Rátz Tanár úrról Elnevezett életműdíj 2011 Avagy Miből Lesz A Nobel-díj?

Az idei díjazottak

Mi magyarok szeretünk büszkélkedni műszaki tudományos hagyományainkkal, magyar származású Nobel-díjasainkkal, sajnos azonban ez a büszkeség csak félig indokolt. Ezek a nagy tudósok és mérnökök valóban magyar származásúak voltak, de a világ csodálatát kivívó eredményeiket nem itthon érték el, hanem többnyire Észak-Amerikában, amely olyan műszaki-infrastrukturális körülményeket, anyagi- és társadalmi megbecsülést nyújtott, ami lehetővé tette és katalizálta a nagy alkotások létrejöttét.

Az idei díjazottak

De a büszkeségünk másik fele indokolt. Ezek a nagy tudósok ugyanis nemcsak magyar származásúak voltak, de Magyarországon tanultak, itt végezték az általános és középiskolát, tehát a tanulmányaiknak azt a részét, amikor a tehetség kibontakozik. Eredményeiket tehát annak az oktatási rendszernek is köszönhetik, amit a múlt század elején alakítottak ki Magyarországon, és amiről kevesebb szó esik, amikor nagyjainkkal büszkélkedünk. Neumann János, Wigner Jenő, Szilárd Leó és tucatnyi társuk nevét szinte mindenki ismeri itthon, de például Rátz tanár úr nevét, aki többüknek is tanára volt a Fasori Gimnáziumban, már sokkal kevesebben. És Rátz tanár úr nem volt egyedül, sok-sok kiváló – és sajnos nem eléggé megbecsült – tanárkollégájának köszönhetjük azokat a tanítványokat, akikre büszkék vagyunk, és akik hozzájárulhattak hazánk és a világ gazdagodásához is.

A legjobb példa pedig arra, hogy a magyar természettudományos oktatásnak még mindig kiváló a híre a világban, Julianna Connelly kutatása. Julianna a new york-i Columbia egyetemen arról írta doktori disszertációját, hogy vajon mi lehet a magyar matematika oktatás titka (A TRADITION OF EXCELLENCE TRANSITIONS TO THE 21ST CENTURY: HUNGARIAN MATHEMATICS EDUCATION, 1988-2008).

Egy ilyen nagy múltú és kiváló oktatási kultúra nagyon nagy érték. Ezt ápolni kell. Ez az állam feladata is, de a civil társadalomé is, mindannyiunké. Ezt szolgálja a Rátz tanár úrról elnevezett életműdíj is, amelyet tizenegy éve alapított három olyan magyar cég, melyek tevékenységének középpontjában a kutatás-fejlesztés áll, és így sikereiket nem kis részben a magyar természettudományos oktatás eredményeinek köszönhetik. Az Ericsson Magyarország, a Graphisoft és a Richter Gedeon évente két-két matematika-, fizika-, kémia- és biológiatanár részére adja át a korábban személyenként 1 millió, majd 2010 óta 1,2 millió forint összegű életműdíjat. A díjátadás idén november 22-én, a hagyományoknak megfelelően, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében volt.

Röviden a 11 éves díjról

Idén adták át a nyolcvanadik Rátz Tanár Úr Életműdíjat.

11 éve három magyarországi nagyvállalat, az Ericsson, a Richter Gedeon és a Graphisoft alapította a Rátz Tanár Úr Életműdíjat kiemelkedő oktató-nevelő tevékenységet folytató magyarországi tanároknak. E díj gondozására jött létre az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért, amely idén is nyolc pedagógust jutalmaz munkásságáért személyenként 1,2 millió forinttal.

A díjra a közoktatás 5-12. évfolyamain biológiát, matematikát, fizikát és kémiát tanító (vagy egykor tanító) tanárok terjeszthetők fel írásban szakmai és társadalmi szervezetek, az ajánlott tanár tevékenységét jól ismerő kollektívák, valamint kivételes esetekben magánszemélyek által.

Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért

Három vállalat, az Ericsson Magyarország, a Graphisoft és a Richter Gedeon Nyrt., képviselői 2000. december 1-jén ünnepélyes keretek között jelentették be, hogy a három cég közös alapítványt hozott létre a magyar természettudományos oktatás támogatására.

A Rátz Tanár Úr Életműdíjat az alapítvány kuratóriuma 2001-től évente ítéli oda kezdetben hat, 2005 óta nyolc kiemelkedő eredményt elérő pedagógusnak. Az egyenként 1 millió forint összegű díj 2010-ben 1,2 millió forintra emelkedett. Az alapítvány díjazottai olyan a középiskolai és általános iskolai tanárok, akik az alapítók tevékenységi köréhez szorosan kapcsolódó magyarországi matematika-, fizika-, kémia- vagy biológiaoktatás területén kimagasló szerepet töltenek be a tantárgyak népszerűsítésében és a tehetséggondozásban.

A három nagyvállalat közös kezdeményezésének célja, hogy tisztelettel adózzon azon pedagógusok előtt, akik áldozatos szakmai munkájukkal és kiemelkedő eredménnyel képzik a jövő tehetségeit.

A kuratórium

A kuratórium elnöke Kroó Norbert professzor, akadémikus. Az ELTE Természettudományi Karán szerzett fizikus diplomát 1958-ban, majd a KFKI munkatársa lett, ahol kezdetben szilárdtestfizikával, később a szilárdtestfizika és optika határterületeivel, továbbá lézerkutatásokkal foglalkozott. Jelentős eredménye az ELTE Kihelyezett Szilárdtestfizika és Optika Laboratóriumának megvalósítása és vezetése 1989-92 között. Címzetes egyetemi tanár 1980 óta az ELTE-n, 1991 óta a BME-n.

Damjanovich Sándor professzor és akadémikus a Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1960-ban szerzett általános orvosi diplomát. 1963 és 1967 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen fizikusképzésben részesült. 1960-tól az Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetében dolgozik. 1968-tól 2001-ig az Orvosi Fizikai Intézet (amelynek neve 1969-től Biofizikai, 1997-től pedig Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet) igazgatója, előbb egyetemi docensként, majd 1972-től egyetemi tanára. 2002-től a Debreceni Egyetem Molekuláris Medicina Központjának az igazgatója, amely az Európai Uniótól Center of Excellence címet nyert el.

Görög Sándor professzor, akadémikus a Szegedi Tudományegyetem vegyész szakán szerzett diplomát 1957-ben, majd ugyanitt a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszéken doktorált. 1959 óta végez kutatómunkát a Richter Gedeon Nyrt-nél. Kutatási témái az analitikai kémia (gyógyszer-analitika), elsősorban a spektroszkópia és kromatográfia területe, és az ezekhez kapcsolódó technikák illetve ezek alkalmazásai gyógyszerek szennyezéseinek és bomlástermékeinek azonosítására és meghatározására. A gyógyszerkémia körében különös figyelmet szentel a szteroidok kémiájának. Kutatói munkája mellett jelentős oktatási tevékenységet is folytat.

Lajos Józsefné (Balázs Erzsébet) matematika tantárgyi szakértő 1968-ban végzett az ELTE TTK, matematika-fizika szakán és szerzett középiskolai tanári diplomát. Hat évig programozóként dolgozott a Kohó és Gépipari Minisztérium informatikai és számítástechnikai háttérintézményében, tanári-pedagógusi karrierje csak ezután kezdődött. 1986 óta Szigetszentmiklóson, a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban és a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is dolgozott óraadó tanárként. Emellett az Országos Pedagógiai Intézet, az Országos Közoktatási Intézet, az Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda, valamint a Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény főmunkatársa, matematika tantárgyi szakértő. Feladatai közé tartoznak matematika tanítási kísérletek, tantervi és tankönyvi véleményezések készítése, továbbképzések, előadások tartása. Nevéhez fűződik a felnőttoktatás matematika kerettantervének elkészítése az 5-12. évfolyamokon. Lajos Józsefné a matematika érettségi dolgozatok felülvizsgálatának egyik vezetője.

A Rátz Tanár Úr Életműdíjra való felterjesztés feltételei

A díjra a közoktatás 5-12. évfolyamain biológiát, matematikát, fizikát vagy kémiát tanító (vagy egykor tanító) tanárok terjeszthetők fel írásban szakmai és társadalmi szervezetek, az ajánlott tanár tevékenységét jól ismerő kollektívák, kivételes esetekben magánszemélyek által.

A felterjesztés feltétele, hogy a jelölt a magyarországi közoktatás területén – nem szervezői munkakörben – dolgozó, az 5-12. évfolyamokon kimagasló oktató-nevelő tevékenységet végző/végzett olyan életművel rendelkező tanár legyen,

aki legalább 10 éves közoktatási tanári gyakorlattal rendelkezik,
akinek tanítványai az országos hazai és/vagy nemzetközi versenyeken a fenti tantárgyak valamelyikében az elsők között szerepeltek vagy többször a döntőbe jutottak,
aki tevékenységében gondot fordít a hátrányos helyzetű, tehetséges diákok felfedezésére, tudásuk gyarapítására,
aki jelentős szerepet vállal a fenti négy tantárgy valamelyikéhez kapcsolódó országos, regionális vagy iskolai szakmai programok (pl. versenyek, továbbképzések, tanácskozások) megszervezésében, a program tartalmának felépítésében és kivitelezésében (pl. előadások tartása, szakanyagok készítése, friss információ továbbítása),
aki rendszeresen továbbképzi magát, tájékozott az adott tudomány területén elért eredményekről, a tantárgy tanításával kapcsolatos aktualitásokról, tapasztalatait megosztja kollégáival,
aki szakmai lapokban publikál, könyveket, tankönyveket, tanítási segédleteket írt vagy ír,
aki a szaktárgyi felkészítés mellett hivatásának tekinti tanítványai nevelését, személyiségük fejlesztését, problémáik megoldásához segítséget nyújt,
akinek személyisége, szakértelme, egész életvitele példamutató.

Ki volt Rátz tanár úr?

Rátz László (1863-1930) a Budapesti (Fasori) Evangélikus Gimnázium legendás hírű tanára volt. Kiváló matematikusokat, fizikusokat, kémikusokat nevelt. Az ő keze közül kerültek ki olyan kiválóságok, mint Wigner Jenő fizikus és Neumann János matematikus. A soproni Evangélikus Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Tudományegyetemen tanult. Ezután egy évig a berlini egyetemen filozófiát, majd a strassbourgi egyetemen természettudományt tanult. 1890-től a Budapesti Evangélikus Főgimnázium helyettes tanára, majd rendes tanára, végül 1909 és 1914 között a gimnázium igazgatója.

Rátz tanár urat a magyar matematikatanítás egyik nagy reformerének tartják. 1906-ban többek között Beke Manóval és Mikola Sándorral megalapították a Matematikai Reformbizottságot. A Bizottság megállapította, hogy a matematikának is megvannak az önkéntelenül megszerzett elemei, és ezeket meg kell erősíteni a tanulóban. A matematika tanulását át kell szőnie a közvetlen tapasztalatnak, a sok mérésnek. Hangsúlyozták a fejszámolás fontosságát, a becslések gyakoroltatását.

Rátz László olyan tanár volt, aki nagy tudása és kifinomult érzéke alapján felismerte a tehetségeket, és úgy bánt velük, mintha kollegái, munkatársai lettek volna. Leghíresebb tanítványainak (Neumann János, Wigner Jenő) tehetségét is már korán felismerte és segítette az előmenetelüket. Neumann János számára például, amikor már nem tudott mit mondani, megkérte Fekete Mihály egyetemi tanárt, hogy tanítsa őt. Wignert pedig meghívta a lakására, ahol „ritka érdekességű" könyveket adott át olvasásra, és egy következő alkalommal megbeszélték a könyvek tartalmát.

2011. évi Rátz Tanár Úr Életműdíj díjazottjainak életrajzai

Matematika

Laczkó László 1972-ben matematika-fizika szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1972 és 1983 között a budapesti Szent István Gimnázium tanára. 1983-tól a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanára, 1992-től 2009-ig a matematika munkaközösség vezetője. Egyik diákja 2006-ban a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián bronzérmet szerzett. Mind az OKTV, mind az Arany Dániel versenyen sok diákja kiválóan szerepelt. A Nemzetközi Magyar Matematikaversenyen is volt első és harmadik helyezett tanítványa.

Matematika-módszertani pedagógus továbbképzéseket tart, emellett több évtizede tevékenykedik a matematikai tehetséggondozásban. Az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola alapító tagja.

Laczkó László tanár úr egykori tanítványai a legnagyobb elismeréssel beszélnek tanításáról, szerencséseknek tartják magukat, hogy tanítványai lehettek.

Csordás Mihály 1975-ben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. 1984-től 1998-ig a kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola, 1999-től a Kodály Zoltán Általános Iskola tanára volt. 2000-2011 között a Matematikában Tehetséges Gyermekekért Alapítvány irodavezetője. Tanítványai az elmúlt három évben is kimagasló eredményekkel büszkélkedhetnek, köztük a Varga Tamás Matematika Verseny első és második helyezésével. Csordás Mihály alapítója és főszervezője a kétfordulós Zrínyi Ilona Matematikaversenynek, és egyik szervezője a Gordiusz Matematikai Tesztversenynek. 2004-ben és 2005-ben a Rátz László Vándorgyűlés tanárversenyén első helyezést ért el. Publikációi a szakma számára széles körben ismertek, kiváló oktató és nevelő munkájáért több kitüntetésben részesült.

Fizika

Krassói Kornélia az ELTE TTK matematika-fizika szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet 1964-ben, majd a ráckevei Ady Endre Gimnáziumban kezdett tanítani. 1970-től a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium tanára, majd 1971-től az ELTE TTK fizika vezetőtanára, érettségi elnök. Több mint tíz éven át vett részt tehetséggondozó nyári táborok szervezésében. 1993-tól a Jedlik Ányos Társaság tagja. Vezetőtanárként nagy gondot fordított a jövő fizikatanárainak nevelésére, a kísérleteken alapuló fizikatanítás elkötelezett híve. Tevékenységét, kiemelkedő munkásságát több díjjal ismerték el. Krassói Kornélia tanárnő gimnáziuma pedagógiai arculatának kialakításában meghatározó szerepet játszott. Egész életét a tanításnak szentelte, fáradságot nem ismerő tevékenysége, szakmai felkészültsége, kedves személyisége, emberszeretete miatt vált országos hírű fizikatanárrá.

Dr. Kotek László 1974 óta tanít a Pécsi Tudományegyetemen. 1984-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen termodinamika témakörben egyetemi doktori címet szerzett. Immár 35 éve vesz részt a Pécsett működő Nemzetközi Fizikai Diákolimpiára Előkészítő Szakkör munkájában. Tanítványai 21 alkalommal kerültek be a magyar csapatba, és 6 aranyérmet, 7 ezüstérmet és 6 bronzérmet nyertek. Dr. Kotek László az elmúlt évtizedekben több megyei szintű általános és középiskolai fizikaverseny szervezésében és feladatkitűzésében vett részt, és vesz részt ma is. Több versenybizottságnak is tagja, az OKTV-hez éveken át állított össze mérési feladatokat a verseny kísérleti fordulójára. A KöMaL-ban 1976 óta több mint 160 eredeti feladatot publikált, több tankönyv és egyetemi jegyzet írásában vett részt. Dr. Kotek László nevét a fizikaoktatás területén dolgozók közül a kimagasló oktató és tehetséggondozó tevékenysége kapcsán szinte mindenki ismeri.

Kémia

Dr. Pfeiffer Ádám az érdi gimnázium biológia-kémia tagozatának alapítója, Pest megyei szakfelügyelő, szaktanácsadó, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumában vezetőtanár, munkaközösség-vezető, majd az intézmény igazgatója. Több tanítványa ért el jó helyezéseket az Irinyi János Országos Kémiaversenyen és a kémia OKTV-n. Az egyetemi kollégákkal közösen végzett szakmódszertani kutatásaiból sokat publikált, majd doktorált is. Taneszköz-fejlesztésért „TANÉRT 1." – díjat kapott. Tankönyveket írt, az ELTE tanári államvizsga-bizottságnak jelenleg is külső tagja. Gyerekközpontú és közösségteremtő tanárszemélyiség.

Dr. Bohdaneczky Lászlóné egyetemi tanulmányai befejezése után (1976) a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban kezdte el tanári pályafutását, kémia-fizika szakos tanárként. Jelenleg a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumában vezető kémiatanár. Tanári ösztöndíjasként a Debreceni Egyetemen és az MTA Atommag Kutató Intézetében végzett kutatómunkát, eredményeiből több publikáció született, majd „summa cum laude" minősítéssel doktori fokozatot szerzett. Középiskolás diákokat vont be a környezetvédelemmel kapcsolatos kutatásaiba, kutatómunkákkal pályázó diákok mentora, számos növendéke ért el nagyon jó eredményeket különböző versenyeken. Saját maga is több verseny szervezésében vesz részt. Sok szakmódszertani cikk szerzője, szaktanácsadó és vezetőtanár. Továbbképzések, tanfolyamok vezetője, a Magyar Géniusz programban tehetséggondozó segédanyag készítője.

Biológia

Dr. Müllner Erzsébet a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető biológiatanára, negyedik éve a biológia munkaközösség vezetője. Lelkesedése és tehetséggondozó munkájának eredményessége akkor sem csökkent, amikor legnagyobb szomorúságára iskolájában, megszüntették a biológia tagozatot. Az új természettudományos osztályokban is meg tudta nyerni a tehetséges diákokat a biológia tudományának. Eddig összesen 40 diákja ért el az OKTV-en 1-10. helyezést, és már az első diákolimpiai csapatban is szerepelt tanítványa, és idén is van esélyes növendéke.

Bemutató óráival, módszertani tanfolyamokkal veszi ki a részét a pedagógus továbbképzésből. Tankönyvszerzői és bírálói munkássága országos jelentőségű pedagógussá emeli a tanárnőt, aki személyiségével és szakmai precizitásával tanárként elért eredményei alapján egyértelműen példakép lehet a fiatal kollégák számára.

Baranyai József 1995 óta a szombathelyi Nyugat-Magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető biológiatanára. Számos tanítványa ért el kimagasló eredményeket tanulmányi versenyeken. Jelentős szerepet vállal minden évben a diákolimpikonok felkészítésében is. Kiváló tanári munkája mellett mind a saját régiójában, mind országos szinten jelentős hatású a munkássága. Állat-anatómiai gyakorlatai az egész országban híresek és példaként szolgálnak. Feladatgyűjteménye a hazai piac egyik legjobb kiegészítő kötetévé vált.