Reformokra éhes a gall kakas országa

Hiába a tavalyi jó gazdasági teljesítmény, ha az ország helyzete nem egészen optimális. Franciaország gazdaságában olyan folyamatos korrekcióknak kellene megvalósulniuk, amelyek nem csak egy adott réteg számára kedvezőek.

A francia gazdaság a 2017-es évet jó évként könyvelhette el. Az előzetes becslések szerint a francia GDP 1,8%-os növekedést fog mutatni. Hozzá kell azonban tenni, hogy a gazdasági helyzet az országban nem egészen optimális, folyamatosan van min javítani.

Buzgó munkavállalók, szegényebb nyugdíjasok?

Az első helyen a munkaerőpiacot említhetjük. Idén lépnek érvénybe Macron elnök reformjai, amelyeknek éppen a munkaerőpiacot kellene jelentős mértékben liberalizálniuk. Ezek az újítások növelik majd a munkaadók és munkavállalók rugalmasságát a munkaidő meghatározásáról és a teljesítmény értékeléséről folytatott tárgyalások során. A munkavállalóknak a munkaadókkal folytatott egyezkedéskor nem kell majd a szakszervezetekkel képviseltetniük magukat. Ráadásul, még a dolgozó elbocsátása esetén járó végkielégítést is biztosítják. Ezek a változások a várakozások szerint növelni fogják a cégek hajlandóságát az új munkavállalók alkalmazására, emelik majd a munkaerőpiac rugalmasságát és elősegítik a munkanélküliség további csökkenését. Ez utóbbi ugyanis a tavalyi mérséklődés ellenére is folyamatosan magas, januárban elérte a 8,9%-ot.

A további lépés, amit Marcon véghez akar vinni, az a nyugdíjszámítás rendszerének megváltoztatása. Eddig ez rendkívül bonyolult volt, és egyesekkel szemben túlságosan is bőkezűen járt el. A volt állami alkalmazottak alkották a lakosságnak azt a fő csoportját, amelyik a fennálló rendszerből hasznot húzott. Ennek azonban a jövőben meg kellene változnia; a nyugdíjasok válogatott csoportjainak járó speciális nyugdíjakat a kormány megszüntetné. Az első változások azonban leghamarabb 5-10 év múlva jelentkezhetnek még akkor is, ha az elnök azonnali módosításokat eszközöl.

A jelenlegi francia elnök módosítani tervezi a kifizetésre kerülő szociális juttatások összegét is. Eddig például a munkanélküli segély kifizetésének rendszere szintén az állami alkalmazottak számára volt előnyös. A tervezett új rend szerint összehasonlítható támogatást kapnak a kisiparosok, a vállalkozók, de a magánszféra volt alkalmazottai is.

Nem utolsó sorban említhetjük az iskolaügyi reformot is. A franciaországi magas munkanélküliség egyik oka ugyanis – a hosszú ideje rugalmatlan munkaerőpiacon kívül – az, hogy a helyi cégek nehezen találnak olyan alkalmazottakat, akik megfelelnek a képesítés iránt támasztott követelményeiknek. „Az iskolarendszer reformja segíthetne javítani nem csak a munkaerő-piaci helyzeten, hanem az ország versenyképességén is. Amennyiben a franciák meg akarják tartani a magas fizetéseket, nincs más lehetőség, mint hogy képzettséget igénylő munkahelyeken dolgozzanak.” – mondta Filip Přibáň, az AKCENTA CZ szakértője.

Macron elnök céljait nézve világos, hogy reformjainak segítik majd Franciaország gazdaságát. Természetesen vita tárgya lehet, hogy a jelenlegi elnök folytatni fogja-e azokat. Egyik nyilatkozatában ugyanis ő maga is kijelentette, hogy Franciaország nehezen reformálható ország. Macron megítélése a szükséges, de népszerűtlen intézkedések miatt gyorsan csökken, és gyakran kritizálják a helyi szakszervezetek. Ha csak az eddig megvalósított reformoknál maradnának, a francia gazdaságnak az idei évben megközelítőleg 2%-kal kellene növekednie, és ez a gall kakas országának elég jó szám.