Rekordszámú céghalál az első félévben

Az idei év első felében 30 százalékkal nőtt a felszámolás alá került cégek és 60 százalékkal a végelszámolás alá került cégek száma a múlt év azonos időszakához képest. Az új cégalapítások alakulását alapvetően a jogszabályváltozások tették hektikussá 2012 első hat hónapjában – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató féléves elemzéséből.

Az idei év első felében 30 százalékkal nőtt a felszámolás alá került cégek és 60 százalékkal a végelszámolás alá került cégek száma a múlt év azonos időszakához képest. Az új cégalapítások alakulását alapvetően a jogszabályváltozások tették hektikussá 2012 első hat hónapjában – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató féléves elemzéséből.

Az idei év első félévében hazánkban 12 355 cég került felszámolás alá, ami 30 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Ezen belül júniusban rekordszámú, 2418 felszámolás megindítását tették közzé a cégbíróságok.

A gazdasági válság kitörését követő időszakban a fizetésképtelenségi eljárások száma hirtelen megugrott, majd évről évre csökkenő mértékű növekedést mutatott. 2011 első negyedéve után azonban a felszámolások újabb hulláma érte el a magyar gazdaságot. A hullám alapvetően két forrásból táplálkozott: a lánctartozások következményeként a válság miatt hirtelen bajba jutott cégek beszállítói közül is sokakat utolért a fizetésképtelenség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig szigorította ellenőrzéseit, aminek eredményeként jelentősen növekedett a kényszer-végelszámolásokból felszámolásba fordult eljárások száma.

A NAV vizsgálatai újfent felszínre hozták a cégtemetők problémáját is. „Ma már egyszerűen feltérképezhetőek azok az egy adott címhez vagy egy adott személyi körhöz köthető cégcsoportok, amelyeknél feltűnően nagy arányban következik be fizetésképtelenség vagy jelentkezik adótartozás" – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.

A NAV aktivitása nyomán egyáltalán nem meglepő, hogy a végelszámolások száma még a felszámolásokénál is nagyobb mértékben emelkedett. A beszűkült gazdaságban egyébként is egyre nehezebb profitábilisan működtetni a vállalkozásokat, így sokan saját maguk döntenek cégük megszüntetése mellett. Az idei év első hat hónapjában végelszámolás alá került 19 198 cég több mint 60 százalékkal haladja meg a 2011-es év első 6 hónapjának adatát. „Igaz, ami igaz: van honnan tisztulnia a magyar gazdaságnak – véli Tóth Tamás. – A több mint 600 ezer működő társas vállalkozás és a majd 500 ezer egyéni vállalkozó hazánkban nem mutat egészséges cégstruktúrát."

Az Opten igazgatójának állítását támasztja alá az is, hogy a Magyarországon bejegyzett cégek alig 11 százalékának van 50 millió forint feletti éves nettó árbevétele. A gazdasági realitások szem előtt tartására utalhatna, hogy több mint hat éve nem alapítottak olyan kevés céget, mint az idei második negyedévben. A látszat azonban csal: valójában sokan az év első felében hatályba léptetett nehezített cégbejegyzés miatt inkább a hatálybalépés előtti hónapokra időzítették a cégalapítást. Így fordulhatott elő, hogy az idei év első negyedéve történelmi csúcsot, míg a második negyedév történelmi mélypontot hozott az új cégek alapításának terén.

A regionális eltérések természetesen jelentősek a statisztikai adatok tükrében. A felszámolások számának nagymértékű növekedését jellemzően a Közép-Magyarország régió és Dél-Alföld adja, míg a többi régióban a felszámolások számának jelentős megugrása már fél évvel korábban bekövetkezett, így ezeken a helyeken már csökkenő tendenciát mutatnak a fizetésképtelenségi eljárások.

A KSH adatai sem mutatják még a válság végét. Az építőipar évek óta nem tud talpra állni, a teljes szerződésállomány áprilisban az ágazatban 11,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint a múlt évben, és 40 százalékkal maradt el 2010-től. A beruházások szintje általában is alacsony, de a legfrissebb részletes ágazati adatokra még várni kell.

A lehető legfrissebb statisztikai adatok feldolgozása, értelmezése nagymértékben hozzásegíti a gazdasági szakembereket ahhoz, hogy átlássák a valós gazdasági folyamatokat, és ezek fényében alakítsák ki további stratégiájukat. Éppen ezért indítja útjára szeptembertől a KSH Elektra nevű elektronikus információgyűjtő rendszerét, amellyel sok területen kiváltható lesz a jelenlegi papíralapú kérdőívezés.

A rendszer nemcsak gyorsítja az adatgyűjtést, hanem stabilabbá is teszi a KSH információgyűjtő rendszerét, és csökkenti a vállalkozások adminisztrációs terheit. A KSH azzal segíti az új rendszer üzembe állítását, hogy minden megyei osztályán üzembe helyez egy számítógépet, ami az adatszolgáltatók rendelkezésére áll, továbbá a KSH munkatársai segítenek is a kitöltésben. A KSH-ELEKTRA adatgyűjtő rendszer használata 2013. január 1-jétől kötelezővé válik.