugyancsak XXIII. János hagyott fel használatával.

fanon (II. János Pál)fanon (II. János Pál)A fanon arany-piros-ezüst sávokkal díszített, selyemszövetből készült dupla körgallér. Az alsó gallért a pápa a stóla és a dalmatika alá vette fel, a felső részt pedig a miseruha fölé. A két rész eredetileg a nyakánál össze volt varrva. A XIII. században véglegesülő, ám jóval ősibb liturgikus ruhadarabot a középkorban egyesek szerint csuklyaként is használták. Valószínűleg a nehéz és gazdagon díszített ruhadarabokat volt hivatott elkülöníteni, illetve a miseruhát megóvni a palliumtű hegyétől.

Érszegi Márk Aurél/Magyar Kurir

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük