Pihenőre mennek tavaink viharjelzői
3 perc olvasás
2012. november elejétől szünetelnek Magyarország tavainak viharjelző rendszerei. Az utóbbi két év fejlesztéseinek is köszönhetően az idei szezonban nem volt olyan baleset, ami a rendszer nem megfelelő működésére lett volna visszavezethető. A rendszer fejlesztése nem áll meg, az áprilisban induló szezon kezdetére két új állomás áll üzembe, több régebbi pedig megújulva várja a 2013-as strandszezont.
2012. november elejétől szünetelnek Magyarország tavainak viharjelző rendszerei. Az utóbbi két év fejlesztéseinek is köszönhetően az idei szezonban nem volt olyan baleset, ami a rendszer nem megfelelő működésére lett volna visszavezethető. A rendszer fejlesztése nem áll meg, az áprilisban induló szezon kezdetére két új állomás áll üzembe, több régebbi pedig megújulva várja a 2013-as strandszezont.
A viharjelző rendszerek felügyeletét ellátó központban Dr. Tollár Tibor tű. dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gazdasági főigazgató-helyettese értékelte az Országos Meteorológiai Szolgálattal szoros együttműködésben üzemeltetett rendszer 2012-es működési tapasztalatait. A tábornok elmondta, hogy a mögöttünk hagyott szezonban több, a tavainkon vagy azok közvetlen környezetében tartózkodó állampolgárok biztonságát szolgáló lépés valósult meg. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy az elmúlt két évben a viharjelző rendszerek fejlesztésére 230 millió forintot fordított a katasztrófavédelem, 110 millió forinttal többet, mint az azt megelőző nyolc évben összesen.
Az egyik legjelentősebb fejlődés a Tisza-tó környékén mutatkozott, hiszen az idén beüzemelt három állomással együtt immár öt helyen működött viharjelzés. Sikeresnek bizonyult az is, hogy Siófokon, Gárdonyban és Szolnokon a vízirendészeti őrsökön vízirendészeti ügyeleti monitoring rendszert telepítettek, így ezek az ügyeletek azonnal megkapták az aktuális viharjelzési információkat, és szolgálatukat is ezek birtokában tudták megszervezni. A főigazgató-helyettes szavaiból kiderült, hogy megvizsgálják, szükség lehet-e további állomások telepítésére, ha igen, ezek hol legyenek, ám most a hangsúly a régebb óta működő állomások – a Balaton keleti medencéjében – korszerűsítésére kerül. A legsürgősebb ugyanis a balatoni jelzés fokozatos átállítása a jelenlegi villanócsöves megoldásról LED technológiára. Azt, hogy az utóbbival felszerelt viharjelzők a korábbinál jobban láthatóbbak, üzemidejük hosszabb, működtetésük pedig kevésbé költséges, a készülő két új állomás tesztüzeme igazolta – hangsúlyozta Tollár Tibor.
A tábornok elmondta azt is, hogy 2012-ben a korábbinál hangsúlyosabb volt a lakosság kiadványokon, illetve a strandok jól látható pontjain elhelyezett információs táblákon keresztül történő tájékoztatása, hiszen mint mondta, nem elég, ha a rendszer jól működik, az embereknek pontosan tudniuk kell, melyik jelzés mit jelent, és azt is, melyik fokozatnál mi a teendője. Ezt segítette az az okostelefonra kifejlesztett androidos alkalmazás is, amelyet a katasztrófavédelem a Balaton Fejlesztési Tanáccsal, valamint a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesülettel közösen fejlesztett ki. Ez azok – például nádasban lévő horgászok – számára is azonnali informálódási lehetőséget jelent, akik olyan helyen tartózkodnak, ahol amúgy nem látnák a viherjelzőt. Az alkalmazás a viharjelzés fokozatai mellett az éppen aktuális szélerőről, a segélyhívó telefonszámokról is információt nyújt.
