Rendeződött a Rajkó Zenekar sorsa
5 perc olvasás
2012. március 1.-vel megújult a Rajkó Zenekar.
2012. március 1.-vel megújult a Rajkó Zenekar.
Az együttes új igazgatója Sket István táncművész, produkciós vezetője Barna István táncpedagógus-koreográfus. A zenekar művészeti vezetője Sárközi Ferenc zongoraművész.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2011 decemberében a Design Terminál Nonprofit Kft-t bízta meg a Rajkó Művészegyüttes átvételére és helyzetének rendezésére. A Design Terminál megnyugtatóan, hosszú távon kívánta rendezni a Rajkó pénzügyi helyzetét és annak további sorsát. A sajtóban megjelent pontatlan információkkal és ellentmondásos nyilatkozatokkal szemben az együttes korábbi tagjai 2012. február 27-i dátummal bezárólag valamennyien megkapták elmaradt járandóságukat. Az együttes indulásához szükséges anyagi hátteret a 2011-es évben, pályázati úton elnyert támogatás fedezi. Ehhez társul majd a későbbiekben a fellépésekből származó, illetve a támogatóktól kapott bevétel.
A zenei színvonal és megújulás biztosítása érdekében a zenekar vezetősége próbajátékot hirdetett meg, melyen több mint 50 muzsikus vett részt, a szakmai zsűri döntése alapján közülük 19 fő kapott szerződéses státuszt, vagyis biztos megélhetést jelentő állást.
A megújult zenekar vezetésének tervei között szerepel – az alapító Farkas Gyula által kijelölt zenei út tiszteletben tartása mellett – a cigányzene 21. századi hangzásvilágának megteremtése, a 60 év alatt kialakult repertoár legsikeresebb darabjainak felújítása ugyanúgy, mint vendégszerzők munkáinak előadása, illetve együttműködés kialakítása neves hazai táncegyüttesekkel.
A KISZ Központi Művészegyüttes Rajkó Zenekara 1952-ben alakult, Szigeti Pál igazgató, valamint az első művészeti vezető, Farkas Gyula irányításával, azzal a céllal, hogy a fiatal tehetségek gondozásán keresztül ápolja a cigányzene hagyományát, illetve kiemelve azt az éttermek világából, a hazai, majd pedig nemzetközi színpadokra vigye. A rendszerváltozás körüli bizonytalan helyzetben azonban – a KISZ megszűntével – a tulajdonviszonyok rendezetlenné váltak. Az állam akkoriban nem gondoskodott a névhasználat védelméről, így fordulhatott elő, hogy a ‘90-es évek végén az együttes 12 tagja (magánszemélyként) levédette az egykor állami alapítású zenekar "Rajkó" elnevezését. Az elmúlt két évtized alatt fokozatosan lazult az együttesben a zenei-szakmai minimum kontrollja, illetve a névhez („rajkó" = gyermek) igazodó korhatár meghatározása és betartása, ami sürgetővé tette a fiatalítást és a művészi megújítást.
A zenei színvonal biztosítása és a fiatalítás érdekében rendezett zenekari próbajátékon több mint 50 muzsikus vett részt, a szakmai zsűri döntése alapján közülük 19 fő kapott szerződéses státuszt, vagyis biztos megélhetést jelentő állást. Közülük ketten – Mata László és Hankó József hegedűsök – a sajtótájékoztatón is megjelentek.
A válogatásnál fontos szempont volt, hogy a zenészek egykori növendékei legyenek az ún. Rajkó-iskolának, és /vagy klasszikus zenei képzésben részesültek, és/vagy az eddig működő Rajkó Zenekar ifjabb nemzedékéhez (28-30 évesek közé) tartozzanak. A megújult művészegyüttesben a zenészek mellett egy karmester, egy hat fős vezetőség, illetve asszisztencia és egy három fős műszaki személyzet kapott helyet. A megújuló zenekar igazgatója Sket István, produkciós vezetője Barna István, a zenekar művészeti vezető pedig Sárközi Ferenc lett.
Sket Istvánt összesen 20 esztendő köti össze a Rajkó Táncegyüttessel. 1966-tól volt a Rajkó
Táncegyüttes úttörő táncosa, 1973-tól pedig a Rajkó-iskola első hivatásos táncosképző
évfolyamára járt. Felnőttként a Honvéd Együttesben, majd a Budapest Táncegyüttesben táncolt. 2000-ben visszatért a Rajkó Művészegyütteshez, melynek művészeti menedzsere lett.
Tevékenysége alatt az együttes először kapott meghívást a Budapesti Tavaszi
Fesztiválprogramjába. Markó Ivánnal közös ötletükből születtet a Romantiáda című balett, Jávori Ferenccel pedig a klezmer muzsika és a cigányzene hasonlóságát dolgozták fel a Rajkó
Művészegyüttes és a Budapest Klezmer Band közös koncertjére. 2003-ban a Zsidó Nyári
Fesztiválon bemutatott "Örökösök" című produkcióval a Rajkó Művészegyüttes a Dohány utcai Zsinagógában léphetett a közönség elé – elsőként a cigányzenekarok történetében! Művészi munkájáért Lyra-díjban, illetve 2003-ban NKÖM miniszteri dicséretben részesült.
Barna István táncpedagógus-koreográfus, aki 8 éven keresztül tanított a Rajkó-iskolában. Elkötelezett híve a mozgáskultúrának, a hagyományok őrzésének és a fiatalok képzésének. Első végzettsége testnevelő tanár, de 2009-ben táncpedagógusi diplomát is szerzett a Magyar Táncművészeti Főiskolán. Koreográfusként 1996 óta dolgozik. Munkái között elsősorban gyermek és ifjúsági néptánc produkciók, különböző műfajú színpadi táncelőadások szerepelnek, de számos világzenei együttes számára készített koreográfiákat, illetve színházi, szabadtéri és utcaszínházi előadások rendezése és koreografálása fűződik a nevéhez.
Sárközi Ferenc zongoraművész 1984-ben szerezte diplomáját a Zeneakadémián, azóta tanít, illetve koncertezik. 1992-2005 között a szakmai vezetésével létrehozott Talentum Művészeti Szakközépiskolának volt a zeneigazgatója, ezáltal a megújuló Rajkó zenekar sok tagját tanítványaként ismeri. 1995-2000-ig országos szakértői munkát is végzett művészeti nevelés és zongoratanár szakterületen, 1995-ben a Művelődési és Oktatási Minisztérium felkérésére pedig ő készítette a szórakoztató zenész szakképesítés cigányzenész-szalonzenész szak Központi Pedagógiai Programját. 2001-2005-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézetében tanított. Zenei versenyeken több alkalommal részesült tanári különdíjban, gyakran hívják művészeti konferenciákra előadónak. Tevékenységéért 2000-ben a Magyar Előadóművészetért Alapítvány Lyra díjjal tüntette ki.
Lantai József
