Pert nyert a BANK ellen a WHATS APP felhasználó akit lehúztak a platformon kresztül elkövetett átverésben – vagy ahogyan elterjed a neve a WhatsApp csalásban – és a pert vesztett banknak, fizetnie kellett. Brazíliában, ahol az elsők között került terítékre az ügy. Hazánkban manapság üti fel a fejét a WhatsApp csalás de egyre többá ldozatot próbálnak megtéveszteni. Elcsalt Facebook fiókok, kifoszott bankszámlák, érzelmi zsarolás, üzleti átverés, bankszámla kifosztás mint az elmúlt hónapokban történ az MBH BANK – Google csalási ügyben csak a WhatsApp segítségével. A történet hogyan sokan mondják, nem magyar eredetű és nem is mi magyarok vagyunk az első áldozatok. Azok azonban akik ennek áldozatul estek, sokan fordultak Bírósághoz és tettek azért, hogy Brazíliában már biztosan komolyan vegyék a sértettek jogait és kártérítésüket.
A BRAZIL FELHASZNÁLÓ ELVERTE A PORT A BANKI CSALÁSÉRT A BANKJÁN:SIKERREL
Ez a történet nem csak figyelmeztetés, hanem remény: a gyenge, kiszolgáltatott ember is győzhet a hatalmas pénzintézetek ellen, ha nem adja fel. De vajon hányan adják fel a harcot, miközben a csalók nevetnek a markukba, és a bankok vállat vonnak? Ez a cikk megrázóan mutatja be, hogyan szakadnak szét családok, hogyan folyik el a nehezen megkeresett pénz, és hogyan lehet visszavágni – érzelmileg beleadva mindent, hogy Önt is megérintse, és talán megmentse a következő csapdától.
Az előzmény: Egy gyanús SMS Magyarországon, ami bárkit érinthet
Hámori Zsuzsi küldte ezt az SMS-t tartalmazó képet azzal, hogy ezt ismeritek? -szólt nekünk a kérdés és már is álltunk neki ennek a cikknek.
Azt kell tudni Hámori Zsuzsiról, hogy Ő az aki az MBH BANK-i Google Csalások témában az RTL Interjújához arcát és nevét is adta az EuroAstra által írt cikkeket felhasználva. Kvázi Ő az a szentizív magyar embertársunk aki gyorsan reagál az ilyen csalási és átverési ügyekre.
Minden egy ártatlannak tűnő SMS-sel kezdődött 2025. szeptember 3-án, délután 15:43-kor.
Hámori Zsuzsi magyar felhasználóként kapta ezt az üzenetet a +36 20 952 9621-es számról: „Szia Anya, az alábbi szám az új számom.
A régi telefonom elromlott. Tudsz nekem küldeni egy üzenetet WhastApp–on wa.me/36209530267”. Figyelje meg az elírásokat – „WhastApp” helyett „WhatsApp”, a furcsa kötőjelek – ezek a piros zászlók, amikre kevesen figyelnek fel a sietségben. A link egy hamis WhatsApp meghívóra vezethetett, ami potenciálisan adatokat lop, malware-t telepít, vagy fiókot vesz át.
Ez nem csak technikai trükk: ez érzelmi manipuláció, ahol a csalók a családi kötelékeket használják ki, hogy bizalmat keltsenek, majd könyörtelenül csapjanak le.
Amikor a képet megnézzük látható, még a Whats APP neve is el van írva : WhastAPP-nak -szóval nagy erőforrást nem fektettek precíz átverésre.
Ha valaki válaszol vagy kattint, kockázatok özöne zúdul rá: személyes adatok ellopása, pénzügyi veszteség, fiókeltérítés, vagy akár malware, ami a telefon teljes irányítását átadja a bűnözőknek. Világszerte ezren esnek áldozatul naponta – Brazíliában például 2024-ben 1 trillió dolláros globális veszteséget okozott hasonló csalások sora.
De mi történik, ha az áldozat nem áll meg a panasznál? Ha bíróságra viszi az ügyet, és a bankot vonja felelősségre? Itt jön a képbe a brazil példa, ami reményt ad, de egyben felráz: miért kell az embereknek harcolniuk azért, amit a bankoknak eleve meg kellett volna védeniük?
A brazil rémálom: WhatsApp csalások, amik életeket törnek össze
Hogyan győztek az áldozatok a bankok ellen? Lássuk!
Brazília, ahol a WhatsApp nem csak app, hanem életforma – a világ második legnagyobb felhasználói bázisa, intenzívebb használat, mint bárhol máshol. Itt az emberek nem csak csevegnek, hanem üzletelnek, fizetnek, élnek a platformon. De 2020 óta, a PIX azonnali fizetési rendszer bevezetésével (ami ma már a tranzakciók 39%-át teszi ki), a csalók paradicsoma lett. 2022-2023 között az online csalás 13,6%-kal nőtt, míg a bankrablások 30%-kal csökkentek – a bűnözők okosabbak lettek, és a WhatsApp a fegyverük.
Gondoljon bele Frederico Teixeira, a 49 éves minas geraisi újságíró és történész sorsába. 2023. január 17-én egy üzenet érkezett: a nővére profilképe, neve, és egy kérés 1600 dollár PIX-átutalásra. „Segíts, sürgős!” – írta a csaló. Frederico átutalta, majd újabb 2400 dollárt kértek. Amikor rájött a turpisságra, szíve szakadt meg: nem csak a pénz, hanem a bizalom veszett el, az a rettegés, hogy a szerettei valóban bajban lehetnek. De nem adta fel. Perelte a PagBankot, és 2024. július 16-án nyert: 1655 dollárt kapott vissza, levonva a jogi költségeket. „Ha nem pereltem volna, nehezen kaptam volna vissza a pénzt. Sajnos a legtöbb ember csak panaszkodik és feladja” – mondta, és ezek a szavak szíven ütik az embert. Hányan adják fel, miközben a bankok milliárdokat költenek biztonságra, de nem eleget?
Hasonlóan járt Fernando Furtado, a 35 éves São Paulo-i lakos, akinek a számát klónozták egy telecom hiba miatt. Két évvel ezelőtt perelt, és nyert kártérítést. ” A cégek a biztonságot áldozzák fel a költségek miatt. Csak azért ússzák meg, mert kevesen lépnek; az áldozatok magukat okolják. Csak ha pénzügyileg fáj nekik, akkor fognak megelőzésbe fektetni” – mondta, és ez a keserű igazság döf belénk: a bankok tudják, de nem tesznek eleget. A csalók módszerei kegyetlenek: családtag utánzása, autentikációs kód kicsalása, számklónozás – mindez kihasználja az érzelmeinket, a sietséget, a bizalmat.
A bíróságok azonban kezdenek ébredezni.
2023 októberében a Brazil Legfelsőbb Bíróság felelőssé tette a bankokat a csalásért, ha nem észlelik a gyanús tranzakciókat – egy idős pár ügyében semmisítették meg a hitelt, és visszaadták a pénzt. 2024 szeptemberében finomítottak: csak ha bizonyítható a bank hanyagsága, akkor fizetnek. Sőt, 2023 júliusában a São Paulo-i Bíróság a Metát (WhatsApp tulajdonosát) is elítélte, mert nem függesztette fel a csaló számát, kihívva a platformok mentességét.
Miért felelősek a bankok?
A Brazil Fogyasztóvédelmi Kódex szerint kötelesek biztonságos szolgáltatást nyújtani. Ha nem ellenőrzik a számlanyitást, vagy nem figyelik a gyanús mozgásokat, akkor ők húzzák a rövidebbet – mint Teixeira ügyében.
De a lelki kár óriási: elveszett bizalom, álmatlan éjszakák, szégyen, hogy „hogyan lehettem ilyen naiv?”
Brazíliában több mint 10 000 per van „WhatsApp csalás” címen, és a bankok 10 milliárd dollárt költenek biztonságra, de az áldozatoknak kell harcolniuk. Ez felháborító! Globálisan trilliók folynak el, érzelmek törnek össze – de a brazil példa mutatja: perelj, és nyerhetsz.
Magyarország: Az új csatatér
Magyarországon manapság üti fel a fejét a WhatsApp csalás, egyre több áldozatot próbálnak megtéveszteni. Elcsalt Facebook fiókok, kifosztott bankszámlák, érzelmi zsarolás, üzleti átverés – mint az elmúlt hónapokban az MBH BANK – Google csalási ügyben, csak WhatsApp segítségével. Ez a történet, ahogy sokan mondják, nem magyar eredetű, és nem is mi magyarok vagyunk az első áldozatok. Azok azonban, akik ennek áldozatul estek, sokan fordultak bírósághoz, és tettek azért, hogy Brazíliában már biztosan komolyan vegyék a sértettek jogait és kártérítésüket.
Remény és cselekvés
A BRAZIL FELHASZNÁLÓ ELVERTE A PORT A BANKI CSALÁSÉRT A BANKJÁN: SIKERREL – ez a történet nem csak figyelmeztetés, hanem remény. A gyenge, kiszolgáltatott ember is győzhet a hatalmas pénzintézetek ellen, ha nem adja fel. De vajon hányan adják fel a harcot, miközben a csalók nevetnek a markukba, és a bankok vállat vonnak? Ez a cikk megrázóan mutatja be, hogyan szakadnak szét családok, hogyan folyik el a nehezen megkeresett pénz, és hogyan lehet visszavágni – érzelmileg beleadva mindent, hogy Önt is megérintse, és talán megmentse a következő csapdától.
Ha Ön is áldozat lett, vagy gyanús üzenetet kapott, ne maradjon egyedül! Forduljon az Adhoc Support CIC-hez, amely világszerte segíti a fogyasztókat a jogérvényesítésben. Látogassa meg a kamuwebshopok.hu-t, ahol közösségi támogatással leleplezik a csalókat, vagy a mielottatvernek.hu-t, ahol megelőzési tippeket és segítséget talál.
Együtt erősebbek vagyunk – ne hagyja, hogy a bankok vagy a csalók győzzenek! Legyen Ön a következő, aki igazságot szolgáltat magának!
#kamuwebshopok #mielottatvernek #afogyaszto #afogyaszto #euroastra #tudodki
