Rekviem Dokumentumfilm Fesztivál

2012. október 26-28. – Rekviem Dokumentumfilm Fesztivál az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Tömeggyilkos hatalmak: történelem és emlékezet a 21. században.

A Rekviem Dokumentumfilm Fesztivál jóval többet ad, mint könnyes történetek dokumentálását, megfilmesítését. Valódi filmélményeket kínál a nemzetközi dokumentumfilmes mezőny legjobbjaitól és bemutatja miképp varázsolható elénk interjúkból, megrendezett szituációkból, hangfelvételekből, archív tekercsekből igazi mozi.

Olyan alkotók munkáit láthatjuk, akik a legkényesebb témákat képesek korszerű filmes nyelven feldolgozni. Erőfeszítéseiket fesztiváldíjak, közönségsiker koronázza.

Miért fontos, hogy a „gyilkos mezők" hóhérai a kamera előtt ismerjék el tetteiket? Képes-e egy film nemzetközi jogi eljárásokat befolyásolni? Van-e és hol van antiszemitizmus napjainkban, és lehet-e ellene harcolni? Tud-e egy színházi előadás egy tömegmészárlást átélt túlélő számára megbékélést nyújtani? Lehet-e egy propaganda célra készített anyagot dokumentumfilmként használni?

Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszegetnek az Uránia moziban 2012. október 26-án, 27-én és 28-án a Romédia Alapítvány által, az Auschwitz-rekviem programsorozat keretében szervezett dokumentumfilm fesztivál filmjei és a hozzájuk kapcsolódó beszélgetések.

A filmeket angol felirattal és magyar szinkrontolmáccsal illetve néhány esetben angol és magyar felirattal vetítik. A vetítésekre a belépés ingyenes!

2012. október 26. péntek, 20.00

„Számon kívül maradtak" (A People Uncounted) – Aaron Yeger/Kanada/2011/99'

http://www.apeopleuncounted.com/

http://www.youtube.com/watch?v=e7slCGDaSWY

Beszélgetés résztvevői: Szenesné Brodt Erzsébet (holokauszt túlélő), Gerhardt Baumgartner (történész), Daróczi Ágnes (Pharrajimos kutató), Závada Pál (Író)

Az elsőfilmes kanadai rendező nagy dologra vállalkozott, amikor elhatározta, hogy egy szélesebb közönséggel is megismerteti az európai romák helyzetét. Értelmezésében a romák mai helyzete szorosan összefügg a második világháború alatti üldöztetésükkel. És kiváltképp azzal a ténnyel, hogy a romák elhurcolása és megsemmisítése – a Pharrajimos – mindmáig kevéssé ismert és ritkán tárgyalt történet. A világ elfeledte a náci népirtás több százezer roma áldozatát. Yeger filmje nem az első dokumentumfilm, amely ezt a témát kívánja feldolgozni, de az eddigi próbálkozásoknál nagyobb szabású, szélesebb merítésű, átfogóbb értekezés. Ugyanakkor sodró lendületű, vizuálisan igényes, „nézőbarát" alkotás. A filmkészítők tizenegy országban forgattak, több tucat romával, köztük számos holokauszt-túlélővel készítettek interjút; a téma vezető szakértői szolgáltatják a kontextust. Fontos munka, ideje volt. Nézzék meg sokan!

2012. október 27. szombat, 17.00

Hasadás (Torn) – Ronit Kerstner/Izrael/2011/72'

http://www.go2films.com/New-Releases/Torn#info

http://www.youtube.com/watch?v=DM4N2ecEaCo

Lehet-e valaki egyszerre katolikus pap és hithű zsidó? Romuald Waszkinel már több mint egy évtizede szolgált a lengyel katolikus egyházban, amikor megtudta, hogy ő valójában zsidó szülők gyermekeként jött a világra Jacob Wekslerként, de a szülei örökbe adták egy vallásos lengyel családnak, mielőtt elhurcolták őket a gázkamrába. A nyugdíjas korhoz közeledvén Romuald/Jacob elvonul egy vallásos izraeli kibucba, hogy megismerje a zsidó létet. A film az ő hihetetlen utazását mutatja be. Látjuk misét celebrálni a lublini templomban és látjuk, ahogy megtanulja a szigorú vallási előírások szerint élt zsidó élet szabályait. De lehet-e kétféle, mélyen átélt hittel élni? Megtarthatja-e katolikus hitét zsidóként és befogadja-e őt a zsidó vallási közösség és az izraeli állam?

2012. október 27. szombat, 17.15

Ruanda. Rajtunk keresztül az emberiség… (Rwanda. A travers nous, l'humanité…)

Marie France-Collard/Belgium, Ruanda/2006/105'

http://www.brooklynfilmfestival.org/films/detail.asp?fid=781

http://www.youtube.com/watch?v=3ugDm0axyIE

Beszélgetés résztvevői: Lángh Júlia (író), Bogdán Mária (médiaszociológus), Takács Gábor (drámapedagógus)

A ruandai népirtás tízedik évfordulóján készült ez a különleges film, amely a Ruanda '94 című színházi előadás mentén dolgozza fel a többszázezer tuszi és mérsékelt hutu áldozatot követelő mészárlás történetét. Hogyan tud egy színházi előadás szembenézni ezzel a rettenetes, még beforratlan sebként jelenlévő valósággal? Túlélők a színpadon és a nézőtéren is. Mit jelent a katarzis annak az asszonynak, aki a színpadon ülve több száz ember előtt elmeséli hogyan veszítette el a családját? És mit jelent ez annak a nézőnek, akivel ugyanaz megtörtént? Milyen válaszokat ad ez a reflexió a ruandaiak mindennapjaiban jelenlévő és minden nap megélt súlyos kérdésekre, mint például arra, hogyan lehet együtt élni a szomszéddal, aki lemészárolta a gyereked, a testvéred, vagy az anyád.

A film érzékletesen és hátborzongató erővel teszi fel ezeket a kérdéseket, és oly módon, hogy nem tudjuk elhessegetni őket. A kérdések számunkra is érvényesek.

2012. október 27. szombat, 20.00

A nép ellenségei (Enemies of the People)

Rob Lemkin, Thet Sambath/Egyesült Királyság, Kambodzsa/2009/94'

http://enemiesofthepeoplemovie.com/

http://www.youtube.com/watch?v=KiO-kcYlgLs

Közel kétmillió embert ölt meg a Vörös Khmer az 1970-es évek második felében Kambodzsában. Ezek között volt Thet Sambath édesapja és bátyja is; édesanyját házasságra kényszerítették egy Vörös Khmer tiszthez, ő a szülésbe halt bele. A fiatal újságíró a kilencvenes évek végén kezdett el beszélgetni a volt kivégzőkkel, és a gyilkos politika egyik fő értelmi szerzőjével, a Kettes Számú Testvérrel, Nuon Cseával. A „Gyilkos mezők" egykori hóhérai, egyszerű parasztok, földművesek inkább felejtenének, de a halk szavú, udvarias, mégis hajthatatlan újságíró kérdéseinek nem tudnak ellenállni, megnyílnak. Tetteik felidézése közben a kamera az arcok apró rezdüléseit figyeli; ezek az elnyűtt, kemény arcok sok mindent elárulnak, de ők sem tudják a választ a legfőbb kérdésre: miért?

Az egyetlen kifürkészhetetlen arc, az egyetlen, akitől valódi választ várhatunk, Pol Pot fő ideológusa, a nyolcvanas éveiben járó Noun Csea, akivel Sambath éveken keresztül beszélget, egy kamera társaságában. Ez a beszélgetéssorozat a film legnagyobb újságírói húzása; legfeszültebb pillanatai is ezekből a jelenetekből származnak. Kapunk-e választ a kínzó kérdésre? Nyújthat-e megnyugvást a nyilvános vallomás, vagy egy szívből jövő bocsánatkérés?

2012. október 27. szombat, 20.00

Rágalom (Defamation) – Yoav Shamir/Izrael/2009/91'

http://www.defamation-thefilm.com/html/the_film.html

http://www.youtube.com/watch?v=pJo7LhSPJaY

Beszélgetés résztvevői: Darvas István rabbi, Kóczé Angéla és Petri Lukács Ádám. Moderál: Magyari Péter

Mi az antiszemitizmus ma, két generációval a holokauszt után? – teszi fel a kérdést a fiatal izraeli rendező, Yoav Shamir (Checkpoint, 5 Days, Flipping Out) provokatív, helyenként szemtelen filmjében.

Shamir beutazza a világot, hogy megkeresse a legősibb gyűlölet legújabb megnyilvánulásait, és meglepő válaszokra bukkan. A rendező betekint az amerikai központú Rágalmazás Elleni Liga (ADL) működésébe és a liga elnökét, a holokauszt-túlélő Abe Foxman-t követi nemzetközi útjain, amelyeken különböző európai vezetőket figyelmeztet a növekvő antiszemitizmus veszélyeire. Egy izraeli gimnáziumi osztályt elkísér lengyelországi útjukra: a fiatalok megrendülése a majdaneki koncentrációs tábor láttán felkavaró; a jelenet, amelyben két osztálytárs elmagyarázza, hogy a lehetséges antiszemita támadások miatt nem hagyhatják el a hotelt vacsora után zavarba ejtő. Shamir jó érzékkel szerkeszti koherens egésszé ezeket az ellentmondásos pillanatokat.

Shamir sodró narrációja és közvetlen beszélgetési stílusa viszi előre a filmet. Ugyanazzal a közvetlenséggel beszélget brooklyn-i feketékkel, moszkvai rabbival, akadémikusokkal, vagy gimnazistákkal, ezért senki nem fogja vissza magát és gyakran csúsznak ki olyan kijelentések a szereplők száján, amelyre aztán ironikus, néhol gúnyos jelenetet épít a rendező. A végeredmény mégis egy komoly értekezés – az antiszemitizmushoz való viszonyukból érthetjük meg a ma élő zsidók – és főleg az izraeliek – világlátását, életélményét.

2012. október 28. vasárnap, 17.00

Befejezetlen film (A Film Unfinished) – Yael Hersonski / Israel & Germany / 2010 / 90'

http://www.go2films.com/Holocaust/A-Film-Unfinished#info

http://www.youtube.com/watch?v=3NaXqmfp-5g

Beszélgetés résztvevői: Erős Ferenc (pszichológus), Murai András (filmtörténész), Síklaki István (szociálpszichológus)

Náci propagandaanyagok szép számban készültek a második világháború idején, archív felvételek minduntalan felbukkannak történelmi és ismeretterjesztő dokumentumfilmekben. Ám ritkán használják fel azokat oly módon, hogy a nézőt a mozgókép és emlékezet viszonyának újragondolására késztessék. Yael Hersonski mindezidáig ismeretlen filmfelvételekre bukkant, amelyeket a német operatőrök 1942-ben, a varsói gettóban forgattak. A celluloidszalagon különböző módszerrel felvett (gyakran beállított, megrendezett, helyenként utcai életképeket a célnak megfelelő összefüggésbe ágyazó) jeleneteket látunk. Igazságtartalmukat a volt gettólakók naplójegyzetei, a túlélőkkel a felvételek megtekintése közben készített interjúk és az egyik német operatőr elbeszélése alapján mi magunk állapíthatjuk meg. A közönséget folyamatosan a hitelességről folytatott elmélkedésre ösztönző alkotás így éri el a legtöbbet, amire a mozi képes. Mélyen megrendíti nézőjét az emberi kiszolgáltatottságot végletekig fokozó eszköz hatalma és az azt rossz célra használók elvetemültsége.

2012. október 28. vasárnap, 17.15

Granito: Hogyan fogjunk diktátort (Granito: How to Nail a Dictator)

Pamela Yates / USA / 2011 / 103'

http://skylightpictures.com/films/granito

http://www.youtube.com/watch?v=-xysknE83js

Ha az elkötelezett dokumentumfilmes mentalitást valami alapján tanítani lehetne, ha megfelelő eszközöket kellene találni arra, hogy ezt a hozzáállást filmes nyelvre átültessék, keresve sem találnánk Pamela Yates alkotásánál jobbat.

Fiatal filmesként forgatta le az 1982-es a When the Mountains Tremble c. filmet, amely később törvényszéki bizonyítékként szolgált egy népirtással vádolt katonai diktátor ellen.

A guatemalai polgárháborúról tudósító alkotó akkor még fel sem ismerhette a filmszalagok valódi értékét, jelentőségét. A Granito azonban tételesen végighalad azokon az eseményeken, amelyeket akkor rögzített, ám a kétezres évekből visszanézve átértékelődnek, átértelmeződnek a polgárháborús tettek, hatalmi szerepek. A gerillamozgalom, az őslakos maják elleni rémtettek, és későbbi küzdelmük felidézése nemcsak helyreállítja a kollektív emlékezetet. Folyamatosan kérdéseket fogalmaz meg arról: milyen szerepe lehet mindebben a dokumentumfilmezés fázisainak a felvételek rögzítésétől a vágáson át egészen az anyag felhasználásáig.

A végeredmény, ahogyan a Nobel-béke díjas maja polgárjogi aktivista mondja, egy homokszemhez hasonlítható, amely megsokszorozódva egy homokviharban jelentősen átformálhatja a környező tájat.

2012. október 28. vasárnap, 20.00

48 – Susana de Sousa Dias / Portugal / 2009 / 93'

http://www.torinofilmfest.it/media/0a53a46dc80732fc63536282d0e70939125424.pdf

http://www.youtube.com/watch?v=UhxxOkYkphw&feature=related

A portugál diktatúra (1926-1974) a világ egyik leghosszabb antiliberális, antikommunista, autoriter rendszere, kiépítése Antonio de Olivéira Salazar miniszterelnök nevéhez és a hírhedt politikai rendőrsége (PIDE) ténykedéséhez fűződik. A portugál kollektív emlékezetben ma is fájdalmas sebeket tép fel a múltidézés, lassan negyven éve ért véget a rémuralom, mégsem megy problémamentesen az akkori traumák feldolgozása, a kikényszerített, félelemből, megalkuvásból elkövetett tettek erkölcsi megítélése. Susana de Sousa Dias radikális módszerhez nyúl: egykori politikai elítéltek elé teszi a börtönben készült nyilvántartási fotóikat, és emlékeik felidézésére kéri őket, ám mi, nézők, soha nem látjuk a történetek mesélőit. A felvételek rendkívüli érzékenységgel kevert hangjai azonban sokat elárulnak reakcióikról, érzelmeikről: a csöndek, a háttérzajok nem a képek aláfestéséül szolgálnak. A sajátos módszer az áldozatokat tanúkká varázsolja, akiknek történetei leleplezik a gyilkos hatalom működésének mechanizmusát.

2012. október 28. vasárnap, 20.00

Jaffa – a narancs körbejár (Jaffa, the Orange's Clockwork) – Eyal Sivan/Izrael/2009/88'
http://www.eyalsivan.info/index.php?p=movingimg&id=20
http://www.youtube.com/watch?v=RJH5-6CIrrk
A cím Izrael kitüntetett exporttermékére, a jaffa narancsra utal, s annak szimbolikus jelentőségén keresztül teljesen új megközelítésben vizsgálja az izraeli-palesztin konfliktust. A rendező nemcsak a narancstermesztés 150 évre visszamenő palesztinai történetét tárja fel, hanem az Izrael sikerét és a palesztinok kudarcát megtestesítő, jelentős gazdasági értéket képviselő gyümölcs egyre bonyolultabb politikai szerepét is. A több nemzedék óta narancstermesztéssel foglalkozó családok elbeszéléseiből, műkritikusok, történészek, filmelméleti szakemberek és a költő Haim Gourin kommentárjaiból kiderül, hogyan lehetetlenítette el az európai orientalista és cionista narratíva a palesztin és zsidó narancstermelők kezdeti együttműködését.

A lenyűgöző képi világú és politikailag merész film gazdag archív anyagot vonultat fel a megdöbbentő interjúk mellé, s megfogalmazza a végső kérdést: mit tudunk meg a jaffa múltjából Palesztina/Izrael jövőjéről?

2012. október 26-28.

Rekviem Dokumentumfilm Fesztivál

Uránia Nemzeti Filmszínház

Lantai József