PESTI BAROKK a Belvárosi Színházban
4 perc olvasás
Az Orlai Produkció elcsábult Dés Mihály Pesti barokk című, 2013-ban megjelent regényének színrevitelére. Dés Mihály műfordító, író, Dés László zenész bátyja, 1986 óta Barcelonában él. Ebben az első regényében a néhai pesti srác emlékfoszlányait dolgozta fel. A színpadi változatot Kern András készítette. A nagyszerű színész jól ért a színpadi poénokhoz, az idősebb korosztály jól fogadja az 1984-ben játszódó történetet, főleg az első részén szórakozik vagy nosztalgiázik.
Az Orlai Produkció elcsábult Dés Mihály Pesti barokk című, 2013-ban megjelent regényének színrevitelére. Dés Mihály műfordító, író, Dés László zenész bátyja, 1986 óta Barcelonában él. Ebben az első regényében a néhai pesti srác emlékfoszlányait dolgozta fel. A színpadi változatot Kern András készítette. A nagyszerű színész jól ért a színpadi poénokhoz, az idősebb korosztály jól fogadja az 1984-ben játszódó történetet, főleg az első részén szórakozik vagy nosztalgiázik.
A helyzetkomikumot a pesti (32 évesen kezdő?) értelmiségi, Koszta Jani író, műfordító és 93 éves nagymamája együttlakása adja. A kissé szenilis nagymama folyton a második világháború alatti időket idézi, amíg az unoka a rendszerváltás előtti, kissé fellazult szocializmus végnapjaiban vegetál, mint a többi pesti polgár. Szamizdatokat olvas, ír; haverok, bulik, szeretők, ivászatok tarkítják vagy untatják az életét. Elvágyódik innen, a sorban állások, érdekkapcsolatok világából. A rideg valóságot a kerületi házkezelőség (HKI) fontoskodása és a féleszű, ügyeskedő és hangos nagybácsi képviseli. Telefon már van, de még a főbérlő, albérlő, társbérlő, bejelentett és be nem jelentett családtag viszonya is része az életnek. És van megfigyelés. A „Galambos elvtárs fedőnevű elvtárs" mindent tud egyesek magánéletéről és vágyairól. Egy büdös kocsmában jól fizetett állást kínál az alulfizetett értelmiséginek – besúgásért cserébe, miközben a haverjait, szeretőit már korábban beszervezte. Akinek ehhez nincs gyomra, az tovább nézheti a vécében tátongó lyukat vagy a fürdőszobában nem működő gázbojlert. Jani az utóbbit választja, legfeljebb elmerülhet a zen-buddhizmus kikapcsolódást ígérő tanaiban. Otthontalan a saját korában.
A nagymamát Kern András nagyszerűen alakítja. Tőle tudjuk, hogy a Móricz Zsigmond körtér vagy a néhai Marx tér neve egykor Hitler tér volt, a Marx tér (most Nyugati tér) Berlin névre is hallgatott, a Margit körút a Kádár-korszakban Mártírok útja – jegyzi meg a Lenin körút és a Majakovszkij utca sarkán lévő főbérleti lakásában a nagymama. Trabantot a befizetés után öt évvel utalja ki a Merkúr vállalat. A hozzáférhető áron kapható ital a cseresznyepálinka vagy a Sztolicsnaja Vodka – sörrel hígítva. Ezekkel felejt a magyar. „Jól éreztük magunkat rosszul."
A fiatal rendező, Göttinger Pál ügyesen oldotta meg egyetlen térben a helyszínek változását, a táncdalfesztiválos zenei aláfestést és a szereplők kiválasztását. Szabó Kimmel Tamás a tőle megszokott, tökéletesen hihető játékot nyújtja. Remek az egész szereplőgárda: Grisnik Petra, László Lili, Schruff Milán és Mészáros Máté is.
Kész kabaré volt az életünk akkoriban. Észrevettük, tudtuk, viccekbe foglaltuk, és hamarosan vége is lett. A 80-as évek szülöttei talán már nem értik, hiszen nem róluk szól. Abszurd történetünknek tanulsága, cselekménye sincs számukra. Az álvalóság keresésével a darab második része ellaposodik.
A darab sikere nem a színészeken fog múlni, ők a legjobbjukat nyújtják.
DOBI ILDIKÓ