PET nyomjelzési technológia kifejlesztése liposzóma alapú gyógyszertranszport in vivo tanulmányozására

2013. januárjában a Pozitron-Diagnosztika Kft. 2,5 éves pályázatot nyert a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjával közösen az Új Széchenyi Terv keretein belül a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszírozásában megvalósuló kutatási-fejlesztési pályázaton KMR 12-2012-0155 számú, „PET nyomjelzési technológia kifejlesztése liposzóma alapú gyógyszertranszport in vivo tanulmányozására" címmel. A projekt sikeres befejezése a vállalt határidő előtt valamivel megtörtént.

2013. januárjában a Pozitron-Diagnosztika Kft. 2,5 éves pályázatot nyert a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjával közösen az Új Széchenyi Terv keretein belül a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszírozásában megvalósuló kutatási-fejlesztési pályázaton KMR 12-2012-0155 számú, „PET nyomjelzési technológia kifejlesztése liposzóma alapú gyógyszertranszport in vivo tanulmányozására" címmel. A projekt sikeres befejezése a vállalt határidő előtt valamivel megtörtént.

A Pozitron-Diagnosztika Kft. és az MTA Természettudományi Kutatóközpont sikeresen pályázott a Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása a közép-magyarországi régióban. A közösen elnyert 227.280.616 forint értékű támogatás eredményeként 2013. január 1. – 2015. április 30. között sikerült megvalósítanunk a célul kitűzött új nyomjelzéses technológiát.

A projekt eredményeként egy olyan radioaktív nyomjelzési technikát sikerült kidolgoznunk, ami nagy valószínűséggel bármely liposzóma alapú készítmény utólagos F-18 izotóppal történő jelölésére alkalmas lehet. Ilyen módon lehetőség nyílik például kifejlesztés fázisában lévő liposzóma formák biokémiai viselkedésének in vivo körülmények közötti tanulmányozására PET technikával minőségi és mennyiségi szempontból is. Az általunk kifejlesztett utólagos radioaktív nyomjelzésnek köszönhetően gyakorlatilag nem kell radioaktív művelettel beavatkozni az adott liposzóma elkészítésének folyamatába, mivel a nyomjelzés a liposzóma elkészülte után következik csak, és ugyanakkor rövid idejű inkubációval meg is valósul.

A módszer lényegében egy alkalmas, radioaktív izotópot nem tartalmazó lipid-származéknak (u.n. „dokkoló"-lipid) a liposzóma membránjába történő beépítésén alapszik, ami történhet a liposzóma készítése során, de bizonyos esetben akár azt követően is. A dokkoló-lipid szükséges aránya (mennyisége) a liposzóma összlipid tartalmához viszonyítva elenyésző, csak néhány százalékot ér el, így a liposzóma eredeti tulajdonsága megtartható. Ugyanakkor ez a mennyiség elegendő specifikus kötőhelyet biztosít a tervezett F-18 izotóp kovalens kötéssel történő utólagos kapcsolásához.

Az új módszerünket mind modell liposzómákon, mind kereskedelmi forgalomban beszerezhető liposzómás készítményeken sikeresen teszteltük nemcsak az izotópos jelzés megvalósíthatóságának szempontjából, hanem a jelzett liposzómák in-vivo bioeloszlását is vizsgáltuk egereken speciális kisállat PET/MRI berendezéssel.

A liposzómás gyógyszerkészítmények F-18 radioizotóppal történő utólagos jelölése a világon elsőként nyit lehetőséget az ilyen készítmények in-vivo gyógyszertranszportjának PET technikával történő tanulmányozására.